A közúti fuvarozáss nemzetközi szervezete (International Road Transport Union, IRU) órákon belül „káoszról” beszélt, miként a gépjármű-összeszerelő üzemeknél fellépő ellátási nehézségekről panaszkodott már másnap a német autógyárak szövetsége (Verband der Automobilindustrie, VDA) is.

Minderre azt követően került sor, hogy vasárnaptól a német kormány részleges határzárat, illetve rendszeres határellenőrzést rendelt az ország ausztriai (tiroli) és csehországi határvonalán, elsősorban brit Covid-variáns távol tartását célozva.

Mostantól ezeken a határvonalakon csak érvényes negatív tesztekkel lehet belépni az ország területére. Az intézkedés összhangban áll azzal, hogy a német vasúti társaság (Deutsche Bahn) az említett osztrák és cseh relációban beszüntette járatait, a frankfurti reptéren pedig a német szövetségi rendőrség közvetlenül ellenőrzi a két országból érkező személyeket.

Umberto de Pretto, az URI főtitkára, az általa képviselt nemzetközi közúti szervezet nevében Ursula von der Leyen bizottsági elnökhöz fordult levélbe, amiben

„pusztító gazdasági következményeket” jósolt arra az esetre, ha a friss negatív teszthez kötött beléptetési rezsim alól nem mentesítik a hivatásos közúti szállítókat.

Érvelése szerint a fuvarozókra – mindenekelőtt a kamionsofőrökre – alkalmazni a szigorítást abszurd akkor, amikor úgymond ezek az emberek idejük túlnyomórészét vezetőfülkéjükbe zárkózva, kvázi egyszemélyes mozgó karanténban töltik, és ezért esetükben a fertőzés kockázata úgymond „minimális”.

A folyamatos ellenőrzés miatt fellépő jelentős lassulás a szállításban – párosulva sok esetben a belépés megtagadásával – „katasztrofális lehet” az élelmiszer és a gyógyszerellátásban ugyanúgy, mint a folyamatos anyagutánpótlásra berendezkedett üzemek és gyártósorok (de különösen az autógyártás) esetében – figyelmeztettek az említett szövetségek képviselői.

Megfigyelők megjegyzik, hogy a probléma nem új annyiból, hogy amikor a brexit-tárgyalások során valós lehetőségként merült fel a „kemény (megállapodás nélküli) Brexit lehetősége, szakértők rögtön kiszámolták, hogy az ilyen esetben Dovernél és Calais-nál szükségszerűen életbe lépő határ- és vámellenőrzés mellett az addigi kamionforgalomnak ugyanazon időegység alatt legfeljebb harmada juthatott volna csak át. Ezzel viszont azonnal legalább ugrásszerűen megnőtt volna például az autógyártásban a készletezési költség.

Elemzők ennek kapcsán emlékeztetnek, hogy

a személyek szabad mozgását szavatoló Schengen-rendszer nem csupán megszokott adottsággá vált például a turisták szemében, de alkalmasint robosztus méretű és költségű üzleti modellek is épültek meglétére,

kezdve a raktárakat ilyen formán fölöslegesnek tekintő folyamatos anyagellátás bekalkulálásával, folytatva az egymás országába átjáró munkavállalók gyors és akadálymentes mozgásának adottságként kezelésével.

Minderre leginkább akkor figyel fel az ember, amikor hirtelen megszüntetik, vagy megnehezítik az intézményesített szabad mozgás gyakorlását – jegyezte meg ennek kapcsán egy EU-tisztviselő, aki ugyanakkor úgy vélte, hogy éppen ezért a mostani esetek a jövőben még komoly tapasztalatot és érvet is jelenthetnek bizonyos EU-integrációs formák és eszközök megőrzése érdekében

Mások szerint a mostani példában visszaköszönhet a 2015-2016-os migrációs válság nyomán elharapózott határlezárási gyakorlat nyomán kirobbant vita. Ebben egy ponton maga Angela Merkel – az amúgy szintén helyi „mozgó határellenőrzést” rendszeresítő német kormány feje – is szükségét érezte, hogy emlékeztessen: a határellenőrzések EU-szintű visszaállítása pótolhatatlan károkat okozhat az EU belső piacnak, kikezdve nem utolsó sorban például az eurónak a fenntarthatóságát is.

A mostani részleges határzárakat amúgy német részről hangsúlyozottan ideiglenesnek tekintik. Miként Jens Spah német egészségügyi miniszter fogalmazott: személy szerint kifejezetten ellene van minden határzárnak, de szerinte a „járványban lehetnek rendkívüli helyzetek”, amikor az emberek egészsége és biztonsága megkerülhetetlenné teheti még az ilyen eszköz alkalmazását is.

Más kérdés, hogy a bizottsági válasz erre ezúttal is az volt, ami hasonló esetben már sokszor:

„A félelem érthető. De az az igazság, hogy a vírus nem állítható meg határzárral, csak higiéniával, az érintkezési és fertőtlenítési szabályok gondos betartásával”

– idézte ennek kapcsán a brüsszeli Euractiv Stella Kyrikides egészségügyi EU-biztost.

Vasárnap délutánig mindenesetre a német rendőrség és határrendészet 1700 járművet állított meg a kritikusnak minősített szakaszokon, és közülük ötszáz esetben megtagadták a belépést – jelentette hétfőn a brüsszeli Politico.