Magyarország részt vesz az úgynevezett Covid-útleveleket előkészítő beszélgetésekben, de ragaszkodik ahhoz, hogy egy ilyen dokumentum nem lehet diszkriminatív senkivel szemben - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Belgrádban.

"A Covid-útlevélnek tiszteletben kell tartania azt, hogy az európai uniós szabályok két módját határozzák meg egy vakcina jóváhagyásának. Az egyik út az Európai Gyógyszerügynökség normál eljárásban meghozott döntése, a másik út pedig (.) a vészhelyzetben a nemzeti hatóságok engedélye" - magyarázta a tárcavezető. Hozzátette:

Magyarország nem fogadja el, hogy az úgynevezett Covid-útlevél esetleges bevezetésénél csak egyetlen jóváhagyási formát ismerjenek el, vagyis ne fogadják el a nemzeti hatóságok által jóváhagyott oltóanyagot.

Az AstraZeneca oltóanyagáról azt mondta: Magyarország is megfigyeli az oltóanyag hatását, és szakemberek fognak dönteni a további lépésekről.

Emlékeztetett arra, hogy átoltottság tekintetében Szerbia és Magyarország is Európa élvonalában jár, erre pedig azért volt lehetőség, mert mindkét ország vásárolt keleti vakcinát is, és nem csinált ideológiai vagy politikai kérdést a vakcinák beszerzéséből.

Nikola Selakovic szerb külügyminiszter ehhez kapcsolódóan elmondta, nem látja akadályát annak, hogy a két ország között lehetővé váljon a szabad közlekedés az oltottság igazolásával.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy annyival több szerb és magyar ember életét tudtuk megvédeni, mint amennyi keleti vakcinát megvásároltunk, és amennyi oltást már beadtunk Szerbiában, illetve Magyarországon.

Ha Belgrád és Budapest nem vásárolt volna keleti vakcinát, akkor a saját állampolgárai életét tette volna kockára

– emelte ki.

"Egyik kormány sem volt hajlandó ideológiai kérdéssé tenni a vakcina ügyét. Mindkét ország megbízott a saját nemzeti szakértőiben, és nem fogadtuk el azt, hogy valaki valahol távol jobban ért egy bizonyos kérdéshez, mint a mi nemzeti szakértőink. Mind a szerb, mind a magyar kormány a józan eszére hallgatott, és egyetlen egy célt tűztünk ki magunk elé, hogy megvédjük a saját polgáraink életét és egészségét" - fűzte hozzá. Amennyiben Szerbia és Magyarország nem vásárolt volna keleti vakcinát, akkor több millióval kevesebb szerb és magyar kapott volna oltást – magyarázta a magyar tárcavezető.

Szijjártó Péter a szerb hivatali kollégájával tartott közös sajtótájékoztatón arra is kitért, hogy az elmúlt évben a két ország megmutatta, milyen is a jószomszédi viszony, és ebből mindkét fél profitálni tudott.

Kiemelte azt a példaszerű hozzáállást is, amelyet Belgrád tanúsít a Szerbiában élő magyar közösség iránt. "Mind Szerbia, mind Magyarország erőforrásnak tekinti a vajdasági magyarokat, egy olyan közösségnek, amely összeköti a szerbeket és a magyarokat" - hangsúlyozta.

Nikola Selakovic a két ország rendkívül jó kapcsolatát méltatta. Elmondta, a két kormány, de az egyes politikusok közötti jó kapcsolat is hozzájárul a két ország jó viszonyához. Felhívta a figyelmet arra, hogy az idén megszervezik a hatodik magyar-szerb kormánycsúcsot, amelyen a Szerbia és Magyarország közötti stratégiai partnerségről lesz szó.

Kiemelte, a két fél számos közös projektben vesz részt, ezek közül az egyik legfontosabb a Belgrád-Budapest-vasútvonal kiépítése, és hamarosan megkezdődik a Szeged-Szabadka-Baja-vasútvonal felújítása is.

A szerb tárcavezető köszönetet mondott Magyarországnak azért a segítségért, amelyet a koronavírus-járvány elleni harcban nyújtott Szerbiának. A gazdasági együttműködés kiemelkedő, a járvány ellenére az árucsere-forgalom tovább tudott növekedni a tavalyi esztendőben is. Nikola Selakovic emellett háláját fejezte ki azért is, hogy Magyarország töretlenül támogatja Szerbia európai integrációját.