eur:
393.06
usd:
366.52
bux:
66129.26
2024. április 26. péntek Ervin
Bécs, 2017. október 17.Sebastian Kurz külügyminiszter, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke az Alexander Van der Bellen osztrák elnökkel folytatott bécsi megbeszélés után, 2017. október 17-én. Két nappal korábban az ÖVP nyerte meg az előrehozott osztrák parlamenti választásokat. (MTI/EPA/Christian Bruna)
Nyitókép: MTI/EPA/Christian Bruna

A politikai erők szabad játéka érvényesül Ausztriában

Szeptember 29-re tűzték ki a Strache-botrány miatti előre hozott osztrák parlamenti választást. Az InfoRádiónak nyilatkozó külpolitikai szakértő szerint a május vége óta működő átmeneti kormány egy különböző koalíciókból álló törvénygyárrá vált. Kiss J. László szerint ez a folyamat nyár végén választási kampányban fog kicsúcsosodni. A szakértő azt is mondta: szinte megjósolhatatlan, hogyan alakulnak majd a többségi viszonyok az osztrák parlamentben.

Mint ismert, május végén végleg megbukott Sebastian Kurz kisebbségi kormánya, előzetesen a szabadságpárti miniszterek kiszálltak a kabinetből, köszönhetően az Ibiza-gate-nek. Azóta lényegében Brigitte Bierlein volt alkotmánybíró, párton kívüli politikusnőnek a szakértői kormánya van hatalmon, ami egy nagyon furcsa helyzetet eredményezett Ausztriában. Ugyanis

nincs a parlamentben kormány és ellenzék, az ideiglenes kancellárnak nincs befolyása

a parlamentre, és mondhatni a politikai erők szabad játéka érvényesül jelenleg - fogalmazott az InfoRádiónak Kiss J. László.

"Mindenki mindenkivel megállapodhat, törvényjavaslatot hozhatnak egyes kérdésekben, és mindig változó többségek vannak, hol az egyik, hol a másik párt lép koalícióra" – mutatott rá a külpolitikai szakértő, hozzátéve: ebből a helyzetből következik az, hogy

az osztrák parlament törvénygyárrá vált.

Kiss J. László szerint ez a folyamat át fog menni választási kampányba nyár vége felé, hiszen szeptember 29-re tűzték ki a választásokat.

A leendő – végleges – kabinettel kapcsolatban a szakértő rámutatott, hogy bár Sebastian Kurz pártja növelni tudta támogatottságát (31 százalékról 36 százalékra), önmagában nem lesz képes kormányt alakítani, tehát a többség alkotásnál a választék meglehetősen korlátozott. A Szabadságpárt felmerülhet, ami 20 százalék körül van, a szociáldemokraták 22 százalék körül voltak az EP-választáson, a nagykoalíció helyreállításának viszont nincs meg a realitása, véli Kiss J. László. Rajtuk kívül 10–10 százalékos támogatással bírnak a zöldek és a liberális NEOS.

Sebastian Kurz azonban a kancellári terhektől mentesülve jelenleg országjárásba kezdett, vagyis ő már kampányüzembe kapcsolt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Egy mandátumot szerezhet az EP-választáson a Magyar Szövetség

Egy mandátumot szerezhet az EP-választáson a Magyar Szövetség

Ha áprilisban tartották volna az európai parlamenti választást Szlovákiában, akkor azt az ellenzéki Progresszív Szlovákia nyerte volna a szavazatok 27 százalékával. A hármas kormánykoalíció két pártja, a Smer és a Hlas 15, ill. 14 százalékot ért volna el – derült ki a legfrissebb közvéleménykutatás eredményeiből. A felmérés szerint a Magyar Szövetségnek is sikerülne egy képviselőt kijuttatnia Brüsszelbe.

Bóka János az Arénában: igazodás vagy újraegyesítés, ez az unió nagy kérdése

Mi az Európai Uniót egy szerződéses alapokon nyugvó szabályrendszerre épülő együttműködésnek tekintjük, ebbe az állandó közös hitelfelvétel, a közös eladósodás, a fiskális föderalizmus nem fér bele – mondta Bóka János az InfoRádió Aréna című műsorában. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter beszélt az EP-választás tétéjéről, az unió jövőjéről és az EU-tagság húszéves mérlegéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×