Iránnak szüksége van az atomenergia békés célú felhasználására, mert bár gazdag kőolaj- és földgázmezői vannak, elsősorban a nyersanyag eladásából jut bevételhez – mondta Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus egyetem tanára, Közel-Kelet szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában.

"Lehet, hogy Izraelm, amely igyekszik Iránt minél fenyegetőbbnek beállítani, azt mondja, hogy egy éven belül Iránnak atomfegyvere lehet, de én a jelek alapján ezt nem igazán gondolom. Iránnak a nukleáris megállapodás emlékeim szerint 3,26 százalékos dúsítottságú maximum uránt engedélyezett, az ország ezt most felrúgta, de az atomfegyver előállításához 90 százalék kell. Ráadásul a megállapodás 2015-ös megkötlése óta

a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség rendszeresen monitorozta Iránt, nyolc jelentés készült, mindegyikben az állt, hogy Teherán betartja a megállapodást,

vagyis csak békés célú fejlesztést folytatott."

Irán elemi érdeke, hogy ne legyenek érvényben vele szemben szankciók, mert a gazdaságára nagyon negatív hatást gyakorolnak ezek – mondta az egyetemi tanár.

"Idén 7-8 százalékos mínuszos GDP-vel számolnak, és Iránban tavaly év elején, tavalyelőtt jelentős tüntetések voltak, épp azért, mert Róháni elnök a kampányában azt ígérte, hogy megköti a megállapodást a nyugattal, látványosan javulni fognak a körülmények,az ország bekapcsolódhat megint az olajexportba, a kereskedelembe. A látványos javulás azonban elmaradt, emiatt mentek ki az emberek az utcára."

Vélhetően jelentős részben a gazdasági nehézségek miatt is, Teherán ismét békülékeny hangot ütött meg az atomalku kérdésében – tette hozzá Rostoványi Zsolt.

A Budapesti Corvinus egyetem tanára szerint Teherán a visszatérő fenyegetéseken túl szinte

biztosan nem fogja tartósan lezárni a Hormuzi-szorost, mert azzal saját regionális és ázsiai partnereinek is ártana,

tovább mélyítve az ország gazdasági problémáit.

Ezek miatt a problémák miatt most ismét tüntetéshullám vonul végig a közel-keleti arab országokon, amit sokan

arab tavasz 2.0-ként

emlegetnek.

"Nagyon rossz a helyzet, kivéve néhány országot. A lakosság kétharmada 30 év alatti, tehát iszonyatosan nagy a fiatalok aránya, ami legalább 100 millió embert jelenthet összességében. Ugyanilyen arányban élnek a létminimum szintjén vagy az alatt, égető társadalmi-gazdasági-politikai problémákkal néz szembe a régió, nem csak most, hanem már évek, évtizedek óta."

A helyzetet súlyosbítja, hogy az első arab tavasz után sok helyen fegyveres konfliktusok alakultak ki, s a helyzet azóta sem rendeződött megnyugtatóan. Éppen ezért a legtöbb helyen identitásválság alakult ki, a többségében fiatal tüntetők a teljes politikai elit távozását követelik, és túl akarnak lépni a siíta-szunnita megosztottságon – mondta a Rostoványi Zsolt.

"Eredményt kellene elérni az életkörülmények javításában. Irakban elsősorban azért tüntetnek, mert a közszolgáltatások terén katasztrofális a helyzet; eredményt akkor lehetne elérni, ha sikerülne valamiképpen a gazdasági-társadalmi válsághelyzetből kiutat találni. Ez viszont nagyon-nagyon régóta nem sikerül."

A gazdasági problémák megoldása mellett változtatni kellene a politikai rendszereken is, azonban a különböző országok egymástól jelentősen eltérő berendezkedése, hagyománya és például

a törzsiség jelenléte miatt egységesen alkalmazható modellt lehetetlen találni

– mondta a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.

Alább megtekintheti, meghallgathatja az Aréna teljes adását!