INFORÁDIÓ 
2019. december 8. vasárnap
Mária

közel-kelet

arab tavasz

irán

irak

hormuzi szoros

Tüntetők egy lángoló autónál Teheránban 2019. november 16-án, miután a kormány az üzemanyagárak jelentős emelését és a jegyrendszeralapú tankolás bevezetését helyezte kilátásba. A bejelentés töb városban is tiltakozásokat váltott ki, több mint negyven tüntetőt őrizetbe vettek. A távközlési minisztérium egy napra korlátozza a világháló elérhetőségét az iráni nemzetbiztonsági tanács utasítására. A törvényhozás rendkívüli ülést tart az ügyben.

Szakértő: százmillió közel-keleti arab fiatalnak van elege az ottani viszonyokból

Infostart / InfoRádió

A folyamatos fenyegetések ellenére Teheránnak nem érdeke a világ kőolajszállításában kulcsfontosságú Hormuzi-szoros lezárása - mondta az InfoRádióban Rostoványi Zsolt. Az egyetemi tanár jelezte, az iráni vezetés ismét tárgyalna atomprogramjáról a szankciók feloldásáért cserébe. A közel-keleti arab országokban ugyanakkor szerinte mintha egy arab tavasz 2.0 zajlana.

Iránnak szüksége van az atomenergia békés célú felhasználására, mert bár gazdag kőolaj- és földgázmezői vannak, elsősorban a nyersanyag eladásából jut bevételhez – mondta Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus egyetem tanára, Közel-Kelet szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában.

"Lehet, hogy Izraelm, amely igyekszik Iránt minél fenyegetőbbnek beállítani, azt mondja, hogy egy éven belül Iránnak atomfegyvere lehet, de én a jelek alapján ezt nem igazán gondolom. Iránnak a nukleáris megállapodás emlékeim szerint 3,26 százalékos dúsítottságú maximum uránt engedélyezett, az ország ezt most felrúgta, de az atomfegyver előállításához 90 százalék kell. Ráadásul a megállapodás 2015-ös megkötlése óta

a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség rendszeresen monitorozta Iránt, nyolc jelentés készült, mindegyikben az állt, hogy Teherán betartja a megállapodást,

vagyis csak békés célú fejlesztést folytatott."

Irán elemi érdeke, hogy ne legyenek érvényben vele szemben szankciók, mert a gazdaságára nagyon negatív hatást gyakorolnak ezek – mondta az egyetemi tanár.

"Idén 7-8 százalékos mínuszos GDP-vel számolnak, és Iránban tavaly év elején, tavalyelőtt jelentős tüntetések voltak, épp azért, mert Róháni elnök a kampányában azt ígérte, hogy megköti a megállapodást a nyugattal, látványosan javulni fognak a körülmények,az ország bekapcsolódhat megint az olajexportba, a kereskedelembe. A látványos javulás azonban elmaradt, emiatt mentek ki az emberek az utcára."

Vélhetően jelentős részben a gazdasági nehézségek miatt is, Teherán ismét békülékeny hangot ütött meg az atomalku kérdésében – tette hozzá Rostoványi Zsolt.

A Budapesti Corvinus egyetem tanára szerint Teherán a visszatérő fenyegetéseken túl szinte

biztosan nem fogja tartósan lezárni a Hormuzi-szorost, mert azzal saját regionális és ázsiai partnereinek is ártana,

tovább mélyítve az ország gazdasági problémáit.

Ezek miatt a problémák miatt most ismét tüntetéshullám vonul végig a közel-keleti arab országokon, amit sokan

arab tavasz 2.0-ként

emlegetnek.

Járművek özönlenek el egy autópályát Teheránban 2019. november 16-án, miután a kormány az üzemanyagárak jelentős emelését és a jegyrendszeralapú tankolás bevezetését helyezte kilátásba. A bejelentés tiltakozásokat váltott ki, több mint negyven tüntetőt őrizetbe vettek. A távközlési minisztérium egy napra korlátozza a világháló elérhetőségét az iráni nemzetbiztonsági tanács utasítására. A törvényhozás rendkívüli ülést tart az ügyben.
MTI/EPA/Abedin Taherkenareh
Járművek özönlenek el egy autópályát Teheránban 2019. november 16-án, miután a kormány az üzemanyagárak jelentős emelését és a jegyrendszeralapú tankolás bevezetését helyezte kilátásba. A bejelentés tiltakozásokat váltott ki, több mint negyven tüntetőt őrizetbe vettek. A távközlési minisztérium egy napra korlátozza a világháló elérhetőségét az iráni nemzetbiztonsági tanács utasítására. A törvényhozás rendkívüli ülést tart az ügyben. MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

"Nagyon rossz a helyzet, kivéve néhány országot. A lakosság kétharmada 30 év alatti, tehát iszonyatosan nagy a fiatalok aránya, ami legalább 100 millió embert jelenthet összességében. Ugyanilyen arányban élnek a létminimum szintjén vagy az alatt, égető társadalmi-gazdasági-politikai problémákkal néz szembe a régió, nem csak most, hanem már évek, évtizedek óta."

A helyzetet súlyosbítja, hogy az első arab tavasz után sok helyen fegyveres konfliktusok alakultak ki, s a helyzet azóta sem rendeződött megnyugtatóan. Éppen ezért a legtöbb helyen identitásválság alakult ki, a többségében fiatal tüntetők a teljes politikai elit távozását követelik, és túl akarnak lépni a siíta-szunnita megosztottságon – mondta a Rostoványi Zsolt.

"Eredményt kellene elérni az életkörülmények javításában. Irakban elsősorban azért tüntetnek, mert a közszolgáltatások terén katasztrofális a helyzet; eredményt akkor lehetne elérni, ha sikerülne valamiképpen a gazdasági-társadalmi válsághelyzetből kiutat találni. Ez viszont nagyon-nagyon régóta nem sikerül."

A gazdasági problémák megoldása mellett változtatni kellene a politikai rendszereken is, azonban a különböző országok egymástól jelentősen eltérő berendezkedése, hagyománya és például

a törzsiség jelenléte miatt egységesen alkalmazható modellt lehetetlen találni

– mondta a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.

Alább megtekintheti, meghallgathatja az Aréna teljes adását!

Nyitókép: MTI/EPA

Kapcsolódó hang

Rostoványi Zsolt - Aréna, 1. rész
 


Rostoványi Zsolt - Aréna, 2. rész
 


A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018