Infostart.hu
eur:
385.36
usd:
331.93
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Giuseppe Conte olasz miniszterelnök jelentést tesz a koronavírussal kapcsolatban a parlament üléstermében, Rómában 2020. március 25-én. Olaszországban már 69176 fertőzött személyt regisztráltak van és 6820 ember halt bele a koronavírus-fertőzésbe.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Fabio Frustaci

Változást kényszeríthet ki a járvány az olasz kormányban

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök egyeztetést kezd a kormánypártokkal hétfő délután a közös kormányzás folytatásának lehetőségeiről, miután viták merültek fel a koronavírus-járvány nyomán elfogadott európai gazdasági helyreállítási alapból érkező források felhasználásáról. A jobboldali ellenzék a választásokban látja a megoldást.

Giuseppe Conte elsőként az Öt Csillag Mozgalom (M5S), majd az esti órákban a baloldali Demokrata Párt (PD) vezetőségi tagjait és parlamenti frakcióvezetőit fogadja. Kedden a Matteo Renzi vezette Élő Olaszország (IV) küldöttsége következik.

A kormánypártokkal való egyeztetés az után vált szükségessé, hogy Matteo Renzi élesen bírálta a miniszterelnököt. Renzi elfogadhatatlannak nevezte, hogy az Olaszországnak szánt 209 milliárd euró európai gazdasági helyreállítási forrás felhasználására Giuseppe Conte egy maga vezette menedzseri csapatot állított fel - a parlament és a szakszervezetek, és főleg a legkisebb kormányerő IV bevonása nélkül.

Matteo Renzi úgy nyilatkozott, ha Conte nem módosítja a források felhasználási terveit, az IV kész kivonni minisztereit a kormányból. Renzi határidőként a költségvetési törvény december 28-i parlamenti szavazását jelölte meg.

Sajtókommentárok szerint kormánybuktatás helyett a kormány átalakítása várható. A Renzit "faltörő kosként" használó M5S és a PD is új pozíciókat akar szerezni a miniszterelnök hatáskörének csökkentésével. Az Il Giornale jobboldali napilap szerint a kormánypártokkal induló egyeztetés annak bizonyítéka, hogy Giuseppe Conte sarokba szorult, és valamennyit hajlandó engedni a válság elkerülésére. Az Il Messaggero azt írta, a kormányválság színház csupán, melyet a kormánypártok a járvány teremtette valódi válságban saját előnyükre akarnak felhasználni.

A jobboldali ellenzéket vezető Matteo Salvini korábban bejelentette, hogy az ország stabilitása és a gazdasági források minél megfelelőbb felhasználása érdekében kész egyeztetni Giuseppe Contéval. Hangsúlyozta, hogy az koronavírus-járvány miatti egészségügyi helyzetben, betegekkel teli kórházakkal, nehéz februárban vagy márciusban választásokat elképzelni, ezért a voksolást a vészhelyzet elmúlása után kell megtartani.

A Matteo Salvini vezette Liga, a Giorgia Meloni vezette Olasz Testvérek (FdI) valamint az Antonio Tajani pártalelnök képviselte Hajrá Olaszország (FI) közös hétfői sajtótájékoztatóján a jobboldali koalíció egységét hangsúlyozták más és más állásfoglalást képviselve.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdte munkanapját a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben pedig fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról, amely kapcsán az ukrán tónus bicskanyitogató, Brüsszel pedig kitapos és kiprésel most mindenkiből minden pénzt, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Az elmúlt napokban a geopolitikai események vpltak a befektetők fókuszában, Grönland kérdése továbbra is a terítéken van, miután tegnap este európai katonák érkeztek a szigetre, Trump pedig továbbra sem állt el annak megszerzésétől. Pluszban zártak tegnap az amerikai tőzsdék, a chiprészvények nagyot mentek a tajvani TSMC chip bérgyártó vártnál jobb negyedéves eredményei után, de a tegnap jelentő bankrészvények (GS, MS) is 5 százalék körüli pluszban zártak. Az ázsiai tőzsdék szintén emelkedtek, részben annak is köszönhetően, hogy az USA kereskedelmi megállapodást jelentett be Tajvannal, amely vállalta, hogy az alacsonyabb vámok érdekében jelentős mértékű beruházást fog végrehajtani az Egyesült Államokban. Az előjelek Európát tekintve is pozitívak, enyhe emelkedéssel indulhat a nap a határidős indexek állása alapján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×