Az ügyészség közleménye szerint a stuttgarti székhelyű társaságnak 4 millió euró szabálysértési bírságot kell fizetnie felügyeleti kötelezettség elmulasztása miatt, további 866 millió eurót pedig a szabálytalanság révén jogtalanul szerzett haszon ellentételezésére.

A Daimler nem él a jogorvoslat lehetőségével, a 870 millió eurót (290 milliárd forint) hat héten belül kell befizetnie Baden-Würrtemberg tartománynak

- áll a közleményben.

A Daimler közölte, hogy a bírság megfizetése szolgálja a legjobban a társaság érdekeit, és a teher nem befolyásolja a harmadik negyedévi üzleti eredményt.

Az ügyészség indoklása szerint a vállalat vezetése 2008-től kezdve nem felügyelte kellőképpen a modellek engedélyeztetésével foglalkozó részleg munkáját, aminek következtében a károsanyag-kibocsátási előírásoknak nem megfelelő dízelmotorral szerelt gyártmányok kerültek forgalomba.

Hozzátették, hogy

a bírsággal véget ér a VW dízelbotrányához hasonló ügyek miatt a Daimler mint jogi személy ellen indított eljárás.

Azonban továbbra is nyomoznak természetes személyek ellen dízelmotorral szerelt Daimler-gyártmányok motorvezérlő rendszere manipulációjának gyanúja miatt.

Az ügyészség gyanúja szerint a társaság csaknem egy évtizeden keresztül, 2008-tól 2016-ig értékesített a károsanyag-kibocsátási adatokat manipuláló berendezéssel szerelt dízelüzemű járműveket, amelynek motorja vizsgálati körülmények között a maximálisan engedélyezettnél kevesebb károsanyagot termel, a forgalomban viszont többet.

Braunschweig ügyészsége ugyancsak kedden piaci manipuláció miatt vádat emelt a németországi a Volkswagen (VW) vezérigazgatója és felügyelőbizottsági elnöke, valamint egy korábbi vezérigazgatója ellen a járműgyártó csoport dízelbotrányával összefüggésben.

Herbert Diess vezérigazgató, Hans Dieter Pötsch felügyelőbizottsági elnök és Martin Winterkorn volt vezérigazgató az ügyészség szerint a törvényi kötelezettségek megszegésével szándékosan túl későn tájékoztatta a részvényeseket a dízelbotrányból fakadó milliárd eurós nagyságrendű költségekről, amivel törvénytelenül befolyásolták a társaság részvényének árfolyamát. Legkésőbb 2015 júliusában mindhárom vádlott tisztában volt a dízelbotrány várható pénzügyi következményeivel, de a részvények árfolyamát befolyásoló információkat szeptemberig elhallgatták, hogy elkerüljék az árfolyam süllyedését.

A dízelbotrány 2015 szeptemberében kezdődött, amikor az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) megvádolta a VW-t, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járműbe, amely érzékeli a mérés körülményeit. Az autó így a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán. A VW elismerte a csalást. Az ügy világszerte a VW mintegy 11 millió gépjárművét érinti, ezek közül 8,5 milliót az EU-ban adtak el.