eur:
408.04
usd:
375.16
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Meghan sussexi hercegnő és férje, Harry sussexi herceg, Károly brit trónörökös másodszülött fia fogadásra érkezik a brit nagykövet fokvárosi rezidenciájára 2019. szeptember 24-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/PA/Dominic Lipinski

Szakértő: félő, hogy kitálalhat Amerikában Harry és Meghan

Lojkó Miklós, az ELTE-BTK Anglisztikai Tanszékének egyetemi docense az InfoRádiónak adott helyzetértékelést azt követően, hogy II. Erzsébet királynő engedélyezte unokájának, Harry hercegnek, hogy gyakorlatilag szakítson az uralkodói családdal.

A monarchia "színtiszta teátrális dekoráció". Egy fikció, aminek politikai szerepe nincs és nem is lehet. Ezt a szerepet a saját önigazolására, de elég nehezen találta ki magának a monarchia, gyakorlatilag a 18. század végén. Ezt az alapszerepet minden botrány veszélyezteti. A rendszer ugyanis azon múlik, hogy van-e még tekintélye ennek a színháznak, érdemes-e fenntartani vagy sem - vélekedett az InfoRádióban az angol királyi családban megjelent törésvonalakat elemezve Lojkó Miklós, az ELTE egyetemi docense.

"Harry házassága behozott a rendszerbe egy olyan természetes, külső személyt, aki ezt a színházi játékot színtisztán látja, a súlyos, sötét, rossz oldalait - ami

kényszerhazugságokból és feszélyezett kényszerviselkedésekből áll,

megtapasztalta, és úgy döntött, hogy ez neki nem kell. Ezért volt talán veszélyes ez a házasság. Ha kihátrálnak, az a színháznak csak jót tehet, hiszen egy belső kritikusuk eltűnik a színről."

Ilyenkor egy nehezen fenntartható illúzió törik össze. Az egyetemi docens szerint nem is ez a "színház", a monarchia a lényeg, még úgy sem, hogy ez támogatja a politikát, hozzájárul a stabilitásához. Kérdés az, hogy a 21. században ez jó dolog-e.

Arra reagálva, miért támogatják mégis tömegek Angliában ezt az monarchikus intézményrendszert, Lojkó Miklós azt mondta, a bíróságok hatalmától kezdve a miniszterelnök kivételes hatalmáig, valamint minden intézmény működése szimbolikusan a monarchiától származtatható, ezért a brit kormány még kifejezetten antidemokratikus lépésekre is képes.

Felhívta még a figyelmet, hogy

a brexitszavazás is - igaz, áttételesen módon - ennek a felépítménynek egészét rázta meg.

"Ehhez hozzátartozik, hogy az Egyesült Királyság mint unió szétesésének a lehetősége egyre erősödik. Olyan mélységben osztotta meg a brexit kérdése a lakosságot, az embereket, a családokat, hogy a monarchikus krízisnek egyik következménye lehetett Harryék döntése, mert az egész rendszerben egy zavar, lazulás tapasztalható a brexit nyomán" - mutatott rá. Vagyis nem a hercegi pár okozza a válságot, a helyzet épp fordítva van.

Lojkó Miklós elmondta azt is, hogy a 2009 óta létező brit Legfelső Bíróság törvénytelennek mondta ki a parlament feloszlatását, amihez a Johnson-kormány a királynőt használta fel, illegális lépésre kényszerítve az uralkodót, ami a monarchiát megrázó, aláásó helyzetet teremtett.

"Elképzelhetőnek tartom, hogy Meghan Markle úgy látja, nem két abból a családból, ahol ebből van a királynőnek egy súlyos bűncselekményben implikált fia - Andrew, aki az Epstein-botrány egyik szereplője -, plusz itt ez az imént említett Johnson-ügy -, inkább normális életet szeretne. Az ELTE docense szerint az ügy súlyosságát a királynő reakciója is mutatja, miszerint

jobb, ha a pár elmegy, mint ha belülről kritizál."

Arra nincs egyértelmű válasz, hogy ez a döntés szükségessé tesz-e miniszterelnöki vagy parlamenti lépést, vagy pedig a királynőnek kell kezelnie a helyzetet. Ezzel együtt Lojkó Miklós úgy vélte, a politikusok valószínűleg nem akarnak majd beleszólni a történtekbe.

"Nem is botrányról van szó, inkább egy terjedőben lévő általános rossz érzésről" - véli a docens, aki szerint a pár távozásával némileg javulhat a helyzet, másrészt viszont a monarchia tagjai rettegnek attól, hogy Kanadában a riporterek olyan kérdéseket fognak feltenni nekik, amikre

Nagy-Britanniában senki nem válaszolna, mert vagy titok, vagy annyira kompromittáló, ott viszont, a tabuk által nem kötött két ember megválaszolja, vagyis "kiborítja a bilit".

Ez a fő ellenérv az ellen, hogy a családból kiszabaduljanak. Ha egy ilyen interjú megjelenik, a monarchia évei meg lesznek számlálva - magyarázta.

Összegzésképpen elmondta: szerinte a kiszállás lelkiismereti kérdés is Harryék részéről, hiszen a királyi családban lenni nem konkrét munka, csak mosolygás és reprezentáció, kézfogás gazdag emberekkel. Lehet, hogy ez az életmód nem tetszik a házaspárnak, és felszabadulást jelenthet az ebből való kivonulás.

A monarchia jövőjével kapcsolatban Lojkó Miklós úgy látja, a 90 év fölött járó királynő később talán lemond a nála sokkal kevésbé ügyes diplomatának számító fia javára, és akkor a monarchiának tényleg nem sok van hátra.

"Ő ugyanis politikai kijelentéseket fog tenni, ahogy tett is már, zavarba ejtő módon."

Az ELTE egyetemi docense ugyanakkor azt elképzelhetetlennek tartja, hogy II. Erzsébet az unokája javára mondjon le a trónról.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×