Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás
A koronavírus-járvány miatt védőmaszkot viselő nő halad el egy múzeum előtt Santiagóban 2020. május 25-én. Chilében növekszik az azonosított koronavírus-fertőzöttek száma, és 43 ember veszítette életét az előző napon.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Alberto Valdes

A chileiek a Pinochet-diktatúra alkotmánya lecserélése mellett voksoltak

A népszavazáson közel 80 százalékos volt a támogatottsága annak, hogy új alaptörvénye legyen az országnak. Ez véget vethet a több mint harminc emberéletet követelő tüntetéssorozatnak.

A chilei szavazók túlnyomó többsége a Pinochet-diktatúra idején bevezetett alkotmány megváltoztatása mellett tette le a voksát a vasárnap tartott népszavazáson.

A választási bizottság a szavazóhelyiségek 90,78 százalékában leadott voksok összesítése után közölte, hogy a résztvevők 78,24 százaléka az új alkotmány bevezetésére szavazott, és 21,76 százalékuk ellene.

Chilében vasárnap tartottak népszavazást arról, hogy megváltoztassák-e az ország alaptörvényét, amelyet eredeti formájában még Augusto Pinochet diktatúrája idején vezettek be.

A kormánykoalíció és az ellenzéki pártok egy évvel ezelőtt állapodtak meg arról egy hónapig tartó véres zavargásokat követően, hogy az emberek népszavazáson döntsenek: megváltoztassák-e a régi alkotmányt, amely sokak szerint a társadalmi igazságosság gátja az országban. Eredetileg áprilisra tervezték a referendumot, de akkor a koronavírus-járvány miatt elhalasztották. A tiltakozások ugyan márciusban a koronavírus-járvány miatt megszakadtak, de augusztusban újrakezdődtek. Tavaly november óta

több mint 30 ember halt meg a tüntetéseken, és több ezren megsebesültek.

A vasárnapi népszavazáson a 14 millió szavazásra jogosult chileinek arra kellett felelnie, akarja-e, hogy megváltoztassák az alkotmányt, és kit bízzanak meg ezzel a feladattal: egy teljes egészében erre a célra választott alkotmányozó gyűlést vagy pedig egy felerészt választott állampolgárokból, felerészt pedig jelenlegi törvényhozókból álló alkotmányozó gyűlést.

Elemzők szerint Chilében azért lenne szükség új alkotmányra, hogy az ország végleg szakítani tudjon a Pinochet-diktatúra korszakával, amely alatt legalább háromezer embert meggyilkoltak, további ezreket pedig bebörtönöztek és megkínoztak. Az alkotmánymódosítással sokak szerint le lehetne zárni a dél-amerikai ország történelmének ezt a sötét fejezetét. A reform ellenzői, főként konzervatív oldalról viszont azzal érveltek, hogy az alkotmány átírása veszélybe sodorná azt a berendezkedést, amely évtizedeken keresztül relatív stabilitást és gyors gazdasági növekedést biztosított Chilében.

Címlapról ajánljuk

Minden bizonytalan Vlagyimir Putyin körül, csak találgatnak a hírszerzők

Belső hírszerzési források és kormányzati tisztségviselők között nincs egyetértés Oroszország távlati katonai céljait illetően. Míg egyes jelentések szerint Vlagyimir Putyin továbbra is igényt tart egész Ukrajnára, addig a hírszerzési igazgató szerint Moszkva elkerülné a közvetlen konfliktust Európával.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Itt a fordulat előszele: szűk esztendők jönnek 2026-tól a világ több nagy gazdaságában

Itt a fordulat előszele: szűk esztendők jönnek 2026-tól a világ több nagy gazdaságában

A feltörekvő gazdaságok 2025-ben a várakozásokat felülmúló teljesítményt nyújtottak, amelyet főként a külkereskedelem bővülése, a finanszírozási feltételek javulása és az állami ösztönző intézkedések hajtottak - áll a BNP Paribas elemzésében. A szervezet közgazdászai szerint ugyanakkor 2026-ban fordulat következik: az országok egyre inkább érezni fogják a vámháború negatív hatásait, a monetáris lazítás keretei többnyire kimerültek, az állami ösztönzésnek pedig egyre inkább gátat fog szabni az országok növekvő adósságállománya és megbillenő egyenlegei.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×