A Rutte-kormány január végén hozott „rendkívüli vészhelyzetre” hivatkozva rendeletet az este fél 9 és reggel 5 közötti kijárási tilalomról. Egy hágai bíróság most úgy ítélkezett, hogy az eljárás jogi alapja önmagában is hibás volt, emellett a hozott
intézkedés oly mértékben korlátozza az emberek szabad mozgását és személyes jogait, hogy az ellentétes az alkotmánnyal.
A tilalom amúgy igen szélsőséges reakciókat váltott ki az országban. Felmérések szerint egy „csendes többség” egyetértett vele – még nőtt is a kormányfő népszerűsége –, de mindeközben szinte órákon belül rendkívül utcai tüntetésekre, rendőrökkel való összecsapásokra, rombolásokra is sor került, amelyek nyomán többtucat embert előállítottak.
Nem mellesleg a tömegdemonstrációk napokig tartottak, sokszor kiegészülve olyan „engedetlenségi” megmozdulásokkal, mint maszkok szándékolt mellőzése, vagy szabad téri „közös kávézások” rendezése.
Az intézkedés ellen számos közösségi mozgalom szerveződött, közülük az egyik legbefolyásosabb, a „Viruswaarheid” („Vírus igazság”) vitte bíróság elé a kormányzati intézkedést, aminek számukra kedvező döntése után a „Viruswaarheid” vezetője azonnal „ünnepi partit” hirdetett.
A bíróság elmarasztaló döntése ellen amúgy azonnal fellebbezett a holland kormány, Mark Rutte miniszterelnök pedig azt kérte honfitársaitól, hogy mindennek ellenére az adott időben mindenki maradjon otthon, mert „különösen súlyos járványhelyzet” kialakulását kockáztatják.
A fellebbezést egyébként a holland jogban létező „vészhelyzet” jogcímen tették, ami elviekben lehetővé teszi, hogy a kormány eredeti döntését megkérdőjelező bírósági ítéletet függesszék fel.
A kialakult helyzet sokak szerint így is éppen elég kaotikus lesz majd, a rendőrség szakszervezete például a holland ANP hírügynökség szerint közölte, hogy nem áll módjukban ignorálni a bírósági ítéletet, azaz ők jó eséllyel mostantól nem avatkoznak közbe, ha tilalmi időben embereket látnak az utcán. Mi több, a holland
rendőrség számára pillanatnyilag éppen az okoz fejfájást, hogy mi történjen azzal 15 ezer büntetéssel, amiket az eddigi megsértőkre róttak ki?
Szélsőjobboldali pártok, amelyek kezdettől fogva a kijárási tilalom ellen voltak, üdvözlő nyilatkozatokat tettek közzé, élen Geert Wildersszel, a holland Szabadság Párt elnökével, aki szerint Rutte jobban tette volna, ha hallgat rá, ahelyett, hogy „ezt a borzalmas tilalmat” elrendelték volna.
Hollandiában márciusban parlamenti választás lesz, és a január óta csak ügyvezető kormányként hatalmon lévő Rutte-koalíció abban bízik, hogy nagyobbik része sikeresen jöhet ki a voksolásból, (konkrétan Rutte liberális pártja esetében a legutóbbi időkig a parlamenti helyek növelését valószínűsítették előrejelzések). Megfigyelők szerint a mostani kijárási tilalom-ügy is igazából a választási kampányhangulatot fűszerező tényezővé vált.
A 17 milliós Hollandiában amúgy eddig egymillió megbetegedést regisztráltak, és halálos áldozatok száma eddig 14 843 fő volt.
