eur:
402.79
usd:
347.91
bux:
97181.78
2025. június 24. kedd Iván
Soós Zoltán háziorvos előkészíti az AstraZeneca koronavírus elleni vakcinákat nyíregyházi rendelőjében 2021. április 1-jén.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

EU-dokumentum: túlvállalta magát az AstraZeneca

Kapacitáshiánnyal vállalt kötelezettséget az Oxford/AstraZeneca közel 300 millió adag szérum európai uniós leszállítására az első félévben, majd az elmaradás észlelésénél sem voltak készek a hiányt a brit területen lévő üzemekből pótolni – derült ki az EU vizsgálatából.

Miután februárra ténnyé vált, hogy a brit-svéd fejlesztésű Oxford/AstraZeneca 80-100 millió dózis helyett legfeljebb csak 30 milliót tud az első negyedévben az európai uniós piacra szállítani, a megrendelő Európai Bizottság három stábtagból és kilenc tagállami ellenőrből álló

vizsgálóbizottságot küldött ki a gyár uniós üzemeibe,

annak felmérésére, hogy milyen felelősség állapítható meg a szállítások elmaradásáért. (Egy további, jóllehet, publikusan nem hangoztatott vélelmezés volt, hogy az európai uniós ellátási elmaradás egyik oka esetleg az lehetett, hogy a kész szérumot eleve más – például brit – piacra szállították EU-területről.)

Formálisan a vizsgálat annak tisztázását célozta, vajon a gyár azon állítása, hogy a vállalásai teljesítése érdekében valóban minden tőle telhető erőfeszítést megtett – miként arra szerződéskötéskor kötelezettséget vállalt – mennyiben tekinthető megalapozottnak?

A többhetes vizsgálat, ami az AstraZeneca valamennyi európai (kontinentális) üzemére kiterjedt, gyárlátogatásokkal és rengeteg adategyeztetéssel járt. Mindennek írásba fektetett végső konklúziója a napokban készült el, a dokumentumot pedig utóbb megszerezte és részben leközölte a belga (flamand) Knack nevű hetilap, majd tőle átvette a brüsszeli Politico is.

Az anyagból nyert értesülések szerint

a vizsgálat alapvető okként jelentős kapacitáshiányt állapított meg

az AstraZeneca két (belgiumi és hollandiai) kontinentális üzeme közül a holland gyártelep esetében.

Bár a szállítások januári radikális csökkentésekor kezdetben mindenki a gyár közvetlen előállításiban érintett belgiumi Novasep üzemére mutogatott a tényleges elmaradás a hollandiai Halixnál volt. A gyártási lánc e lába 2020-ban jóformán alig állított elő az AstraZeneca-szerből érdemi mennyiséget, úgyhogy az év végén az amszterdami Európai Gyógyszerügynökség fel is függesztette a vele kapcsolatos engedélyezési eljárást, nem rendelkezvén a hitelesítéshez elegendő mennyiséggel.

A hollandiai láncszem kiesését a gyár az amerikai Marylandben lévő üzeméből pótolta – értesülések szerint voltak hetek, amikor az EU-piacra szánt oltóanyagmennyiség több, mint feléhez innen érkezett szállítmány –, ami valószínűleg sokat megmagyaráz abból, hogy az Európai Bizottság miért viszonyult látszólag elnézőbben az amerikai vakcinaexport-tilalomhoz, szemben a brit üzemek kapcsán mindvégig képviselt kritikus véleménnyel. (Az AstraZeneca oltóanyag európai előállítási láncának további állomásai még az olaszországi – anagni– fiolába töltés, aztán ezt követi a minőségellenőrzés, majd a belgiumi kiszállítás.)

A holland üzem kapacitása februárban kezdett csak fokozatosan feljönni, de akkor meg az első szállítási tételek közvetlenül a cég brit gyáraihoz kerültek, az EU-piac helyett (az AstraZenecának Walesben is van egy fiolázó egysége). Az Európai Bizottság utóbb – a vakcinakivitel ellenőrzésének indoklásakor – azt közölte, hogy március elejéig 9,1 millió adagnyi oltóanyagot szállítottak EU-területről Nagy-Britanniába.

