eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Európai uniós és brit zászló a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnését (Brexit) ellenző tüntetésen az Európai Parlament épülete előtt Brüsszelben 2020. január 30-án. Az európai uniós tagállamok kormányainak képviselőiből álló Európai Tanács a nap folyamán írásbeli eljárás keretében európai uniós oldalról végérvényesen elfogadta a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről rendelkező megállapodást. A brit EU-tagság 2020. január 31-én, közép-európai idő szerint éjfélkor ér véget.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Rengeteg a rendezetlen ügy, de a britek nem akarnak halasztani

A brit kormány a Covid-19-járvány ellenére sem akarja kitolni a „valódi brexit” határidejét. Arról az időpontról van szó, ameddig Londonnak és Brüsszelnek meg kéne állapodnia a brit kilépés utáni kereskedelmi kapcsolatokról.

A koronavírus járvány megzavarta Nagy-Britannia és az Európai Unió tárgyalásait a válás utáni életről.

  • A területi vizeiket védő hazafias brit halászok nem tudják eladni a fogást a sokat bírált Európába.
  • A nagy-britanniai autógyárak gyakorlatilag leálltak,
  • és az európai gyárak leállása miatt nem működik a beszállítói lánc, nem jön az alkatrész.

A járvány okozta nehézségek és a London és Brüsszel közötti tárgyalások elakadása ellenére a brit kormány makacsul ragaszkodik ahhoz, hogy az év végére le kell zárni az alkudozást a szabadkereskedelmi egyezményről. Vagy, ha ez nem megy, akkor megvalósul a kemény brexit és jönnek a vámsorompók.

Miközben a brexit jogi és politikai oldalát megvalósító Boris Johnson miniszterelnök koronavírus-betegsége után lábadozik, kormánya továbbra is azt hajtogatja: nincs változás az unióval folytatott tárgyalások menetrendjében.

Rishi Sunak pénzügyminiszter kedden közölte, hogy kitartanak az év végi határidő mellett, annak ellenére, hogy több oldalról is figyelmeztették őket: irreális azt képzelni, hogy néhány hónap alatt meg lehet állapodni egy átfogó egyezmény részleteiről – különösen úgy, hogy a járvány miatt elvesztettek egy hónapot.

Rendezetlen a halászat, a közlekedés, az adatmegosztás és a képesítések kölcsönös elismerésének kérdése.

Emellett megoldatlanok azok a gyakorlati problémák is, hogy hogyan folyhat majd a jövőben a kereskedelem.

A britek azt remélik, hogy a héten – konferenciahívások segítségével – újraindított tárgyalásokkal tartani tudják a menetrendet, annak ellenére, hogy a szabályok szerint kérhetik, hogy egy vagy két évvel tolják ki a határidőt.

Ha van jó indok a halasztásra, akkor az évszázadonként egyszer előforduló gazdasági és közegészségügyi válság lehet az – emlékeztet a Bloomberg.

A hírügynökség szerint még ha tető alá hozzák is az alkut, akkor is kétséges, hogy végre tudják-e hajtani. Tényleg készen állnak majd a britek, hogy január elsején már működőképes legyen a komplex határátlépési, bevándorlási és vámrendszer, amely nyitva tarthatja az északír-ír határt? – teszi fel a kérdést.

A Nemzetközi Valutaalap szerint az idén 6,5 százalékkal esik majd a brit GDP és halasztásra sürgette Londont. A kormánytól független Felelősségteljes Költségvetési Hivatal nevű szervezet még pesszimistább: szerintük 13 százalékkal zsugorodik majd a gazdaság.

A brit kormányszóvivő ennek ellenére azt mondta: „az átmeneti időszak kiterjesztése egyszerűen továbbra is az európai szabályozáshoz kötne bennünket, amikor Nagy-Britanniának törvényhozási és gazdasági flexibilitásra van szüksége, hogy menedzselni tudja a koronavírusra adott választ”.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

A leszokási hajlandóságot nagyban befolyásolja, hogy mennyire érezzük távolinak a dohányzás negatív, illetve a leszokás pozitív következményeit – derül ki az ELTE PPK kutatóinak 1500 dohányost bevonó vizsgálatából.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×