Infostart.hu
eur:
384.64
usd:
333.39
bux:
123996.41
2026. április 2. csütörtök Áron
Vegyész analitikus dolgozik az AstraZeneca brit székhelyű gyógyszergyártó vállalat székházában, Sydney-ben 2020. augusztus 19-én. Scott Morrison ausztrál miniszterelnök bejelentette, hogy az AstraZeneca és az ausztrál kormány közötti megállapodásnak köszönhetően az ausztrál lakosok a világon az elsők között fogják megkapni a koronavírus elleni vakcinát, amennyiben azt sikerül kifejlesztenie a cégnek.
Nyitókép: MTI/AAP/Dan Himbrechts

Újraindul az oxfordi koronavírus-vakcina tesztje

Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszeripari óriáscég koronavírus-vakcinájának tesztelési programját a héten biztonsági okokból, a teszt egyik résztvevőjének betegsége miatt függesztették fel.

Az Oxfordi Egyetem szombat délutáni közleménye szerint a ChAdOx1 nCoV-19 tudományos elnevezésű kísérleti oltóanyag próbája a nagy-britanniai tesztprogram összes helyszínén folytatódik.

Az egyetem tájékoztatása szerint eddig világszerte 18 ezer résztvevő kapott a vakcinából és ilyen kiterjedésű oltóanyag-tesztelések esetén mindig is várható, hogy egyes tesztalanyoknál egészségi problémák jelentkeznek. Minden ilyen esetet gondosan meg kell vizsgálni, annak érdekében, hogy meg lehessen ítélni a program biztonságosságát.

Az egyetem tájékoztatása szerint az adott eset hátterének felderítésére indult független vizsgálat befejeződött és a vizsgálatot végző testület, valamint a brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) ajánlása alapján a nagy-britanniai tesztprogram újraindul.

Az Oxfordi Egyetem közölte, hogy

adatvédelmi okokból nem részletezheti az érintett tesztalany betegségének részleteit.

A tájékoztatás arra sem tér ki, hogy a nagy-britanniai tesztelések mikor kezdődnek újra.

Meg nem erősített sajtóértesülések szerint a tesztprogram érintett résztvevőjénél vírusos gerincvelő-gyulladás tünetei jelentkeztek.

A szakmai körökben ígéretesnek tartott koronavírus-vakcinát az Oxfordi Egyetem tudósai fejlesztették ki és az egyetem megállapodott az AstraZenecával a gyártásról és a forgalmazásról arra az esetre, ha az emberi tesztelés során a koronavírus-vakcina beválik.

Az AstraZeneca vezérigazgatója, Pascal Soriot néhány hete a BBC televíziónak elmondta: a vállalat a brit kormánytól 100 millió egységnyi oltóanyag gyártására kapott megbízást a tesztprogram sikere esetére.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
A cseh elnök szerint a NATO-nak akkor is lenne értelme, ha az Egyesült Államok kilépne

A cseh elnök szerint a NATO-nak akkor is lenne értelme, ha az Egyesült Államok kilépne

Petr Pavel cseh köztársasági elnök szerint a NATO létezésének akkor is lenne értelme, ha az Egyesült Államok kilépne belőle. A tábornokból lett államfő emlékeztetett: a NATO alapvetően védelmi szövetség. Vagyis csak akkor lép életbe a kollektív védelem, ha valamelyik tagállamot támadás éri. Irán azonban nem tagja a szövetségnek, és az Egyesült Államokat sem érte közvetlen támadás – így Pavel szerint nem indokolt elvárni a NATO automatikus részvételét a közel-keleti konfliktusban.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Trump elhozná Iránban a földi poklot, repülőgép-hordozóra támadt a Forradalmi Gárda – Percről percre híreink a Közel-Keletről csütörtökön

Trump elhozná Iránban a földi poklot, repülőgép-hordozóra támadt a Forradalmi Gárda – Percről percre híreink a Közel-Keletről csütörtökön

Keleti parti idő szerint este 9-re hirdetett nyilvános beszédet Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke. A legtöbb várakozás azzal számolt, hogy a politikus be fogja jelenteni az Iránnal vívott háború lezárását. Más, pesszimista hangok azt sem tartották kizártnak, hogy a nyugati nagyhatalom távozik a NATO-ból. A valóság végül mindenkit meglepett, ugyanis Trump a háború folytatását és kemény csapásokat ígért a következő időszakra, bár hozzátette, hogy már „nagyon közel van” a konfliktus lezárása. Közben az iráni Forradalmi Gárda április 1-én támadást indított drónokkal több hullámban az Ománi-öbölben állomásozó USS Abraham Lincoln amerikai repülőgép-hordozó ellen. Nem tudni, hogy milyen eredménnyel zárult az akció, de a műholdképek szerint a hadihajó az Indiai-óceán felé mozdult. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×