eur:
411.29
usd:
392.18
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Tüntetők tiltakoznak a koronavírus-járvány terjedése ellen bevezetett kijárási tilalom miatt Eindhovenben 2021. január 24-én. Hollandiában országszerte tüntető csoportok gyűltek össze annak ellenére, hogy minden fajta csoportos gyülekezést betiltottak a hatóságok. A rendőrök több mint 200 embert őrizetbe vettek.
Nyitókép: MTI/EPA-ANP/Rob Engelaar

A holland kijárási tilalmat elkaszálta a bíróság

Jókora visszhangot váltott ki a holland belpolitikában, hogy egy hágai bíróság szerint a kormány által elrendelt éjszakai kijárási tilalom törvénytelen. A kormány fellebbezett és addig is otthon maradásra szólítja fel az embereket.

A Rutte-kormány január végén hozott „rendkívüli vészhelyzetre” hivatkozva rendeletet az este fél 9 és reggel 5 közötti kijárási tilalomról. Egy hágai bíróság most úgy ítélkezett, hogy az eljárás jogi alapja önmagában is hibás volt, emellett a hozott

intézkedés oly mértékben korlátozza az emberek szabad mozgását és személyes jogait, hogy az ellentétes az alkotmánnyal.

A tilalom amúgy igen szélsőséges reakciókat váltott ki az országban. Felmérések szerint egy „csendes többség” egyetértett vele – még nőtt is a kormányfő népszerűsége –, de mindeközben szinte órákon belül rendkívül utcai tüntetésekre, rendőrökkel való összecsapásokra, rombolásokra is sor került, amelyek nyomán többtucat embert előállítottak.

Nem mellesleg a tömegdemonstrációk napokig tartottak, sokszor kiegészülve olyan „engedetlenségi” megmozdulásokkal, mint maszkok szándékolt mellőzése, vagy szabad téri „közös kávézások” rendezése.

Az intézkedés ellen számos közösségi mozgalom szerveződött, közülük az egyik legbefolyásosabb, a „Viruswaarheid” („Vírus igazság”) vitte bíróság elé a kormányzati intézkedést, aminek számukra kedvező döntése után a „Viruswaarheid” vezetője azonnal „ünnepi partit” hirdetett.

A bíróság elmarasztaló döntése ellen amúgy azonnal fellebbezett a holland kormány, Mark Rutte miniszterelnök pedig azt kérte honfitársaitól, hogy mindennek ellenére az adott időben mindenki maradjon otthon, mert „különösen súlyos járványhelyzet” kialakulását kockáztatják.

A fellebbezést egyébként a holland jogban létező „vészhelyzet” jogcímen tették, ami elviekben lehetővé teszi, hogy a kormány eredeti döntését megkérdőjelező bírósági ítéletet függesszék fel.

A kialakult helyzet sokak szerint így is éppen elég kaotikus lesz majd, a rendőrség szakszervezete például a holland ANP hírügynökség szerint közölte, hogy nem áll módjukban ignorálni a bírósági ítéletet, azaz ők jó eséllyel mostantól nem avatkoznak közbe, ha tilalmi időben embereket látnak az utcán. Mi több, a holland

rendőrség számára pillanatnyilag éppen az okoz fejfájást, hogy mi történjen azzal 15 ezer büntetéssel, amiket az eddigi megsértőkre róttak ki?

Szélsőjobboldali pártok, amelyek kezdettől fogva a kijárási tilalom ellen voltak, üdvözlő nyilatkozatokat tettek közzé, élen Geert Wildersszel, a holland Szabadság Párt elnökével, aki szerint Rutte jobban tette volna, ha hallgat rá, ahelyett, hogy „ezt a borzalmas tilalmat” elrendelték volna.

Hollandiában márciusban parlamenti választás lesz, és a január óta csak ügyvezető kormányként hatalmon lévő Rutte-koalíció abban bízik, hogy nagyobbik része sikeresen jöhet ki a voksolásból, (konkrétan Rutte liberális pártja esetében a legutóbbi időkig a parlamenti helyek növelését valószínűsítették előrejelzések). Megfigyelők szerint a mostani kijárási tilalom-ügy is igazából a választási kampányhangulatot fűszerező tényezővé vált.

A 17 milliós Hollandiában amúgy eddig egymillió megbetegedést regisztráltak, és halálos áldozatok száma eddig 14 843 fő volt.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Mészáros Melinda a bérmegállapodásról: nagyon kemény tárgyalásokon értük el az eredeti célunkat

Mészáros Melinda a bérmegállapodásról: nagyon kemény tárgyalásokon értük el az eredeti célunkat

Megszületett a bérmegállapodás a versenyszféra és a kormány Állandó Konzultációs Fórumán, három évre szólóan. Kiderült, mennyivel emelkedik a következő három évben a minimálbér és 2025-ben a garantált bérminimum. Lesznek azonban olyan esetek, amikor újratárgyalásra lesz szükség.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×