eur:
402.77
usd:
347.14
bux:
97181.78
2025. június 24. kedd Iván
Angela Merkel német kancellár felszólal az Európai Néppárt (EPP) kétnapos tisztújító kongresszusán Zágrábban 2019. november 20-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Antonio Bat

Merkel pártja jelentősen megerősödött

Megugrott a kormánypártok támogatottsága Németországban a koronavírus-járvány kezdete óta, és a lakosság többsége nem tartja túlságosan megterhelőnek a védekezést szolgáló korlátozásokat - mutatták ki közvélemény-kutatások.

Az új típusú koronavírus tömeges németországi terjedésének kezdete, február 25. óta készített felmérések mind azt mutatják, hogy erősödnek a kormánypártok, és a lakosság túnyomó többsége támogatja a járvány lassítására tett intézkedéseket.

Főleg a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a testvérpárt, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége erősödik, de a koalíciós társ Német Szociáldemokrata Párt (SPD) is elindult felfelé az utóbbi éveket jellemző népszerűségi hullámvölgyből.

Az egyik legtekintélyesebb kutatóintézet, az Infratest dimap adatai szerint például

  • a CDU/CSU országos választói támogatottsága a február közepén regisztrált 26 százalékról április közepére 38 százalékra emelkedett,
  • egy másik vezető intézet, Forsa felmérései szerint pedig 27 százalékról 39 százalékra.

A jobbközép pártszövetség legutóbb 2017 augusztusában állt ezen a szinten. Az SPD a 2019 tavaszán regisztrált szintig, 17 százalékig erősödött a járvány előtt mért 13-14 százalékról.

Ugyancsak az Infratest dimap mutatta ki - egy még március végén készített felmérésében -, hogy a német lakosság 95 százaléka helyesli a cseppfertőzéssel terjedő vírus átadásának megelőzésére bevezetett társas távolságtartási szabályokat. Az intézet legutóbbi, szombaton ismertetett adatai szerint a lakosság 69 százaléka nem tartja túlságosan megterhelőnek a védekezést szolgáló korlátozásokat, és csupán 10 százalék érzi nagyon súlyosnak a korlátozások terhét.

A vezető politikusok közül leginkább a CDU-s kancellár, Angela Merkel és a CSU elnöke, Markus Söder bajor miniszterelnök, valamint az SPD-s alkancellár-pénzügyminiszter, Olaf Scholz válságkezelő munkáját értékelik a németek, mindhárman jóval elfogadottabbak a választók körében, mint a járvány előtt. A CDU elnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer védelmi miniszter és az SPD társelnökei - Saskia Esken és Norbert Walter-Borjans - munkájának választói megítélése nem változott számottevően, ami valószínűleg annak tulajdonítható, hogy nem tartoznak a védekezés irányítói közé.

A szövetségi parlament (Bundestag) ellenzéki oldalán valamennyi párt támogatottsága gyengült.

  • A Zöldek a járvány előtt utolérték a CDU/CSU-t, választói támogatottságuk akkor elérte a 26 százalékot, az Infratest dimap szombati adatai szerint viszont már csak 19 százalékon állnak, a Forsa szerint pedig 15 százalékon.
  • A CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) támogatottsága a 14-15 százalékról a 10 százalék körüli szintre süllyedt.
  • Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) a járvány előtti 9-10 százalék helyett a választók 7-8 százalékának támogatására számíthat,
  • a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) az év elején mért 8-9 százalék után az 5 százalékos bejutási küszöb körül áll.

Németországban a Robert Koch járványügyi intézet (RKI) adatai szerint az új típusú koronavírust (SARS-CoV-2) vasárnapig 139 897 ember szervezetében mutatták ki, ami 2458 esettel több az egy nappal korábbinál.

A gyógyultnak minősülő, vagyis azon igazolt fertőzöttek száma, akik már átestek a fertőzésen, 2700-zal 88 000-re emelkedett.

A vírus okozta betegségben (Covid-19) 4294 igazolt fertőzött halt meg, ez 184 esettel több az egy nappal korábbinál.

Címlapról ajánljuk
Bódis László: Nobel-díjasokkal jól állunk, de a tudást jobban kell gazdasági haszonná alakítani
Aréna

Bódis László: Nobel-díjasokkal jól állunk, de a tudást jobban kell gazdasági haszonná alakítani

Zajlik a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújítása, a folyamatról Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. Szólt arról is, hogy Magyarország a globális innovációs indexben a 36. helyen áll, ami jó eredmény, de van még bőven tennivaló.

Donald Trump reagált az iráni támadásokra

Teherán hétfő este rakétákkal támadta az amerikai katonai bázisokat Katarban és Irakban. Az amerikai elnök a közösségi oldalán értékelt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.24. kedd, 18:00
Maruzsa Zoltán
a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára
Megindult az iráni hadművelet, rakéták záporoztak az amerikai bázisra – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Megindult az iráni hadművelet, rakéták záporoztak az amerikai bázisra – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Az amerikai adminisztráció közlése szerint az iráni Fordóban hat úgynevezett "bunkerromboló" bombát dobtak le a feltételezett föld alatti urándúsító üzem megsemmisítésére, míg két másik iráni atomlétesítményt - Natanzban és Iszfahánban - a haditengerészet Közel-Keleten tartózkodó hajóiról felbocsátott Tomahawk rakétákkal támadtak. Natanz Irán legnagyobb urándúsító létesítménye, Fordow pedig egy rendkívül titkos, mélyen a hegyek közé temetett létesítmény - írja a CNN. Az iráni parlament döntött a Hormuzi-szoros lezárásának lehetőségéről, de a végső szót a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsnak kell kimondania. Két, amerikai támaszpontoknak helyet adó közel-keleti ország, Bahrein és Kuvait óvintézkedéseket tett az Irán elleni amerikai légicsapások után, felkészülve a konfliktus esetleges kiterjedésére – írja a Reuters. Az esti órákban Irán visszafogott ballisztikus légicsapást intézett a katari amerikai légibázisra. A támadást a levegőben megállították, miközben Teherán előre figyelmeztette az Öböl-országokat és az Egyesült Államokat is a célpontról. Donald Trump cserébe kijelentette: a béke irányába fogja terelni Izraelt. Cikkünk folyamatosan frissül az Irán-Izrael háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×