Támogatja az Izrael és a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista szervezet közötti tűzszünet létrejöttét – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetésében.

A Fehér Ház tájékoztatása szerint az elnök ismét leszögezte, hogy Izraelnek jogában áll megvédenie magát "a válogatás nélküli rakétatámadásokkal szemben." Biden üdvözölte az erőszak kezelése és a Jeruzsálem körüli nyugalom érdekében tett erőfeszítéseket. Ugyanakkor arra ösztönözte Izraelt, hogy mindent tegyen meg az ártatlan civilek védelme érdekében.

"A két vezető megvitatta Izrael katonai műveleteinek haladását a Hamász és más gázai terrorista csoportok ellen" – áll a Fehér Ház tájékoztatásában. Az amerikai elnök a telefonbeszélgetésben kiemelte, hogy az Egyesült Államok a tűzszünet érdekében együttműködik Egyiptommal és más partnerekkel. A két vezető megállapodott abban, hogy ők és kollégáik szoros kapcsolatban maradnak.

Kölcsönösen elítélik egymást az osztrákok és a törökök

Recep Tayyip Erdogan török elnök éles szavakkal bírálta Ausztriát, amiért szolidaritást vállalt Izraellel a zsidó állam és a radikális iszlamista Hamásszal kialakult konfliktusban.

"Elátkozom az osztrák államot, amely izraeli zászlókat függesztett ki a kancellár hivatalára. Egy terrorista ország zászlóinak kifüggesztése az állami intézményekre egyet jelent a terror támogatásával. Ausztria biztosan azt akarja, hogy a muszlimok fizessék meg az árát annak, hogy népirtást követett el a zsidókkal szemben" – hangoztatta Erdogan, akit a CNN Türk állami televízió idézett. Hozzátette, hogy a többi ország, amely támogatásáról biztosította Izrael Gázai övezetben folytatott tevékenységét,

"olyanként fog bevonulni a történelembe, aki segítséget nyújtott gyerekek lemészárlásához".

Sebastian Kurz osztrák kancellár és Alexander Schallenberg külügyminiszter pénteken elítélték a Gázai övezetből Izrael területét érő rakétatámadásokat és szolidaritásuk jegyében izraeli zászlókat vontak fel a kancellár hivatalának és a külügyminisztérium épületére. Schallenberg ezt Ausztria terrorizmussal szembeni következetes kiállásával indokolta. Az Európai Unió terrorszervezetként tartja nyilván a Gázai övezetet irányító Hamászt.

Az ankarai külügyminisztérium a nap folyamán elutasította Karl Nehammer osztrák belügyminiszter Törökországot bíráló kijelentéseit. Nehammer hétfőn arról beszélt, hogy

Ankara "dicstelen" szerepet játszik az izraeli–palesztin konfliktusban tovább mérgesítve az amúgy is kiélezett helyzetet.

Az izraeli hadsereg tájékoztatása szerint hétfőn este Libanon felől hat lövedéket lőttek ki Izrael északi részére, de ezek nem jutottak túl a határon. A történtek miatt légvédelmi riadót fújtak Izrael északi településein. A zsidó állam tüzérségi csapással válaszolt.

Libanoni biztonsági források szerint a lövedékeket Izrael ellen az arab ország déli részéről indították. Hozzátették, hogy az izraeli tüzérség nagyjából 22 lövéssel válaszolt.

Egyelőre nincsenek jelentések károkról, illetve esetleges áldozatokról. Megfigyelők szerint a történtek nem is jelzik egy újabb front nyitását az elmérgesedő izraeli–palesztin konfliktusban.

A feszültség április közepén újult ki Izrael és a Hamász között, ezúttal azért, mert zsidó telepesek Jeruzsálem keleti részén ki akartak költöztetni palesztin családokat otthonaikból, akik tiltakoztak ez ellen. Szintén fokozta a feszültséget, hogy izraeli rendőrök intézkedtek az Al-Aksza mecsetnél, a palesztinok emiatt is tiltakoztak.

A Hamász múlt hétfőn kezdte rakétákkal támadni Izraelt, és ez váltotta ki az izraeli ellencsapásokat. Azóta a Hamász több mint kétezer rakétát lőtt ki, de túlnyomó többségüket az izraeli légvédelem elfogta. Izrael harci repülőgépekkel és tüzérséggel több száz célpontot támadott a Gázai övezetben, ahol mintegy kétmillió palesztin él.

Az elmúlt napokban kiéleződött a feszültség a Közel-Keleten, és Kelet-Jeruzsálemben összecsapásokra, tüntetésekre került sor. Ezt követően rakétaháború tört ki a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista szervezet és Izrael között. A konfliktus fellángolása miatt többször összehívták az ENSZ BT-t is, de az eddigi ülések rendre eredménytelenül értek véget.