Infostart.hu
eur:
386.39
usd:
332.5
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
A koronavírus elleni Pfizer-BioNtech vakcinát készíti elő az oltáshoz a Zala Megyei Szent Rafael Kórház dolgozója Zalaegerszegen 2021. január 5-én.
Nyitókép: MTI/Varga György

Megoldottnak látja Brüsszel a vakcina "szöveges matekfeladatát"

Az Európai Bizottság számításai alapján nyár közepéig minden uniós polgárt be lehet oltani a koronavírus elleni vakcinával. Az EU Monitor főszerkesztője az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának azt mondta: Brüsszel eddig hat céggel kötött megállapodást több mint 2 milliárd dózisra.

Az európai szintű vakcinaportfólió alapján – tehát a jelenlegi adottságok és lekötött mennyiségek tükrében – a második negyedév végééig, vagyis nyár közepéig az unió teljes lakosságát be lehetne oldani, legalábbis a Brüsszeli hangok szerint – mondta az InfoRádiónak Gyévai Zoltán. Véleménye szerint nem véletlen, hogy az Európai Bizottság javaslata alapján a tagországok rábólintottak az úgynevezett oltási prioritási sorrendre is, hiszen tisztában voltak azzal, hogy nem lesz meg a szükséges vakcinamennyiség, hogy mindenkit beoltsanak rohamtempóban, egy–két hónap leforgása alatt.

A mintegy 450 millió lakosú Európai Unió ez idáig

hat vakcinagyártóval kötött megállapodást, összesen 2,3 milliárd dózis leszállítására,

azonban ezek közül eddig csak kettő, a Pfizer–BioNTech illetve a Moderna kapta meg a forgalmazási engedélyt; ők 760 millió adag oltóanyagot biztosítanának. Amennyiben a kérelmét már benyújtó AstraZeneca is zöld utat kap Brüsszeltől, az újabb 400 millió vakcinát jelentene. A fennmaradó három gyártó esetében pedig még várat magára az engedélyeztetési kérelem. Mindeközben viszont kettő újabb – kisebb – céggel is lezárultak a tárgyalások, ám szerződéskötésre még nem került sor.

Vagyis lassan már nyolc vállalat lesz érdekelt az európai uniós portfólióban, összegezte Gyévai Zoltán, aki szerint egy olyan projektről van szó, amelyben

egyértelműen kimutatható az Európai Unió hozzáadott értéke,

és nem véletlen, hogy Magyarország is részt vett mindebben, hiszen így lehetett biztosítani, hogy méltányos áron, ha nem is ez volt az elsődleges, gyorsan és a többi tagállammal megegyező időben hozzájussanak a magyarok is az oltóanyaghoz.

Ugyanakkor felmerül egy kollektív felelősségi kérdés is

– tette hozzá végezetül a szakember –, miszerint meg lehetett-e volna oldani – az adott gyártási kapacitások mellett – az EU egészének gyorsabb beoltását.

Az Európai Bizottság ez idáig

  • az AstraZeneca (400 millió adag),
  • a Sanofi-GSK (300 millió adag),
  • a Johnson & Johnson - Janssen (400 millió adag),
  • a BioNTech-Pfizer (600 millió adag),
  • a CureVac (405 millió adag) és
  • a Moderna (160 millió adag) vállalatokkal írt alá vakcinabeszerzésről szóló szerződéseket.

Lezárta továbbá

  • a Novavax (100 millió adag), valamint
  • a Valneva (30 millió adag) gyógyszeripari vállalatokkal folytatott, a koronavírus elleni lehetséges oltóanyaguk beszerzéséről szóló megbeszéléseket.

Összességében tehát Európa akár 2,5 milliárd adag oltóanyaghoz férhet hozzá.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Trump hallani sem akar tárgyalásról, Amerika már a győzelemre készül, Irán mindennél durvább támadással fenyeget – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, Amerika már a győzelemre készül, Irán mindennél durvább támadással fenyeget – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×