Ahogy a járvány csendesedik Németországban, az emberek egyre hangosabban követelik vissza a normális életüket.

Németországban jelenleg már csak 23 ezer koronavírus-fertőzött van és 6700-an haltak bele a járványba. A fertőzöttek reprodukciós száma 0,74, de a járványban legjobban érintett Bajorországban ez a szám már csak 0,52, tehát itt az átlagnál is jobban lelassult a járvány.

Hétfőn Markus Söder bajor miniszterelnök Jens Spahn szövetségi egészségügyi miniszter kíséretében ellátogatott a bajorországi Penzbergben a Roche konszern gyógyszer- és diagnosztikai laboratóriumába, ahol Elecsys Anti-Sars-CoV-2 néven egy olyan koronavírus-antitest tesztet fejlesztettek ki, amellyel csaknem 100 százalékos biztonsággal meg lehet állapítani, hogy valaki átesett-e már a fertőzésen, van-e a szervezetében a vírus elleni immunitást jelentő antitest. A vállalat már a jövő héttől kezdve hetente több millió tesztet tud majd a világ minden részére szállítani.

Kínában ilyen antitesttesztekkel azt állapították meg, hogy a lakosság körülbelül 19 százaléka eshetett át a fertőzésen, ami a PCR-tesztekkel

hivatalosan megállapított fertőzések számának ötvenszeresét

sejteti. Egy ilyen antitestteszt segítségével sokkal eredményesebben lehet megállapítani a lakosság nyájimmunitásának mértékét, azaz hogy hány százaléka esett már át a betegségen.

Ennek a tesztnek nagy jelentősége lehet a német kormány azon terveinek végrehajtásában is, miszerint egy úgynevezett immunitást igazoló igazolványt akarnak bevezetni azoknak, akik már vagy átestek a fertőzésen, vagy majd egy későbbi időpontban rendelkezésre álló védőoltással szereztek immunitást a vírus ellen. Az erre vonatkozó törvényt a kormány már május közepén be akarta nyújtani a parlamentnek, de a hatalmas közfelháborodás és alkotmányos problémákat felvető jogászok tiltakozása következében egyelőre visszakoztak és átdolgozzák a törvénytervezetet. A felháborodás oka elsősorban az volt, hogy egy ilyen, immunitást igazoló papír diszkriminációra és az alkotmányos szabadságjogok korlátozására adhat lehetőséget, amely egy demokratikus jogállamban nem engedhető meg. Főleg, ha az még

egyáltalán nem biztos, hogy az immunitás maradandó-e, illetve meddig tarthat.

A másik ok pedig az, hogy Németországban eddig nem léteztek kötelező védőoltások, csak ajánlások, mert az alkotmány garantálja az emberek testi épségének védelmét, és erre hivatkozva nem lehetett általános védőoltás kötelezettséget bevezetni. Kivételt képez az idén márciusban életbe lépett, kanyaró elleni kötelező védőoltás, amely nélkül megtiltották a gyermekek óvodába, iskolába járását vagy közösségi foglalkozásokon való résztvételét. Ugyanez érvényes az ezekben az intézményekben dolgozókra is.

A járvány pozitív alakulása következtében országszerte egyre nő az általános ellenállás a korlátozó intézkedések ellen.

Minden pártnak, beleértve a kormánykoalíciót is, vannak olyan képviselői, akik a társadalom és a gazdaság béklyóinak lazítását követelik. A gazdaság különböző ágazatainak szóvivői, a szakmai kamarák is egyre hangosabban követelik a nyitást.

A befolyásos Német Iparegyesület, a BDI elnöke, Dieter Kempf azt panaszolta, hogy a shutdown minden hete milliárdos veszteséget okoz a német iparnak. A tervezhetőség érdekében megbízható időtervet követelt a kormánytól a társadalmi és gazdasági élet újrindítására.

A Dehoga, a német szállodák és vendéglátósok egyesülete megkongatta a vészharangot és

a cégek egyharmadának csődjével számol,

ha a politika nem engedi kinyitni mielőbb a szállodákat és az éttemeket. Egyes tartományokban már kinyithattak a teraszok és a kerthelyiségek, de az asztalok közötti kötelező 2 méteres távolság előírása miatt a férőhelyek kevesebb mint felét tudják csak hasznosítani.

A hétvégén több német nagyvárosban is tüntetések voltak a korlátozások enyhítése és a normális élet helyreállítása érdekében. Berlinben a baloldali tüntetők a szokásos május elejei balhéik hagyományát folytatva csaptak össze a rendőrökkel és a ZDF televízió egyik forgatócsoportját is megtámadták.

Az államhatalom némely tisztségviselői és rendfenntartói néhol furcsán értelmezték az alkotmány garantálta jogokat. Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban a rendőrség egy tüntetésen megtiltotta egy AfD-s képviselőnek a német zászló lengetését. Berlinben egy utcasarkon egy, a német alkotmányt a kezében tartó nőt felszólítottak a távozásra, mert csendes akcióját politikai véleménnyilvánításnak tekintették.

Angela Merkel kancelláriahivatalának minisztere, Helge Braun a minap a Welt am Sonntag újságnak adott interjújában azt mondta, "kihívást" jelentenek azok a bírósági ítéletek, amelyek a kormány egyes intézkedéseit hatályon kívül helyezték, illetve megváltoztatták. Egy alkományjogász kétségbe vonta, hogy a kancelláriaminiszternek fogalma van a hatalmi ágak szétválasztásáról és a bírói függetlenségről. A Szövetségi Alkotmánybíróság korábbi elnöke Hans-Jürgen Papier a kormány korlátozó intézkedéseit a Der Spiegel magazinban egy mondatban így jellemezte: "Az egészségvédelem nem jogosít fel a szabadságjogok megcsorbítására."