eur:
408.12
usd:
375.15
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
Emmanuel Macron francia elnök a Bois dAulne középiskolánál 2020. október 16-án, miután egy 17 éves csecsen fiú késsel megölte, majd lefejezte az iskola történelemtanárát Párizs északnyugati elővárosa, Conflans-Saint-Honorine egyik utcáján. A tettest a rendőrök agyonlőtték. Korábban a tanár az óráján megmutatta diákjainak a Mohamed prófétáról készült karikatúrákat, amikor a szólásszabadságról beszélt.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Abdulmonam Eassa

A terror árnyékában: ez az, ami ellen Macronnak küzdenie kell

A pénteki párizsi terrorcselekmény csak megnöveli a jelentőségét Emmanuel Macron francia elnök azon akciótervének, amellyel az iszlám radikalizmus ellen lép fel – mondta az InfoRádiónak a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

A francia elnök akcióterve mintegy hároméves munka eredménye, átdolgozva mindazon területeket, amiket fontosnak tartottak a radikalizáció megakadályozásához – fogalmazott az InfoRádiónak Szűcs Anita. Vagyis a pénteki lefejezés egy „rendkívül sajnálatos esemény”, vagyis ez nem generálja, hanem legfeljebb még inkább megnöveli és a politikai figyelem középpontjába helyezi ezt a társadalom által is régóta várt tervet.

A Corvinus docense egyetért Emmanuel Macron azon szavaival, miszerint a muszlim vallás nagyon szerteágazó hit, aminek sokféle irányzata, szabályzata és követője van. És ugyan a franciaországi szekularizált iszlám ágazat az elmúlt évtizedekben viszonylag jól alkalmazkodott ahhoz, hogy egy szekularizált társadalomban kell élnie, azonban jó tíz-tizenöt évvel ezelőtt

megjelent – a nagyrészt Szaúd-Arábia által finanszírozott – radikális imámok tömege, és ők nagyon célzottan férkőznek be a mélyszegénységben élők közé – akik között vannak muszlimok és erre a vallásra áttért nem muszlimok –, és ez adja a politikai iszlám gyökereit,

ami ellen Macronnak is küzdeni kell – magyarázta Szűcs Anita. Ügyelve arra a kényes egyensúlyra, miszerint az egyik oldalon áll egy többségi muszlim közösség, amely elítéli a radikális cselekedeteket, míg a másik oldalon jelen van egy nagyon agresszív, ijesztően terjeszkedő irányzat, ami nem is annyira a vallásról szól, hanem

egy hevesen átpolitizált, terrorcselekményekre épülő vonal, inkább egy terrorhálózat.

A szakember megjegyezte: a probléma komplex, nem csak egy rendfenntartási kérdés, hiszen azt a szociokulturális környezetet, ahol gyökeret ver ez a fajta radikalizáció, nem lehet rendfenntartó eszközökkel „kúrálni”. A mélyszegénység, az oktatásból és munkaerőpiacból való teljes kizártság, a magas bűnözési ráta mind-mind olyan mikroréseket kínál, amelyeken bármilyen radikális irányzat megkapaszkodhat. Tehát a program, amit Emmanuel Macron – várhatóan december 9-én – meghirdet,

nagy hangsúlyt helyez a laicitás és a köztársasági értékek oktatásának megerősítésére,

amik a megelőzést, a fent említett környezet felszámolását szolgálják. Az egyetemi docens hozzátette, emellett természetesen nem lehet elhanyagolni azon embereket, akik bárhogy köthetők a terrorhoz, és ugyanúgy föl kell lépni ellenük, de az hosszú távú megoldást nem eredményez. Utóbbi szempontból viszont nagyon aktív volt az elnökség, hiszen sok központot bezárattak, sok közösséget felszámoltak, és számtalan embert letartóztattak.

Mint ismert, az elnöki tervezet egyik legnagyobb sajtóvisszhangot kapott része az, amely szerint 1 év börtön és 15 ezer eurós pénzbírság fenyegetné a jövőben azon orvosokat, akik hajlandóak elvégezni úgynevezett szüzességi tesztet. Szűcs Anita ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, minden olyan intézkedés, ami a lányok védelmét szolgálja, egy külön csomag az intézkedésen belül. Vagyis sokkal szigorúbb lesz annak betartatása, hogy a magánélet része a vallás és azt "nem viszem ki a közügyekbe, a közszférába". Minden olyan cselekedet ellen, ami nem tartja tiszteletben ezt a fajta alapelvet, erővel lépne föl Emmanuel Macron.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×