Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót
Kémcsövek a svájci Lausanne-i Egyetemi Kórház (CHUV) mikrobiológiai laboratóriumában 2020. március 23-án. Svájcban eddig 8547 koronavírussal fertőzött személyt regisztráltak és 118-an vesztették életüket.
Nyitókép: MTI/AP/Keystone/Denis Balibouse

Szakértő: kínai laboratóriumból szabadult ki a vírus

Kitart véleménye mellett a volt amerikai járványügyi vezető.

A koronavírus-világjárványt okozó vírus egy, a kínai Vuhanban lévő laboratóriumból szabadult ki - mondta pénteken a CNN hírtelevíziónak adott interjújában Robert Redfield, az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) volt igazgatója.

"Továbbra is azt gondolom, hogy a kór elterjedésének az az oka, hogy a vírus elszabadult egy vuhani laboratóriumból" - fogalmazott Redfield. "Mások nem hisznek ebben. Rendben van. A tudomány végül rá fog jönni" - mondta az egészségügyi szakember, aki az eddig világszerte 2,7 millió halálos áldozatot követelő koronavírus-járvány kitörésekor vezette a CDC-t.

Egyes elméletek szerint a Covid-19 betegséget okozó vírus eredetileg egy, a denevéreket fertőző variánsból mutálódott, és így alakult ki az emberekre veszélyes vírustörzs. Vannak azonban, akik - osztozva Redfield véleményén - úgy vélik, hogy a vírus valamilyen módon a Vuhani Virológiai Intézetből szabadult ki. Az Axios nevű amerikai hírportál szerint ez az egyetlen laboratórium Kínában, amely engedélyt kapott a legveszélyesebb ismert kórokozók vizsgálatára.

Redfield arról is beszélt, hogy általában amikor egy vírus átterjed az állatokról emberekre, "eltart egy ideig, mire kialakul az ember és ember közötti átvitel". "Nem hiszem, hogy ez valahogy egy denevérről terjedt át az emberre, és abban a pillanatban, ahogy a vírus az emberbe került, az egyik legfertőzőbb változat lett, amelyet az emberiség ismer. Szerintem ennek biológiai szempontból nincs értelme" - fogalmazott a volt igazgató.

A Fehér Ház szóvivője pénteken azt mondta: a Joe Biden amerikai elnök vezette adminisztráció az Egészségügyi Világszervezet (WHO) állásfoglalására vár, és utána fogják kialakítani véleményüket a vírus eredetével kapcsolatban. Jen Psaki arról is beszélt, hogy a kabinet "nemzetközi vizsgálatot is szorgalmazott, valamint megvizsgálja a történteket, a vírus eredetét és az átláthatóság hiányát".

Az Egészségügyi Világszervezet elkészítette jelentését a koronavírus eredetéről - ezt szintén pénteken jelentette be a WHO-nak a Covid-19 eredetével foglalkozó vizsgálati csoportját vezető Peter Ben Embarek. Elmondta, hogy a 400 oldalas dokumentum egy utolsó szakértői ellenőrzésen esik át, és valószínűleg a következő napokban nyilvánosságra hozzák.

"Nyilvánvalóan számos elmélet létezik" - erről beszélt pénteken Joe Biden fertőző betegségekkel foglalkozó főtanácsadója. Anthony Fauci azt mondta: Redfieldnek is van egy véleménye, és vannak más közegészségügyi tisztviselők, akik viszont úgy gondolják, hogy a vírus több héten át terjedhetett Kínában, a közösségekben, mielőtt egy laboratóriumban azonosították.

Címlapról ajánljuk
„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

Új országos önkéntesprogram segítheti a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek gondozását. A most elkészített szakmai útmutató lehetővé teszi, hogy megfelelően felkészített emberek is részt vegyenek a gyermekek érzelmi és szociális támogatásában. Pehr Erika, a gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárság tanácsadója beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy 18,2 milliárd forintot országfásításra, 39,6 milliárd forintot pedig települészöldítésre fordítanak. Szabó József fenntarthatósági szakmérnök, a Főkert korábbi vezérigazgatója üdvözölte az irányt, de a vállalást nem tartja nagyságrendi fordulatnak. A faültetés pedig csak az első lépés, a legjelentősebb feladat utána következik.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

A klímaváltozás ma már nem jövőbeli veszély, hanem a magyar mezőgazdaság mindennapi valósága. Hatásai különösen látványosan jelennek meg a Duna–Tisza közi Homokhátságon, Magyarország egyik leginkább veszélyeztetett térségében. A Duna-Tisza közén helyezkedik el hazánk legnagyobb területű borvidéke, a Kunsági borvidék, ami a korábbi évtizedekben iskolapéldája volt a környezeti viszonyokhoz (pl. a kedvezőtlen talajviszonyokhoz) történő alkalmazkodásnak, ám a klímaváltozás alapvetően felborította a környezet és gazdálkodás közti korábbi egyensúlyt. A Kunsági borvidék esete azonban messze túlmutat a szőlőn és a borászaton. A vízhiány, a növekvő hőterhelés, a romló termésbiztonság egy országos jelentőségű problémakör helyi példái (Farkas et al., 2024; Jánosi et al., 2023; Lennert et al., 2024). Kutatásunkban éghajlati adatok, gazdálkodói kérdőívek és szakértői interjúk segítségével vizsgáltuk meg a Kunsági borvidék gazdálkodóinak kitettségét a klímaváltozással szemben, mennyire érzékelik a problémát, milyen módszereket, technikákat vetnek be az alkalmazkodásra, és miben látják a sikeres klímaadaptáció fő gátjait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×