Infostart.hu
eur:
385.36
usd:
331.97
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Egészségügyi dolgozó előkészíti a koronavírus (SARS-CoV-2) elleni vakcinát, mielőtt beadná egy önkéntentesnek egy moszkvai kórházban 2020. szeptember 17-én. Az új vakcinát Szputnyik V néven regisztrálták és most kezdik a tömeges tesztelést.
Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

Csak így járul hozzá az EU az orosz vakcina magyarországi használatához

Az Európai Unió nem emel kifogást, ha Magyarország orosz oltóanyagot használ, de csak ha vészhelyzet van, és ha a vakcinát kizárólag saját területén alkalmazza.

Az Európai Bizottság illetékes szóvivője szerint kivételes vészhelyzetben megengedett, hogy egy tagország már azt megelőzően használatba vegyen egy új oltóanyagot, hogy annak forgalmazásához megszületett volna az amszterdami Európai Gyógyszerügynökség formális engedélye.

Ez esetben

az illetékes nemzeti hatóság kizárólagosan saját felelősségére jár el,

és köteles szavatolni, hogy az uniós szinten még nem jóváhagyott gyógyászati termék az ország határain belül marad és nem kerül más EU-országba.

A kérdés annak kapcsán merült fel, hogy Magyarország a koronavírus-járvány megfékezésére az orosz Szputnyik V-féle oltóanyagot is készül alkalmazni. Az első szállítmányt már decemberre várják, amit hazai klinikai ellenőrzésnek vetnek még alá, majd a tervek szerint januártól kezdődhetne a tömeges forgalmazás.

A Szputnyik V-t Oroszországban először 76 emberen tesztelték, ekkor 92 százalékosra minősítették hatékonyságát, majd alkalmazását 18 ezer emberre kiterjesztették, ami alapján a megbízhatósági rátát 95 százalékosra emelték.

Hírek szerint Magyarország lesz az első EU-állam, amelyik orosz vakcinát alkalmaz majd, miként az is viszonylag szokatlan, hogy ehhez nem várják meg az amszterdami EU-ügynökség egyetértését. Bizottsági részről ez utóbbi kapcsán emlékeztettek, hogy az intézkedéshez legitimitást adó rendkívüli nemzeti vészhelyzet időben csak korlátozott lehet.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×