eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Jens Spahn német egészségügyi miniszter nyilatkozik a tüdőgyulladást okozó új koronavírus Kínából kiinduló járványának terjedése elleni küzdelemről Berlinben 20220. február 12-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Hayoung Jeon

Több hétre lezárná Németországot az egészségügyi miniszter

Németországban ha három napig egy bizonyos szint fölött vannak az adatok, szigorítani kéne az intézkedéseken, ezt egyes tartományok nem tartják, ezért szövetségi szintre kerülhet a járványkezelés.

Félre kell tenni a pártpolitikai vitákat Németországban, és meg kell törni az új típusú koronavírus járványának harmadik hullámát, amihez két-három hétre le kell zárni az egész országot – mondta a német szövetségi egészségügyi miniszter Berlinben.

Jens Spahn kiemelte, hogy hazája nagyon hasonló helyzetben van, mint tavaly októberben, a második fertőzéshullám felerősödése előtt, és a fertőző betegségek elleni védekezés ügyében illetékes tartományi kormányoknak vannak eszközeik az újabb hullám feltartóztatásához.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a tartományok körében még a járványhelyzet súlyosságának megítélésében sincs egység, és elmaradnak a feltétlenül és azonnal szükséges intézkedések, szerinte pedig

a húsvéti időszak az iskolai szünet miatt "tökéletes" lett volna a "hullámtörő" zárlatra

– tette hozzá.

Ezért meg kell fontolni, hogy miként lehet szövetségi szintre emelni a járványügyi korlátozások szabályozását – mondta a miniszter, kiemelve, hogy a szövetségi kormányban már dolgoznak a vonatkozó törvény módosításán.

Rámutatott, hogy a még érvényes járványügyi előírások alapján szövetségi szinten legfeljebb határigazgatási intézkedéseket lehet tenni, így például el lehet rendelni beutazási korlátozásokat, de a járványügy összes többi területe tartományi hatáskör. Ezen változtatna a tervezett törvénymódosítás, amely az egész országban, valamennyi tartományban egységes szabályokat írna elő bizonyos feltételek teljesülése esetén – fejtette ki Jens Spahn.

A szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásra utalva hangsúlyozta, hogy "választási év ide vagy oda, most félre kell tenni a pártpolitikai vitákat, és a legfontosabbra, a járvány megfékezésére kell összpontosítani".

Jens Spahn és a Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) vezetője, Lothar Wieler a tájékoztatón egyaránt kiemelte, hogy gyorsan - heti szinten nagyjából 20 százalékos ütemmel – emelkedik a SARS-Cov-2 által okozott betegség (Covid-19) miatt intenzív kórházi ellátásra szoruló száma. Ez a szám már a 4500-at is meghaladta, és túlterhelődhet az ellátórendszer, ha nem sikerül fékezni a folyamatot – húzta alá a miniszter és a tárca felügyelete alá tartozó intézet vezetője.

A német sajtóban megjelent értesülések szerint

a szövetségi kormány a napokban be is nyújtja a Bundestaghoz a javaslatot, amely arról szól, hogy milyen korlátozásokat kell elrendelni, ha száz fölé emelkedik az úgynevezett hétnapi fertőzésgyakoriság,

azaz a megelőző hét napon regisztrált fertőződések százezer lakosra vetített száma.

Erről már március elején megállapodtak a tartományi kormányfők és a szövetségi kormány tanácskozásán, amelyen kidolgozták az úgynevezett vészfékrendszert. Ennek lényege, hogy vissza kell állítani a második hullám enyhülése révén felfüggesztett korlátozásokat, és újabb szigorításokat is be kell vezetni azokban a tartományokban, járásokban vagy városokban, amelyekben tartósan – egymás után három napon keresztül – száz fölött van az újonnan regisztrált fertőzöttek száma.

Azonban több tartományban nem indították be a rendszert, noha a fertőzések gyakorisága meghaladta a határértéket. Ez heves politikai vitákhoz vezetett az utóbbi hetekben. Ugyanakkor a közvélemény-kutatások azt jelzik, hogy a lakosság többsége egyetértene a SARS-CoV-2 terjedésének lassítását szolgáló korlátozások szigorításával.

A tartományok és a szövetségi kormány közötti nézeteltérésekkel összefüggésben Ulrike Demmer helyettes kormányszóvivő pénteki tájékoztatóján bejelentette, hogy határozatlan időre elhalasztották a tartományi vezetők és a szövetségi kormány hétfőre, április 12-re tervezett újabb egyeztetését.

Az RKI pénteki adatai szerint az utóbbi 24 órában 25 464 SARS-Cov-2-fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez 15 százalékot meghaladó növekedés az egy héttel korábbi 21 888-hoz képest. Az új esetekkel együtt 2 956 316 ember szervezetében mutatták ki a vírust.

A Covid-19-cel összefüggésben egy nap alatt regisztrált halálesetek száma 296-ra emelkedett az egy héttel korábbi 232-ről. Az új halálesetekkel 78 003-ra emelkedett a járvány áldozatainak száma Németországban.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×