A Szabad Emberek Pártjának (POL) színeiben száll versenybe egy újabb mandátumért a szeptemberi önkormányzati választásokon Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere - közölte kedden az UH.ro helyi internetes újság.

Gálfi Árpád és támogatói péntekre hirdettek sajtótájékoztatót, hogy bemutassák a román-magyar vegyespárt jelöltjeit. Ember Attila, a polgármester tanácsadója az UH.ro-nak megerősítette, hogy Gálfi Árpád és támogatói a POL színeiben neveznek be a választási versenybe.

A romániai pártok bejegyzésében illetékes bukaresti törvényszék július végén elrendelte a Gálfiék által létrehozott Székelyudvarhelyért Párt bevezetését a romániai pártok jegyzékébe, de a párt bejegyzése még nem vált hatályossá, ezért létrehozói nem indulhatnak e párt színeiben.

A polgármester tanácsadója az UH.ro portálnak elmondta:

azért döntöttek arról, hogy egy másik párt színeiben indulnak, mert attól tartanak, hogy ellenfeleik egy másik Gálfi Árpádot is beneveznek a székelyudvarhelyi választási versenybe,

hogy megtévesszék és megosszák a polgármester szavazóit. Négy évvel ezelőtt is hasonló történt Székelyudvarhelyen, ahol a függetlenként induló Bunta Levente korábbi RMDSZ-es polgármesternek egy Buta Leventével is meg kellett mérkőznie, akinek a neve szintén független polgármesterjelöltként került fel a szavazólapra.

Gálfi Árpádot négy éve az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) közös jelöltjeként választották meg Székelyudvarhely élére. Pártja, az MPP azonban tavaly kizárta a soraiból. A polgármester úgy vélte: azzal vonta magára az MPP vezetőinek haragját, hogy felbontotta a város számára előnytelennek talált szolgáltatói szerződéseket, amelyeket Szász Jenő, Székelyudvarhely korábbi MPP-s polgármestere kötött.

Gálfi Árpádnak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által jelölt Derzsi Lászlóval és az MPP által indított Mike Leventével kell megküzdenie a polgármesteri tisztségért

a szeptember 27-én tartandó önkormányzati választásokon.

A 34 ezer lakosú Székelyudvarhely lakosságának több mint 95 százaléka vallotta magát magyarnak a legutóbbi népszámláláson. A székelyföldi várost az 1989-es rendszerváltozás után többnyire az RMDSZ-szel szemben álló magyar ellenzéki polgármesterek vezették.