3 °C
A brit-svéd AstraZeneca vakcinaeladás látványos elmaradása, illetve az Európai Unióból brit piacra történt oltóanyag-szállítmányok viszonzatlansága miatt kipattant és egyre jobban mélyülő EU–brit ellentét a hétvégére sokak szerint kritikus pontra jutott.
A jelek szerint az Európai Bizottság arra készül, hogy
formálisan javasolja a csütörtökön kezdődő kétnapos EU-csúcsnak a brit piacra történő európai uniós oltóanyag-eladástilalmat
mindaddig, amíg az AstraZeneca nem pótolja elmaradásait.
A lehetőséget Ursula von der Leyen szombati sajtónyilatkozata villantotta fel, amire válaszul vasárnap este a brit védelmi miniszter, Ben Wallace a SkyNews-nak nyilatkozva már úgy fogalmazott, hogy egy ilyen lépés az Európai Unió részéről „kontraproduktív lenne”, és „amúgy sem tenne jót egy olyan kereskedelmi blokk imázsának, amelyik annyira büszke a jogállamiság tiszteletben tartására”.
Ha az EU "felnőtt módon állna" a kérdéshez, akkor konfrontálódás helyett arra törekedne, hogy Nagy-Britanniával együttműködve elősegítsék az oltóanyag mennyiség maximalizálását – tette hozzá.
Wallace egyúttal kilátásba helyezte, hogy
az uniónak válaszintézkedésekkel kell szembesülnie, ha látványosan megsért egy kereskedelmi szerződést,
majd még sokatmondóan megjegyezte, hogy de ezt persze „az Európai Bizottságnál is nagyon jól tudják”.
Ettől függetlenül, ugyancsak vasárnap Mairead McGuinness ír bizottsági tag a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy „minden opció az asztalon van”, majd éjszakai jelentéseikben a Reuters és a Bloomberg hírügynökségek olyan névtelenséget kérő „EU-tisztviselőket” szólaltattak meg, akik szerint „az nem fog menni”, hogy az adott helyzetben az AstraZeneca hollandiai üzeme oltóanyag részelemeket szállítson a brit piacon működő gyárakba, amikor ugyanilyenek eladására ugyanezen üzemnek az Európai Unióval is aláírt szerződése van.
Mindez láthatóan összhangban van Von der Leyen szombat nyilatkozatának azon részével, hogy az AstraZenecának előbb európai uniós kötelezettségeit kell teljesítenie, mielőtt máshova is szállítana termékeiből. A Bizottság elnöke a Fanke Media Group újságíróinak nyilatkozva beszélt erről, hangsúlyozva, hogy európai uniós részről nem tartják saját polgáraik előtt tovább védhetőnek, ha olyan országnak adnak el több millió dózisnyi oltóanyagot, amely maga is vakcinagyártó, de amely mindmáig egy darabot sem szállított ugyanakkor az Uniónak.
Von der Leyen egyúttal felemlegette az AstraZeneca ismert európai szerződéselmaradását, így azt, hogy még az év elején jelzett – jelentősen (kétharmadával) csökkentett – 30 millió adagos mennyiséget sem szállították le az első negyedévben, csupán 20 millió dózisra vállaltak végül kötelezettséget (az eredeti, összesen 90 millió helyett).
A hirtelen keményebbé váló európai uniós megközelítés sokak szerint minimálisan két belátható következmény lehetőségét vetíti előre. Az egyik, amit már vasárnap este több brit lap jelzett, hogy az európai üzemek beszállításainak kiesésével
Johnson oltási programja könnyen két hónapos késést szenvedhet,
különösen, hogy ugyancsak a hétvégére kiderült, hogy az AstraZeneva fő indiai partnerüzeme is előállítási nehézségekkel küzd.
A másik könnyen bekövetkező eredménye egy elmélyülő EU–brit vakcinaháborúnak az eladási tilalmak kölcsönös eszkalálódása lehet, például azzal, hogy az Európai Unióban mindinkább kiemelt megoldásnak tekintett Pfizer egyes alkotórészeit egyebek között az angliai Yorkshire-ben gyártják, aminek visszafogása
az AstraZeneca után a Pfizernél is érzékeny kieséseket idézhet elő az európai vakcinaellátásban.
Ha aztán erre válaszul újabb EU-ellenlépések születnek, akkor a folyamat egészen durva fordulatokat vehet, aminek legfőbb szenvedő alanyai az oltásra váró polgárok lehetnek, de könnyen hosszú időre áldozatául eshet az EU részről még nem ratifikált EU–brit brexitmegállapodás is, végképp rendezetlenné téve a brit kiszakadást az EU egységes piacból.
A hétfő reggeli brit kormányzati jelzések mindenesetre határozottak, de egyelőre inkább diplomatikusak igyekeztek lenni. Helen Whately egészségügyi miniszter a BBC reggeli műsorában egyfelől leszögezte, hogy Londonban elvárják, hogy az EU „tartsa magát az aláírt szerződésekben foglaltakhoz”, másfelől úgy vélte, hogy „nem segít” az adott helyzeten a körülötte zajló nyilatkozatháború.
Azt azért rákérdezésre sem zárta ki, hogy egy európai uniós exporttilalom esetén brit részről is hasonló intézkedésekkel válaszolnának – miként arra előző este a védelmi tárca vezetője célzott.
A brit kormány elszánása ezen a ponton láthatóan egyelőre élvezi az ellenzék támogatását is. Keir Starmer munkáspárti vezér legalábbis hétfőn délelőtt az Alsóházban maga is úgy fogalmazott, hogy egy EU exporttilalom elfogadhatatlan lenne, és egyúttal ő is hangsúlyozta, hogy „a szerződéseket tiszteletbe kell tartani”.
A miniszterelnök környezetéből eközben azt jelezték, hogy
Boris Johnson hétfőn telefonon igyekszik egyeztetni Emmanuel Macron francia államfővel, Angela Merkel német kancellárral,
meg „további európai vezetőkkel”, amelyek során az európai exporttilalom lehetőségét próbálja majd kizárni.
Ami az EU-oldalt illeti, a bizottsági elszánást láthatóan ott sem mindenki osztja feltétlenül. Brit lapjelentések szerint Micheál Martin ír miniszterelnök például hétfőn egyértelműen az exporttilalom ellen foglalt állást, amit a maga részéről "retrográd" lépésnek minősített. Mindez sokak szerint élénk vitát vetít még előre a csütörtöki EU-csúcs vonatkozó részén.
Cserébe akad az EU-megközelítés iránt megértést mutató brit értékelés is. Andrew Rownsley, az Observer vezető politikai kommentátora a The Guardian a hétvégén írt cikkében úgy vélte, hogy a kialakult helyzet mögött mindenekelőtt az állhat, hogy a Johnson vezette brexitelkötelezett kabinet „nem tudott ellenállni a kísértésnek”, hogy ilyen módon is megnehezítsék az EU helyzetét, tovább fényezve a kilépés véleményük szerint fennálló előnyeit.
A szerző szerint ez a megközelítés "méltatlan Nagy-Britanniához" – "ennél többre kell, hogy tartsuk magunkat", fogalmazott –, főként, hogy halálos járványról van szó, miközben a hosszú távú brit érdek az, hogy harmonikusan együttműködjenek egy (nem mellesleg járvány szempontból is biztonságos) fontos közvetlen szomszéddal.
