INFORÁDIÓ
2022. június 25. szombat
Vilmos

jogállamiság

európai parlament

eu

fidesz

Strasbourg, 2018. szeptember 12.Az Európai Parlament képviselői szavaznak a Sargentini-jelentésről a parlament plenáris ülésén, Strasbourgban 2018. szeptember 12-én. A képviselők a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadták el. (MTI/EPA/Patrick Seeger)

Gyévai Zoltán: a második lehetőség időzítése a kulcskérdés

A Néppárt, négy másik párt frakciójával együtt a jogállamisági eljárás gyorsítását sürgeti egy pénteki levélben - erről is beszélt a Bruxinfó főszerkesztője, aki részletezte az uniós költségvetéssel kapcsolatos legfőbb kérdést is.

Öt európai parlamenti frakció - a kereszténydemokrata (Európai Néppárt), a szocialista, a liberális, a zöldpárti és a szélsőbaloldali - is levélben sürgette, hogy az EU gyorsítsa fel a Magyarországot is érintő 7-es cikkelyes eljárást. A frakcióvezetők ezért pénteken levelet írtak az unió állam- és kormányfői testületét elnöklő Charles Michelnek, valamint a soros EU-elnöki posztot betöltő Horvátország európai ügyekkel foglalkozó államtitkárának, Andreja Metelko-Zgombicnak, amelyben hangot adnak a jogállami eljárás eredménytelenségével kapcsolatos aggályaiknak.

Ez folytatása annak a határozatnak, amit az Európai Parlament néhány héttel ezelőtt fogadott el a 7.cikk szerinti eljárások állásáról, amelyben már megsürgette az Európai Tanácsot, hogy kapcsolja nagyobb sebességre az eljárást, ami Lengyelországot és Magyarországot egyaránt érinti - mondta az InfoRádiónak Gyévai Zoltán, a Bruxinfo főszerkesztője. A mostani levelet aláíró frakcióvezetők frakciói is többségükben megszavazták ezt a határozatot, és ezt nyomatékosították most.

"A soros horvát elnökség egyértelmű jelét adta annak, hogy az a lendület, amit a finnek belevittek az előző félévben a jogállamisági eljárásba, meg fog törni a horvát félév alatt,

ezzel nem kívánnak olyan exponáltan foglalkozni" - mondta Gyévai Zoltán. Szerinte nincs szó arról, hogy a frakcióvezetők jogállamisággal kapcsolatos levelének időzítése arra szolgálna, hogy gyengítse Magyarország és Lengyelország pozícióit a 7 éves keretköltségvetéssel kapcsolatos vitában. Elmondta, hogy ez a téma a keretköltségvetési tárgyalásokban csak nagyon átszűrve jelenik meg. Olyan értelemben persze jelen van, hogy létezik egy javaslat arról, hogy legyen egy jogállami fék, ami a kifizetéseket a jogállami elvek tiszteletben tartásától teszi függővé. "De láthatóan ez a kérdés is azon az úton van, hogy a korábbi nagy nekibuzdulásból kevésbé erős mechanizmus születik majd, legalábbis a vita jelenlegi állása szerint" - tette hozzá a főszerkesztő.

Azt sem mondaná, hogy elveszőben lenne a jogállamisággal kapcsolatos vita a keretköltségvetés elfogadásával kapcsolatos egyeztetések miatt, mivel ilyen alapon a brexit is a háttérbe szorította volna. De tény, hogy jelenleg a 7 éves költségvetés elfogadása a legfontosabb. Viszont még ha az Általános ügyek tanácsa jövő keddi ülésén újra napirendre venné is a 7-es cikkelyes eljárást, akkor sem várható érdemi változás a jelenlegi helyzethez képest. Magyarország eddig két meghallgatáson van túl az ügyben, a lengyelek hármon.

"A maximum, ami történhet a horvát elnökség alatt - de erre sincsen garancia -, hogy újabb meghallgatást tartanak. Az Európai Parlament ezt sürgeti, amellett, hogy megmaradjon az eljárás dinamizmusa"

- mondta Gyévai Zoltán.

Egy ponton valószínűleg az Európai Tanácsnak is döntenie kell arról, hogy mit kezdjen a 7-es cikkelyes eljárással, tehát hogy szavazzon-e vagy ne, elindítsa-e az eljárást. "Ez, úgy néz ki, nem a horvát elnökség alatt lesz, és a következő hónapban nem lesz látványos változás a tanácsban e téren" - tette hozzá a főszerkesztő.

A keretköltségvetésről szóló múlt heti eredménytelen uniós csúcson előállt patthelyzet feloldásának lehetséges megoldásával kapcsolatban elmondta, hogy csak kölcsönös engedményekkel mozdíthatóak ki a holtpontról a tárgyalások. A kérdés szerinte az, hogy hol és mikor találkoznak a felek elképzelései, de ezt egyelőre még nem látni. Szerinte ez az uniós csúcstalálkozó nagyon féloldalas volt, nem volt igazi tárgyalás. "Egyszerűen 4, Németországgal együtt 5 országról szólt, amelyeket fukar néven emlegetnek mostanság, és amelyek nagyon alacsonyan szeretnék tartani az európai uniós kiadásokat,

és nem hajlandóak egy centet sem fizetni azért, mert a britek kiléptek, és nem akarják pótolni ezt az összeget"

- mondta Gyévai Zoltán. Velük szemben 17 ország áll, amelyek viszont legalább szinten tartanák, vagy csak kismértékben csökkentenék a kiadásokat.

"A két pozíció között több száz milliárd eurós különbség van"

- hangsúlyozta a főszerkesztő.

Egyelőre láthatóan nem érett még meg az idő a megoldásra, hiszen mindenki úgy gondolkodott, hogy "nem szabad korán pislogni, mert lesz egy második lehetőség is".

Ez utóbbi időzítése és megalapozottsága lesz a kulcskérdés, vagyis hogy honnan fognak indulni a tárgyalások: onnan, ahol abbahagyták, vagy pedig egy teljesen új javaslatot kell majd Charles Michelnek az asztalra tennie.

"Ezek nyitott kérdések, amelyre ebben a pillanatban senki sem tud válaszolni" - hangsúlyozta Gyévai Zoltán.

Nyitókép: Patrick Seeger

Kapcsolódó hang

Levélben lobbiznak az EP frakciók a 7-e cikkelyes eljárás gyorsításáért
 
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018