Infostart.hu
eur:
386.6
usd:
332.66
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Európai uniós és brit zászló a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnését (Brexit) ellenző tüntetésen az Európai Parlament épülete előtt Brüsszelben 2020. január 30-án. Az európai uniós tagállamok kormányainak képviselőiből álló Európai Tanács a nap folyamán írásbeli eljárás keretében európai uniós oldalról végérvényesen elfogadta a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről rendelkező megállapodást. A brit EU-tagság 2020. január 31-én, közép-európai idő szerint éjfélkor ér véget.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Rengeteg a rendezetlen ügy, de a britek nem akarnak halasztani

A brit kormány a Covid-19-járvány ellenére sem akarja kitolni a „valódi brexit” határidejét. Arról az időpontról van szó, ameddig Londonnak és Brüsszelnek meg kéne állapodnia a brit kilépés utáni kereskedelmi kapcsolatokról.

A koronavírus járvány megzavarta Nagy-Britannia és az Európai Unió tárgyalásait a válás utáni életről.

  • A területi vizeiket védő hazafias brit halászok nem tudják eladni a fogást a sokat bírált Európába.
  • A nagy-britanniai autógyárak gyakorlatilag leálltak,
  • és az európai gyárak leállása miatt nem működik a beszállítói lánc, nem jön az alkatrész.

A járvány okozta nehézségek és a London és Brüsszel közötti tárgyalások elakadása ellenére a brit kormány makacsul ragaszkodik ahhoz, hogy az év végére le kell zárni az alkudozást a szabadkereskedelmi egyezményről. Vagy, ha ez nem megy, akkor megvalósul a kemény brexit és jönnek a vámsorompók.

Miközben a brexit jogi és politikai oldalát megvalósító Boris Johnson miniszterelnök koronavírus-betegsége után lábadozik, kormánya továbbra is azt hajtogatja: nincs változás az unióval folytatott tárgyalások menetrendjében.

Rishi Sunak pénzügyminiszter kedden közölte, hogy kitartanak az év végi határidő mellett, annak ellenére, hogy több oldalról is figyelmeztették őket: irreális azt képzelni, hogy néhány hónap alatt meg lehet állapodni egy átfogó egyezmény részleteiről – különösen úgy, hogy a járvány miatt elvesztettek egy hónapot.

Rendezetlen a halászat, a közlekedés, az adatmegosztás és a képesítések kölcsönös elismerésének kérdése.

Emellett megoldatlanok azok a gyakorlati problémák is, hogy hogyan folyhat majd a jövőben a kereskedelem.

A britek azt remélik, hogy a héten – konferenciahívások segítségével – újraindított tárgyalásokkal tartani tudják a menetrendet, annak ellenére, hogy a szabályok szerint kérhetik, hogy egy vagy két évvel tolják ki a határidőt.

Ha van jó indok a halasztásra, akkor az évszázadonként egyszer előforduló gazdasági és közegészségügyi válság lehet az – emlékeztet a Bloomberg.

A hírügynökség szerint még ha tető alá hozzák is az alkut, akkor is kétséges, hogy végre tudják-e hajtani. Tényleg készen állnak majd a britek, hogy január elsején már működőképes legyen a komplex határátlépési, bevándorlási és vámrendszer, amely nyitva tarthatja az északír-ír határt? – teszi fel a kérdést.

A Nemzetközi Valutaalap szerint az idén 6,5 százalékkal esik majd a brit GDP és halasztásra sürgette Londont. A kormánytól független Felelősségteljes Költségvetési Hivatal nevű szervezet még pesszimistább: szerintük 13 százalékkal zsugorodik majd a gazdaság.

A brit kormányszóvivő ennek ellenére azt mondta: „az átmeneti időszak kiterjesztése egyszerűen továbbra is az európai szabályozáshoz kötne bennünket, amikor Nagy-Britanniának törvényhozási és gazdasági flexibilitásra van szüksége, hogy menedzselni tudja a koronavírusra adott választ”.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lankán is ragadtak magyarok a közel-keleti háború miatt. Erről Smidtné Horváth Zsuzsanna, a Magyarok Srí Lankán utazási iroda vezetője beszélt az InfoRádióban. Elmagyarázta azt is, hogy miért kell(ene) még a drága alternatív járattal utazni hajlandó turistáknak is fél hónapot várniuk.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Nem csillapodik a háború a Közel-Keleten - Mit csinálnak a tőzsdék?

Nem csillapodik a háború a Közel-Keleten - Mit csinálnak a tőzsdék?

Eladási hullám söpört végig a tőzsdéken az elmúlt napokban, miután a közel-keleti háború már 5. napja tart, és ugyan eleinte csak az USA és Izrael mért csapást Iránra, a konfliktus már vagy egy tucat országra kiterjed. A befektetők részben az olajárak elszállása, és az ezek által generált inflációs- és növekedési kockázatok miatt aggódnak, miután Irán lezártnak nyilvánította a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú Hormuzi-szorosot. Közben a tőzsdék folyamatosan esnek, tegnap lefordultak az hét elején még relatíve jól teljesítő amerikai tőzsdék, majd Ázsiában is folytatódott a lejtmenet, különösen dél-koreai piac kapott nagy ütést, több mint 10 százalékosat, ami miatt fel is kellett függeszteni a kereskedést. Európában ehhez képest már jobbak az előjelek, a határidős indexek állása alapján oldalazás jöhet, ami az elmúlt napokban látott masszív eséshez képest érdemi hangulatjavulást jelentene.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×