Infostart.hu
eur:
385.31
usd:
332.05
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Emmanuel Macron francia elnök a Bois dAulne középiskolánál 2020. október 16-án, miután egy 17 éves csecsen fiú késsel megölte, majd lefejezte az iskola történelemtanárát Párizs északnyugati elővárosa, Conflans-Saint-Honorine egyik utcáján. A tettest a rendőrök agyonlőtték. Korábban a tanár az óráján megmutatta diákjainak a Mohamed prófétáról készült karikatúrákat, amikor a szólásszabadságról beszélt.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Abdulmonam Eassa

A terror árnyékában: ez az, ami ellen Macronnak küzdenie kell

A pénteki párizsi terrorcselekmény csak megnöveli a jelentőségét Emmanuel Macron francia elnök azon akciótervének, amellyel az iszlám radikalizmus ellen lép fel – mondta az InfoRádiónak a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

A francia elnök akcióterve mintegy hároméves munka eredménye, átdolgozva mindazon területeket, amiket fontosnak tartottak a radikalizáció megakadályozásához – fogalmazott az InfoRádiónak Szűcs Anita. Vagyis a pénteki lefejezés egy „rendkívül sajnálatos esemény”, vagyis ez nem generálja, hanem legfeljebb még inkább megnöveli és a politikai figyelem középpontjába helyezi ezt a társadalom által is régóta várt tervet.

A Corvinus docense egyetért Emmanuel Macron azon szavaival, miszerint a muszlim vallás nagyon szerteágazó hit, aminek sokféle irányzata, szabályzata és követője van. És ugyan a franciaországi szekularizált iszlám ágazat az elmúlt évtizedekben viszonylag jól alkalmazkodott ahhoz, hogy egy szekularizált társadalomban kell élnie, azonban jó tíz-tizenöt évvel ezelőtt

megjelent – a nagyrészt Szaúd-Arábia által finanszírozott – radikális imámok tömege, és ők nagyon célzottan férkőznek be a mélyszegénységben élők közé – akik között vannak muszlimok és erre a vallásra áttért nem muszlimok –, és ez adja a politikai iszlám gyökereit,

ami ellen Macronnak is küzdeni kell – magyarázta Szűcs Anita. Ügyelve arra a kényes egyensúlyra, miszerint az egyik oldalon áll egy többségi muszlim közösség, amely elítéli a radikális cselekedeteket, míg a másik oldalon jelen van egy nagyon agresszív, ijesztően terjeszkedő irányzat, ami nem is annyira a vallásról szól, hanem

egy hevesen átpolitizált, terrorcselekményekre épülő vonal, inkább egy terrorhálózat.

A szakember megjegyezte: a probléma komplex, nem csak egy rendfenntartási kérdés, hiszen azt a szociokulturális környezetet, ahol gyökeret ver ez a fajta radikalizáció, nem lehet rendfenntartó eszközökkel „kúrálni”. A mélyszegénység, az oktatásból és munkaerőpiacból való teljes kizártság, a magas bűnözési ráta mind-mind olyan mikroréseket kínál, amelyeken bármilyen radikális irányzat megkapaszkodhat. Tehát a program, amit Emmanuel Macron – várhatóan december 9-én – meghirdet,

nagy hangsúlyt helyez a laicitás és a köztársasági értékek oktatásának megerősítésére,

amik a megelőzést, a fent említett környezet felszámolását szolgálják. Az egyetemi docens hozzátette, emellett természetesen nem lehet elhanyagolni azon embereket, akik bárhogy köthetők a terrorhoz, és ugyanúgy föl kell lépni ellenük, de az hosszú távú megoldást nem eredményez. Utóbbi szempontból viszont nagyon aktív volt az elnökség, hiszen sok központot bezárattak, sok közösséget felszámoltak, és számtalan embert letartóztattak.

Mint ismert, az elnöki tervezet egyik legnagyobb sajtóvisszhangot kapott része az, amely szerint 1 év börtön és 15 ezer eurós pénzbírság fenyegetné a jövőben azon orvosokat, akik hajlandóak elvégezni úgynevezett szüzességi tesztet. Szűcs Anita ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, minden olyan intézkedés, ami a lányok védelmét szolgálja, egy külön csomag az intézkedésen belül. Vagyis sokkal szigorúbb lesz annak betartatása, hogy a magánélet része a vallás és azt "nem viszem ki a közügyekbe, a közszférába". Minden olyan cselekedet ellen, ami nem tartja tiszteletben ezt a fajta alapelvet, erővel lépne föl Emmanuel Macron.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×