INFORÁDIÓ
2021. június 15. kedd
Jolán, Vid

csicsmann lászló

n. rózsa erzsébet

izrael

aréna

Az izraeli hadsereg légicsapásokat mér Gázára 2021. május 17-én. A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász szervezet és Izrael között május 10-én este kezdődött rakétaháború, amelynek során légicsapásokban eddig 188 palesztin vesztette életét Gázában. Az izraeli oldalon nyolc halálesetet okoztak a Hamász rakétatámadásai.

Szakértő: mára az egész palesztin kérdés felülíródott

Izrael mára nem egy elszigetelt ország a térségben, hanem egy olyan állam, amellyel a palesztin kérdés megoldatlan problémája ellenére is együttműködnek – fogalmazott Csicsman László, a Budapesti Corvinus Egyetem rektorhelyettese az InfoRádió Aréna című műsorában. N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára azt emelte ki: nem látja a kétállamos megoldás lehetőségét az Izrael és a palesztinok között feszülő konfliktus feloldására.

N. Rózsa Erzsébet szerint „borzasztóan frusztrálhatják” Izraelt a folyamatos támadások, és hogy a lakosságnak úgy kell élnie, hogy a mobiltelefonokon a zenelejátszó mellett ott van a rakétariasztási applikáció, és annak jelzésekor egy percük van, hogy óvóhelyre érjenek. De nincs ezzel másképp a gázai palesztin lakosság sem, legfeljebb nekik még alkalmazásuk sincs a támadásokra – emlékeztetett a Világgazdasági Intézet tudományos tanácsadója, felidézve egy korábbi izraeli nagykövet szavait: „ha egy ember is meghal, az is tragédia, és az is számít”.

N. Rózsa Erzsébet úgy véli, hogy a fegyveres összecsapásokból egyik félnek sem származhat semmiféle előnye, Izrael pedig már régóta megtanulhatta, akár gázai helyzetből, akár a libanoni háborúból, hogy a Hamászhoz hasonló szervezeteket „nem lehet meg nem történtté tenni”, így

az egyedüli – többé–kevésbé – megoldás csak a tűzszünet lehet. „Kivéve, ha mégsem működik.”

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára szerint egyfajta megoldás a kiegyezés lehetne. A kétállamos megoldásra ugyanakkor nincs lehetőség, hiszen, mint megjegyezte, a hallgatóknak is az első, amit megtanítanak:

az állam ismérve az államterület, ami itt nincs.

Mindez az jelenti, hogy marad az egyállamos megoldás, magyarán zsidóknak és araboknak együtt kell élniük. Így aztán a nagy kérdés az, hogy ez az együttélés miként tud megvalósulni – „mert hogy meg kell valósulnia!”

A Világgazdasági Intézet tudományos tanácsadója kiemelte: a Jordán-folyó és a Földközi-tenger között 6,8 millió zsidó és 6,8 millió palesztinai arab él, és egyik sem tudja a másikat „meg nem történtté tenni”. Az évek tapasztalata azt mutatja, hogy amikor nagyon feszült a helyzet, valamiféle együttműködés akkor is volt és van. A kérdés, hogy miként lehet továbblépni ezen. Ráadásul az elmúlt időszakban elfogadtak olyan törvényeket Izraelben, mint hogy Izrael egy zsidó állam, hogy mit csinálhat a megszállt területekkel, és hogy mindezt a nemzetközi közösség elfogadja-e vagy sem.

„Azt gondolom, hogy

újra kellene kezdeni az egész építkezést,

mert nem fogja tudni egyik sem a másikat eltüntetni.”

Nagyot fordul a világ 1948 óta

Csicsman László nagyon nehéz kérdésnek nevezte, hogy vajon jobb lenne-e Izrael sajtója, ha időnként nem nyerne meg egy–egy háborút, ami persze azt is jelentené, hogy nem védi meg az állampolgárait. Bár tagadhatatlan Izrael katonai fölénye, szokták mondani: ha a Hamász pusztán kilő néhány rakétát Izrael irányába, még ha a Vaskupola-rendszer ki is védi, az az arab szervezet malmára hajtja a vizet – fejtette ki a Budapesti Corvinus Egyetem rektorhelyettese az InfoRádió Aréna című műsorában.

A fenti kérdést az is bonyolítja, hogy nyilván egy támadás esetében Izrael miniszterelnöke rögtön az önvédelem jogára hivatkozhat, kiváltképp, hogy a zsidó állam nem tartja megszállás alatt a Gázai övezetet, így aztán nehezen vitatható az önvédelem joga – magyarázta a szakember.

„Maximum az arányosság kérdése vethető föl, illetve az, hogy jogi értelemben a palesztin állam miért nem jött létre, hiszen minden ide vezethető vissza.”

Csicsman László úgy véli, talán kevésbé a nemzetközi média, mint inkább a regionális események alakítják az egész helyzetet. Felidézte, az Ábrahám-megállapodások révén ugyanis – amelyek Izrael, Bahrein, az Egyesült Arab Emirátusok és az Egyesült Államok között köttettek tavaly szeptemberben – az izraeli high-tech és az Öbölben található „olajpénzek” egymásra találásának lehetünk a szemtanúi: az Emirátusok tízmilliárd dollár értékben kikötőt létesít Izraelben, majd elkezdik a vasútépítést a Földközi-tenger partjától az Öbölig.

Mindez olyan stratégiai változást jelent,

ami az egész palesztin kérdést felülírja.

Látható ugyanis, hogy a mostani konfliktust ugyan a szaúdiak elítélik, de ők nem is mentek bele a megállapodásokba, szemben az Emirátusokkal, amely érdemben nem is rúgja föl azt a helyzetre reagálva. „Maximum az iszlám együttműködési szervezete ad ki közös elítélő nyilatkozatot, de

ezen túlmenően Izrael a térségnek már a része.”

Magyarán, az 1948-as arab – izraeli háborútól mára annyira megváltozott a helyzet, hogy Izrael nem pusztán egy elszigetelt ország a térségben, hanem egy olyan állam, amellyel együttműködnek, azzal együtt, hogy van egy megoldatlan probléma: a palesztin kérdés – tette hozzá Csicsmann László.

N. Rózsa Erzsébet és Csicsmann László
 

Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Szaber

Kapcsolódó hang

Izraeli térségpolitika – Csicsmann László (Aréna)
 
Kétállamos megoldás – N. Rózsa Erzsébet (Aréna)
 
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018