Infostart.hu
eur:
364.13
usd:
324.78
bux:
143256.68
2026. október 20. kedd Vendel
Boris Johnson brit miniszterelnök Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét fogadja a londoni kormányfői rezidencia, a Downing Street 10. előtt 2020. január 8-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Már a brit élemiszer-ellátást veszélyezteti a brexitvita

Miközben Boris Johnson brit kormányfő az Európai Bizottság elnökével való találkozóra készült, a brit élelmiszer-ellátó ágazat figyelmeztetett: súlyos fennakadásokra kell felkészülni a brexitet követő átmeneti időszak végén.

“Már túl késő lehet, bébi” – így fogalmazott Ian Wright, a brit élelmiszerkereskedőket tömörítő Étel- és Italszövetség (FDF) főnöke parlamenti képviselők előtt.

“14 munkanap maradt, hogyan tudnának ebben a környezetben felkészülni a kereskedők?” – tette fel a kérdést arról, miként lehetne biztosítani az akadálymentes élelmiszer-kereskedelmet Nagy-Britannia egészében a brexit utáni átmeneti időszak végén.

Wright kiemelte, hogy a brit kormány csak most hozta nyilvánosságra azokat a szabályokat, amelyek alapján a walesi kikötőkből Észak-Írországba lehet küldeni az árut. A brexit utáni kereskedelmi alkuval és a határellenőrzéssel kapcsolatos bizonytalanság miatt nehéz garantálni, hogy az élelmiszer akadály nélkül tud majd mozogni a kikötőkön keresztül – mondta.

“Nem lehetünk biztosak január 1-je után az EU és Nagy-Britannia közötti élelmiszer-forgalom akadálymentességében… Egyrészt lesz a határellenőrzés, másrészt a vámok, és még nem látjuk, hogy ezek mekkora gondot okoznak majd.”

Előfordulhat, hogy nyitott kapukat döngetett, mert a brit kormány – az EU felé tett jelentős engedményként – visszavonta azt a törvényjavaslatot, amely hatályon kívül helyezte volna a brexitegyezménynek az északír áruforgalomra vonatkozó részét.

Habár a 24. órában London és Brüsszel kifejezetten borúlátóan tekintett arra, hogy sikerül-e a kereskedelmet maximálisan megkönnyítő egyezményt kötni, kommentátorok szerint a gesztus lökés lehet az alku felé.

Boris Johnson brit kormányfő szerdán Brüsszelbe utazott, hogy személyesen találkozzon Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnökkel, és megpróbáljanak kompromisszumot találni. A találkozó előzményeiről és várható fejleményeiről ebben a cikkünkben olvashat.

Címlapról ajánljuk
Mi jön az árrésstop vége után? – Ígéret: a vásárlóknak is jobb lesz

Mi jön az árrésstop vége után? – Ígéret: a vásárlóknak is jobb lesz

Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára az InfoRádióban üdvözölte azt a miniszterelnöki bejelentést, mely szerint az ársapkát kivezetik, bíznak benne, hogy ez már november közepén megtörténik.

Íme, a költségvetés részletei Magyar Pétertől és Kármán Andrástól

Hétfőn, két óránál is hosszabb parlamenti előadásában a miniszterelnök már ismertette a 2027-os költségvetés alapvetéseit, kedden 10 órakor azonban a pénzügyminiszterrel együtt újabb információkat közölt. Kármán András a költségvetés részleteiről minden rendelkezésre álló ábrát megosztott, Magyar Péter pedig példákkal illusztrálta, milyen élethelyzetű emberek hogyan léphetnek egyet előre 2027-ben annak ellenére, hogy a költségvetést nagyon nehéz helyzetben vették át.
inforadio
ARÉNA
2026.10.20. kedd, 18:00
Szűcs Anita
a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docense
Így múlik el Frankfurt dicsősége – a Commerzbank felvásárlása után

Így múlik el Frankfurt dicsősége – a Commerzbank felvásárlása után

Egyre több jel utal arra, hogy a Commerzbankért folytatott küzdelem sorsa lényegében már eldőlt: a frankfurti székhelyű hitelintézet a belátható jövőben elveszíti függetlenségét és beolvad az olasz Unicredit bankcsoportba – annak ellenére, hogy a bank menedzsmentje hevesen védekezik az ellenségesnek tartott felvásárlás ellen, a részvények 12 százalékát birtokló német szövetségi kormány pedig eddig kiállt a bank önállóságának megőrzése mellett. Az UniCredit azonban nem hagyta magát eltántorítani a Berlinből érkező intő szavaktól, hiszen – a 2005-ben felvásárolt müncheni székhelyű HypoVereinsbank révén – már több mint húsz éve sikeresen jelen van a német bankpiacon. A milánói bank jelenleg a Commerzbank részvényeinek már legalább a 38 százalékát birtokolja, s a felügyeleti hatóság zöld jelzését követően aligha kétséges, hogy megszerzi magának a frankfurti bankot. A nagy kérdés ezért ma már inkább az, hogy a felvásárlás után rögtön fuzionál-e a HypoVereinsbank és a Commerzbank, és ha igen, akkor München vagy Frankfurt lesz-e az egyesített leánybank székhelye.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×