eur:
409.4
usd:
387.45
bux:
78714.44
2024. november 18. hétfő Jenő
Bombatámadásban megsemmisült lakóház a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban fekvő Baharliban 2020. október 1-jén. Azerbajdzsán és Örményország között a régóta fennálló területi vita miatt tört ki ismét fegyveres konfliktus 2020. szeptember 27-én. A túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah 1996-ban kikiáltotta függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét.
Nyitókép: MTI/EPA/Aziz Karimov

Itt a végső támadás, újabb 50 halálos áldozatot jelentettek Hegyi-Karabahban

A jereváni kormány tájékoztatása szerint szombaton a hegyi-karabahi erők újabb 51 katonája esett el a harcokban az azerbajdzsáni csapatok ellen vívott küzdelemben a vitatott hovatartozású területen.

Ezzel a két oldal által jelentett halálos áldozatok száma 242-re emelkedett. Köztük van 14 örmény és 19 azeri civil is, de Baku a katonai veszteségeiről semmilyen adatot nem közöl, így csak részleges adatokat lehet tudni. Az örmény fél szerint legalább háromezer azeri katonával végeztek, míg az azeri fél arról számolt be, hogy legalább 2300 örmény katona vesztette életét az elmúlt napok összecsapásaiban.

Az örmény kormány nem sokkal azt követően tette közzé a meghalt katonák névsorát, hogy Hegyi-Karabah elnöke bejelentette, hogy a megkezdődött a térségért vívott végső ütközet.

Nagyszabású azeri támadás indult, a karabahi vezető a frontra megy

Az azerbajdzsáni hadsereg új, nagyszabású támadást indított a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban - közölte az örmény védelmi minisztérium szombaton. Hegyi-Karabah elnöke, Arajik Harutjunján újságíróknak elmondta: csatlakozik a fronton harcolókhoz.

Az örmény védelmi tárca közleménye szerint a régiót északról és délről is támadják. Három azerbajdzsáni harci repülőgépet lelőttek - tette hozzá a minisztérium.

Arajik Harutjunján karabahi elnök újságíróknak azt mondta: csatlakozik a fronton harcolókhoz, mert ott nagyobb szükség van rá. Harutjunján idén május óta vezeti a szakadár enklávét, és a szavazók csaknem 90 százaléka voksolt rá a választáson.

"A nemzet és a haza veszélyben, és veszélyben a függetlenséghez való jogunk, valamint a méltóságteljes élethez való jogunk azon a területen, amelyet vérünkkel váltottunk meg" - hangsúlyozta.

Harutjunján a három évtizeddel korábban vívott első örmény-azeri háborúban is részt vett.

Az Azerbajdzsán és Örményország között múlt vasárnap kezdődött összecsapásokban az AFP francia hírügynökség összesítése szerint 158 karabahi katona, valamint 14 örmény és 19 azeri civil vesztette életét, és többen megsebesültek. Az örmény fél szerint legalább háromezer azeri katonával végeztek, míg az azeri fél arról számolt be, hogy legalább 2300 örmény katona vesztette életét az elmúlt napok összecsapásaiban.

A nemzetközi közösség a feszültség újbóli kiéleződését látva tűzszünetet szorgalmazott. Az örmény külügyminisztérium pénteken közölte: Jereván kész tárgyalásokat kezdeni a tűzszünetről Hegyi-Karabahban az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportjában részt vevő államok közvetítésével.

A többségében örmények lakta, körülbelül 145 ezres népességű Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 február óta ismét nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával vívott háború eredményeként szakadt el, amelyben 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre.

A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik.

Címlapról ajánljuk
Fordulat az ukránoknak adott nagy hatótávolságú rakétákkal kapcsolatban

Fordulat az ukránoknak adott nagy hatótávolságú rakétákkal kapcsolatban

Vasárnap jelent meg az értesülés, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának a nagy hatótávolságú cirkálórakéták bevetését oroszországi célpontok ellen. Azóta számos hír érkezett, de az egyik kulcsfontosságú értesülést már korrigálták is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.18. hétfő, 18:00
Schmidt Mária
Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
Itt a fordulat: fellélegezhetnek az éttermek

Itt a fordulat: fellélegezhetnek az éttermek

A korábban beharangozott 12 százalék helyett magasabb szinteken maximalizálják majd az éttermi felszolgálói díjat, vagy közkeletű nevén a szervizdíjat. Magánszemélyek fogyasztása esetén maximum 15 százalékot, míg céges rendezvényeknél 20 százalékot számolhatnak majd fel az éttermek. Ezzel fellélegeztek a vállalkozók, akik a szervizdíj maximálása miatt aggódtak, hiszen számos helyen már most is magasabb, mint 12 százalék. A Nemzetgazdasági Minisztérium a szakmai szervezetekkel konzultálva döntött a változtatás mellett, és azt is bejelentette, hogy az eredeti ígéretnek megfelelően adómentes lesz a borravaló, bárhogy is fizetik majd azt a vendégek az éttermi személyzet számára.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×