eur:
413.94
usd:
396.69
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Brüsszel, 2018. június 24.Emmanuel Macron francia elnök nyilatkozik a sajtó képviselőinek az informális uniós migrációs és menekültügyi munkaértekezlet után Brüsszelben 2018. június 24-én. (MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert)
Nyitókép: Geert Vanden Wijngaert

Macron pártja elvesztette az abszolút többségét

Emmanuel Macron francia államfő Köztársaság lendületben (LREM) nevű pártja elvesztette az abszolút többségét a nemzetgyűlésben, miután a kormánypárt baloldalához tartozó 17 képviselő önálló frakciót alakított. A kormány parlamenti többsége azonban a centrista szövetségeknek köszönhetően megmaradt.

A kiválást a képviselők eredetileg az önkormányzati választások március 22-re tervezett második fordulója utánra tervezték, amit viszont a kormány elhalasztott, a kilépők pedig a bejelentéssel megvárták a koronavírus-járvány miatt kihirdetett általános karantén feloldását.

A francia alsóház Ökológia Demokrácia Szolidaritás (EDS) elnevezésű új csoportjában - amely a kilencedik frakció a nemzetgyűlésben - kizárólag olyan képviselők foglalnak helyet, akik eddig az LREM frakcióját erősítették.

A kormánypárti csoport ezzel 288 tagúra csökkent, és elvesztette az abszolút többséget, amelyhez 289 képviselőre lenne szükség.

Az új csoport legismertebb tagjai Cédric Villani matematikus, Aurélien Taché és Guillaume Chiche, akik már az önkormányzati választásokon Párizsban önálló listán indultak.

Az EDS függetlennek nevezte meg magát, s nem kíván "sem a kormánytöbbséghez, sem az ellenzékhez" tartozni. Tagjai eddig az Emmanuel Macron által eredetileg a centrumba helyezett kormánypárt balszárnyához tartoztak. Az elmúlt három évben megindított gazdasági reformok alapján azonban az LREM-ről a választók és az elemzők is egyre inkább úgy gondolják, hogy jobboldali politikát folytat, ami gyakran teremtett feszültséget a kormánypárti frakción belül.

Emmanuel Macron 2016-ban alapította meg a pártját, amely egy évvel később az elnöki hatalomba segítette. Az LREM-hez a civil szférából érkezett és a politikai életben újoncnak számító technokraták mellett a korábban kormányzó szocialistáktól és a legnagyobb ellenzéki pártból, a jobbközép Köztársaságiaktól is csatlakoztak képviselők.

A 2017-es nemzetgyűlési választásokat követően a kormánypárti frakció 314 képviselővel alakult meg, a reformok beindítását és a szociális válságokat követően azonban a köztársasági elnök népszerűségvesztésével megkezdődött az LREM-ben a lemorzsolódás.

Az abszolút többség elvesztése erős jelzés a három éve megválasztott Emmanuel Macron számára, a kormánytöbbség azonban nincs veszélyben,

miután a kormány számíthat a többi centrista frakció 46 képviselőjének támogatására. Ráadásul a polgármesterré választott és emiatt lemondott Olivier Gaillard kormánypárti képviselő helyére hamarosan megérkezik az utóda, és így a kormánypárt vissza fogja szerezni a 289 fős abszolút többséget.

Az új frakció jelezte, hogy szeretne hozzájárulni Franciaország ökológiai és szociális átalakulásához, amelynek menetét eddig nem tartották kielégítőnek.

Az LREM vezetői és Emmanuel Macron környezete politikai értelmetlenségnek és ritmuszavarnak nevezte a csoport kiválását olyan időszakban, amikor a kormányzat a reformok utáni, elsősorban a szociális kérdésekre jobban összpontosító új politikai irányvonal kidolgozásán munkálkodik.

Jean-Yves Le Drian külügyminiszter, aki a szocialistáktól érkezett a kormánypártba, úgy vélte, hogy a kormánynak nincs oka az aggodalomra.

"Emmanuel Macron többsége nem kérdőjeleződött meg, miután a kormányt vezető (jobboldali) Edouard Philippe többsége nagyon erős (a nemzetgyűlésben). Az LREM frakciója mellett áll a (centrista) Modem és az Agir. Vagyis a többség nincs veszélyben, sőt. Ezt parlamenti többségnek hívják" - mondta a külügyminiszter.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×