A holland üzem mindenesetre ekkor kapta meg az amszterdami engedélyt is, de ez már késő volt az európai uniós elmaradások pótlásához.

„A rendelkezésre álló információ alapján megállapítható, hogy

az AstraZeneca nem képes az Európai Bizottsággal kötött szerződés szerinti kötelezettségeit az eredetileg kijelölt határidőre teljesíteni”

– idézték sajtójelentések az európai uniós ellenőrök jelentését, amely szerint a gyár meglévő kapacitása erre egyszerűen fizikailag képtelen.

Az AstraZeneca az első félévre közel 300 millió adag szállítására vállalt kötelezettséget – 80-100 millió adagot az első negyedévre, 180 millió dózist a másodikra –, ebből azonban március végéig csak 30 milliót adott át, és ma már lehetetlennek tekintethő, hogy a hiányzó legalább 250 millió adagot a hátralévő 10 hétben szállítani tudják.

A jelentés egyúttal azt is megállapította, hogy jóllehet, a gyárnak

három üzeme is van Nagy-Britanniában, ám ezekből az egész idő alatt egyetlen dózis sem érkezett az EU területére.

Más szóval, mindezidáig csupán a gyár belgiumi és az amerikai, majd újabban a hollandiai üzemeiből érkezett oltóanyag az olaszországi fiolákba töltéshez – húzta alá a vizsgálóbizottság jelentése.

A Politico mindezek fényében állapította meg, hogy tekintve a jelentős elmaradást egyfelől, valamint a szer alkalmazásakor időközben felmerült kockázati tényezőket másfelől, érthető, ha az Európai Bizottság úgy dönt, hogy a szerződés ez év végig kifutása után nem ír alá újabb megállapodás az AstraZenecával.

Címlapról ajánljuk
Bódis László: Nobel-díjasokkal jól állunk, de a tudást jobban kell gazdasági haszonná alakítani
Aréna

Bódis László: Nobel-díjasokkal jól állunk, de a tudást jobban kell gazdasági haszonná alakítani

Zajlik a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújítása, a folyamatról Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. Szólt arról is, hogy Magyarország a globális innovációs indexben a 36. helyen áll, ami jó eredmény, de van még bőven tennivaló.

Donald Trump reagált az iráni támadásokra

Teherán hétfő este rakétákkal támadta az amerikai katonai bázisokat Katarban és Irakban. Az amerikai elnök a közösségi oldalán értékelt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.24. kedd, 18:00
Maruzsa Zoltán
a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára
Megindult az iráni hadművelet, rakéták záporoztak az amerikai bázisra – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Megindult az iráni hadművelet, rakéták záporoztak az amerikai bázisra – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Az amerikai adminisztráció közlése szerint az iráni Fordóban hat úgynevezett "bunkerromboló" bombát dobtak le a feltételezett föld alatti urándúsító üzem megsemmisítésére, míg két másik iráni atomlétesítményt - Natanzban és Iszfahánban - a haditengerészet Közel-Keleten tartózkodó hajóiról felbocsátott Tomahawk rakétákkal támadtak. Natanz Irán legnagyobb urándúsító létesítménye, Fordow pedig egy rendkívül titkos, mélyen a hegyek közé temetett létesítmény - írja a CNN. Az iráni parlament döntött a Hormuzi-szoros lezárásának lehetőségéről, de a végső szót a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsnak kell kimondania. Két, amerikai támaszpontoknak helyet adó közel-keleti ország, Bahrein és Kuvait óvintézkedéseket tett az Irán elleni amerikai légicsapások után, felkészülve a konfliktus esetleges kiterjedésére – írja a Reuters. Az esti órákban Irán visszafogott ballisztikus légicsapást intézett a katari amerikai légibázisra. A támadást a levegőben megállították, miközben Teherán előre figyelmeztette az Öböl-országokat és az Egyesült Államokat is a célpontról. Donald Trump cserébe kijelentette: a béke irányába fogja terelni Izraelt. Cikkünk folyamatosan frissül az Irán-Izrael háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×