eur:
410.9
usd:
392.32
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Traian Basescu volt román államfő a Moldova és Románia átmeneti egyesítésének centenáriuma alkalmából tartott megemlékezésen a moldáv fővárosban, Chisinauban 2018. március 25-én. A moldáv parlament 1918. április 9-én szavazta meg az akkori Besszarábia egyesülését a Román Királysággal. Moldova a második világháború idején vált ki Romániából.
Nyitókép: MTI/EPA/Dumitru Doru

Ítélőtábla: a volt román államfő a "szekus" volt

Traian Basescu jelenleg EP-képviselőként dolgozik, nem vesz tudomást a kimondottakról.

Traian Basescu volt román államfő, jelenlegi európai parlamenti képviselő együttműködött az egykori kommunista titkosszolgálattal, a Securitatéval - erősítette meg pénteken kihirdetett elsőfokú ítéletében a bukaresti ítélőtábla.

A Securitate Irattárát Tanulmányozó Bizottság (CNSAS) még májusban megállapította, hogy Basescu a Securitate besúgója volt. A romániai eljárások szerint azonban a bizottságnak a bíróságtól is kérnie kellett ennek megerősítését.

A CNSAS újonnan feltárt dokumentumok alapján megállapította, hogy

Basescut a Securitate már diák korában, 1972-ben beszervezte,

amikor elkezdte tanulmányait a tengerészeti egyetemen, s később Petrov fedőnév alatt írt jelentéseket. Két ilyen dokumentumot is találtak, amelyben Basescu két volt kollégájáról írt elmarasztaló jelentést, egyikük emiatt nem kapott meg egy külföldi megbízatást tengerészként.

Basescu végig tagadta, hogy a Securitaténak írt jelentéseket. Korábban elmondta: nem volt tudomása arról, hogy a titkosszolgálatnak írt, úgy vélte, hogy ő pusztán szakmai jelentéseket adott le,

ami akkor kötelező volt, hiszen a román kereskedelmi flottát működtető Navrom vállalatnál dolgozott hajókapitányként. 1987 és 1989 között a Navrom antwerpeni hivatalának vezetője volt.

Úgy vélte, szerinte nem tekinthető együttműködésnek az, amit ő tett, és jelezte, hogy megtámadja a legfelsőbb bíróságon az ítéletet. Az ítélőtábla döntését igazságtalannak tartja - mondta, hiszen mint felidézte, ő volt az első román államfő, aki elítélte a kommunista rendszert és megnyitotta a Securitate levéltárát, elősegítve, hogy számos dokumentum a CNSAS birtokába kerüljön.

Romániában minden köztisztségre pályázó személyt választások előtt átvizsgál a CNSAS, Basescuval is megtette ezt már többször, de akkor még nem álltak rendelkezésére a szóban forgó dokumentumok.

A belföldi hírszerzést számos vád érte az elmúlt harminc évben amiatt, hogy visszatartotta vagy éppen megsemmisítette egyes politikusokról a besúgói aktájukat, hogy ne derüljön ki, együttműködtek a Securitatéval. A román belföldi hírszerzés még most sem zárta le a rendelkezésére álló egykori Securitate-iratok átadását a CNSAS-nak, legutóbb a héten adott át egy jelentős mennyiséget, és közölték, hogy ez a következő hónapokban is folytatódni fog.

Basescu 2004 és 2014 között volt Románia elnöke,

ezt követően megalapította a Népi Mozgalom Pártot (PMP), amelynek színeiben előbb szenátor lett, majd idén májusban európai parlamenti képviselői mandátumot nyert.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×