Ugyan nemzeti szinten – még ha ennek jelentősége másodlagos – továbbra is egyértelmű Biden-előny mutatkozik az amerikai elnökválasztáson, izgalmasabb kérdés, hogy az állami (Wisconsin, Michigan, Pennsilvania) felmérések mit mutatnak – fogalmazott az InfoRádiónak Feledy Botond. Tudniillik az elektori rendszer miatt a kisebb államok jelentősége felértékelődik, kiváltképp, ahol nincs bevett demokrata vagy republikánus struktúra, és akár tízezer szavazat is számíthat. Ezek esetében az látható, hogy bizonyos részterületeken, akár az idősebb fehér női korosztályban, vagy a latino választók körében szintén tovább nyílt a demokrata elnökjelölt előnye.

A 2016-os elnökválasztás tanulsága ugyanakkor az, hogy

a rejtőzködő és látens szavazókat nem lehet kellően fölé becsülni,

ezért nagyon óvatosan lehet bármit is jósolni.

A külpolitikai elemző arra is kitért, több elemzőközpont úgy véli, Texas, amely eddig republikánus állam volt, megnyílt, és lehetségessé vált a demokrata győzelem. Így – érthető mód – az elnökjelöltek nagyon kemény kampányokat folytattak itt, százmillió dolláros költésekkel, és mindent igyekeztek megtenni néhány százalékpontért is.

A kampányt viszont meglehetősen csúnya politikai kommunikáció jellemzi, fényévekre attól, hogy értelmes párbeszéd történjen mondjuk külpolitikai, vagy akár egy egyszerű belpolitikai szociális kérdésben, tekintve, hogy míg Joe Biden egyértelműen instrumentalizálja a Covidot, és arról beszél, hogy hány ember halt meg, és mi fog történni, ha Donald Trump marad az elnök, addig a regnáló elnök azt hangoztatja, hogy ha csak nem történik csalás, biztos, hogy ő nyeri meg a választást; kifejezetten a levél- és távszavazások csalási módjait taglalja már augusztus óta. „2016-ot akár vissza is sírhatjuk, ami legalább az egészségügyi szolgáltatásokról szólt.”

Vagyis polarizált és harcias lett a politikai beszédmód.

Önmagában a csalást a szakértők és megfigyelők nem tartják valószínűnek – tette hozzá Feledy Botond –, és egyes egyetemi tanulmányok is néhány tucatra teszik csupán a számukat az elmúlt húsz év alatt, tehát nincs érdemi jelentősége. A rekordszámú levélszavazat ugyanakkor azt eredményezheti, mint például a 2018-as arizonai választás, amely során a helyben leadott szavazatok republikánus győzelmet hoztak, de a napokig tartó levélszavazatok összesítése végül a demokraták oldalára billentette a mérleget. Emiatt pedig a republikánus párt, és különösen Trump úgy érezte, hogy „nahát, nahát, itt akkor utólag valami változtatás történt.”

Ha csalás nem is várható, a választás optikája szerencsétlenül alakulhat idén is, miután alapvetően a levélszavazók – vélhetően – demokraták, hiszen két és félszer jobban bíznak ennek az intézményében.