A nemzetközi kutatásban közreműködött az ELTE Pszichológiai Intézete is, amelynek tudományos főmunkatársa, Németh Ágnes szerint soktényezős jelenségről van szó, emiatt nehéz megragadni, a fiatalok miért érzik úgy, hogy mentális, lelki problémáik vannak.
Mint magyarázta, mentális egészség alatt értendő többek között általában a fiatalok közérzete, hogy milyennek tartják az egészségüket, hogy mennyire elégedettek a jólétükkel, valamint hogy mennyire mutatnak testi-lelki tüneteket (kifáradás, elalvási nehézségek, ingerlékenység, idegesség) a hétköznapokban. Ez pedig szoros összefüggést mutat azzal, hogy a serdülőkorúak hogyan viszonyulnak az iskoláikhoz – tette hozzá Németh Ágnes.
A WHO kutatása ki is tér arra, hogy a fiatalok mennyire szeretik az iskolájukat, illetve mennyire érzik nyomasztónak az ottani feladatokat, a válaszok pedig sajnos romló tendenciát mutattak Európa-szerte – fogalmazott a szakember.
Bár a felmérés jóval a Covid-járvány kitörése előtt készült, még a 2018-as évben, így erről nincs még pontos adat, Németh Ágnes szerint az elmúlt hetek, hónapok szociális izolációja a fiatalokat is megviselheti, nemcsak az idősebb korosztályt.
A mentális egészségügyi vagy más néven szubjektív jóléti mutatók általánosságban – a négy évvel korábbi vizsgálathoz képest – nem romlottak Magyarországon, azonban eleve elég magas (nagyjából 30 százalék) azon magyar serdülőkoruknak (általános- és középiskolásoknak) az aránya, akik hangulatzavarokkal küzdenek – jegyezte meg az ELTE tudományos főmunkatársa. Ami azt jelenti, hogy ők rizikófaktort képeznek a depresszió mint betegség kialakulása szempontjából.
Az élettel való elégedettség mutatója sem változott, ugyanakkor a szocioszomatikus tüneteket (fej- és hátfájás, ingerlékenység és idegesség vagy reggeli fáradság) tekintve némi romlás tapasztalható – itt elsősorban a lányok a veszélyeztetettebbek.
Németh Ágnes kiemelte: Magyarországon négy korosztályt vizsgálnak, így a 11, a 13, a 15 és a 17 éveseket, és közülük a legfiatalabb korosztálynál láthatók romló tendenciák.
