eur:
409.4
usd:
374.68
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Bécs, 2017. október 17.Sebastian Kurz külügyminiszter, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke az Alexander Van der Bellen osztrák elnökkel folytatott bécsi megbeszélés után, 2017. október 17-én. Két nappal korábban az ÖVP nyerte meg az előrehozott osztrák parlamenti választásokat. (MTI/EPA/Christian Bruna)
Nyitókép: MTI/EPA/Christian Bruna

A politikai erők szabad játéka érvényesül Ausztriában

Szeptember 29-re tűzték ki a Strache-botrány miatti előre hozott osztrák parlamenti választást. Az InfoRádiónak nyilatkozó külpolitikai szakértő szerint a május vége óta működő átmeneti kormány egy különböző koalíciókból álló törvénygyárrá vált. Kiss J. László szerint ez a folyamat nyár végén választási kampányban fog kicsúcsosodni. A szakértő azt is mondta: szinte megjósolhatatlan, hogyan alakulnak majd a többségi viszonyok az osztrák parlamentben.

Mint ismert, május végén végleg megbukott Sebastian Kurz kisebbségi kormánya, előzetesen a szabadságpárti miniszterek kiszálltak a kabinetből, köszönhetően az Ibiza-gate-nek. Azóta lényegében Brigitte Bierlein volt alkotmánybíró, párton kívüli politikusnőnek a szakértői kormánya van hatalmon, ami egy nagyon furcsa helyzetet eredményezett Ausztriában. Ugyanis

nincs a parlamentben kormány és ellenzék, az ideiglenes kancellárnak nincs befolyása

a parlamentre, és mondhatni a politikai erők szabad játéka érvényesül jelenleg - fogalmazott az InfoRádiónak Kiss J. László.

"Mindenki mindenkivel megállapodhat, törvényjavaslatot hozhatnak egyes kérdésekben, és mindig változó többségek vannak, hol az egyik, hol a másik párt lép koalícióra" – mutatott rá a külpolitikai szakértő, hozzátéve: ebből a helyzetből következik az, hogy

az osztrák parlament törvénygyárrá vált.

Kiss J. László szerint ez a folyamat át fog menni választási kampányba nyár vége felé, hiszen szeptember 29-re tűzték ki a választásokat.

A leendő – végleges – kabinettel kapcsolatban a szakértő rámutatott, hogy bár Sebastian Kurz pártja növelni tudta támogatottságát (31 százalékról 36 százalékra), önmagában nem lesz képes kormányt alakítani, tehát a többség alkotásnál a választék meglehetősen korlátozott. A Szabadságpárt felmerülhet, ami 20 százalék körül van, a szociáldemokraták 22 százalék körül voltak az EP-választáson, a nagykoalíció helyreállításának viszont nincs meg a realitása, véli Kiss J. László. Rajtuk kívül 10–10 százalékos támogatással bírnak a zöldek és a liberális NEOS.

Sebastian Kurz azonban a kancellári terhektől mentesülve jelenleg országjárásba kezdett, vagyis ő már kampányüzembe kapcsolt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×