Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök és Johannes Hahn költségvetési biztos is visszatérően arra biztatta az EU tagállamait, hogy mielőbb legyenek készen a szerződésmódosítás ratifikálásával. Ennek híján ugyanis a bizottság nem tudja megkezdeni a járvány okozta gazdasági károk kompenzálására elhatározott pénzalaphoz szükséges hitelfelvételt sem, amivel viszont a nyárra tervezett 13 százaléknyi előleg elindítása is veszélybe kerülhet – figyelmeztettek mindketten.

Von der Leyen és Hahn azon az online konferenciasorozaton beszélt erről, amit az Európai Parlament tart a héten valamennyi tagország nemzeti parlamentjének a bevonásával az unió előtt álló pillanatnyi legfontosabb kihívások kezeléséről.

A célul kitűzött helyreállítási alap kapcsán a bizottsági elnök és a költségvetési biztos egyaránt emlékeztettek, hogy eddig a huszonhét tagországból

csak heten ratifikálták

a szükséges szerződésmódosítást, ami szerintük túl lassú haladás ahhoz, hogy minden időben el tudjon majd indulni.

Magának a 750 milliárdos kivételes finanszírozási keretnek a létrehozásáról intézkedő jogszabályt már megalkották, ez utóbbit pedig éppen a napokban az Európai Parlament és a tagországokat képviselő EU-tanács is véglegesítette, így a döntés hatályos lett. Tényleges végrehajtása azonban függ attól, hogy az EU-huszonhetek teljes köre ratifikálja az alapszerződés olyan értelmű módosítását, ami lehetővé teszi a tagállami befizetési küszöbszint megemelését a nemzeti új termék (GNI) 2 százalékára (jelenleg 1,2 százalék a szerződésben megengedett maximum).

Erre azért van szükség, hogy a hosszú lejáratú hitelek jövőbeni tagországi visszafizetése beleférjen az éves tagállami befizetési keretbe az egyébként évenként esedékes (közösségi) költségvetési befizetések mellett.

Mindaddig, amíg a szerződés ilyen értelemben nem módosul, a bizottság – amely a 750 milliárd euróhoz szükséges pénzügyi forrást piaci hitelfelvétellel fogja finanszírozni – nem láthatja biztosítottnak a majdani tagállami visszafizetés megtörténtét, következésképpen már a hitelek felvétele sem kezdődhet meg – figyelmeztetnek Brüsszelben.

A bizottság amúgy arra készül, hogy mihelyt minden feltétel biztosított,

2026-ig évente 150-200 milliárd euró értékben bocsát ki piaci értékpapírokat,

amivel egyébként a legnagyobb rendszeres piaci hitelfelvevő lép majd elő.

A brüsszeli Politico hó elejei összesítése úgy tudta, hogy – akkor még csak – hat ország ratifikált: Ciprus, Bulgária, Finnország, Franciaország, Horvátország és Szlovénia. Akkor a következő hetekre várták a parlamenti elfogadást Ausztriában, Belgiumban, Csehországban, Dániában, áprilisban pedig Németországban. A többi tagállam ratifikációs terve még nem ismert.

Megfigyelők emlékeztetnek, hogy januárban feltűnést keltett a brüsszeli Politico értesülése, miszerint a három balti állam levélben fordult az EU féléves elnökségét ellátó Portugália miniszterelnökéhez, António Costához, és ebben közvetve a helyreállítási alaphoz szükséges

szerződésmódosítás ratifikálásának halasztását is meglebegtették

abban az esetben, ha a hosszú távú költségvetésben nem kap nevesítetten helyett a három baltikumi országot az EU többi részével összekötni hivatott leendő gyorsforgalmi vasútvonalhoz szükséges 1,4 milliárdos keret.

A hírt utóbb egyik részről sem erősítették meg, igaz, nem is cáfolták, mindenesetre egyelőre nincs ismert folytatása. Mindenesetre a leendő balti ratifikáció egyelőre nem szerepel az eddig megismert jóváhagyási menetrendben.