Infostart.hu
eur:
364.69
usd:
327.12
bux:
144586.39
2026. november 10. kedd Réka
Strasbourg, 2018. július 3.Sebastian Kurz, az Európai Unió soros elnöki tisztségét július 1-jétől betöltő Ausztria kancellárja az Európai Parlament ülésén Strasbourgban 2018. július 3-án. (MTI/AP/Jean-Francois Badias)
Nyitókép: MTI/AP/Jean-Francois Badias

Uniós reform szükségességéről beszélt Sebastian Kurz

Ursula von der Leyen jó jelölt az Európai Bizottság élére, ám az eljárás, amely során kiválasztották, hajmeresztő volt - jelentette ki Sebastian Kurz volt osztrák kancellár, az Osztrák Néppárt elnöke a Welt am Sonntag című lapnak adott, vasárnap megjelent interjúban.

"A jövőben nem születhet több ilyen, hátsó szobákban meghozott döntés, meg kell reformálni az EU döntéshozatali rendszerét. Átláthatóvá és demokratikussá kell tenni a folyamatot" - húzta alá az ex-kancellár, aki a szeptemberi választás eredményeként ismét szeretne a bécsi kormány élére kerülni.

"Az nem lehet, hogy uniós kormányfők a választás után bejelentik, hogy a győztes csúcsjelöltet nem tartják elfogadhatónak az Európai Bizottság élére" - mutatott rá Kurz, aki első sorban a szociáldemokratákat kárhoztatja azért, hogy kategorikusan elutasították Manfred Webert.

"Hogy érezzék így a választók azt, hogy nem csapták be őket?" - tette fel a kérdést az osztrák politikus, aki a hét második felében járt Berlinben. Sebastian Kurz szerint elfogadhatatlan, hogy a balközép mellett más politikai erők képviselői is a csúcsjelölt ellen fordultak. Külön kiemelte Emmanuel Macron francia elnököt mint azok egyikét, akik "el akarták ásni" a csúcsjelölti rendszert.

Kurz úgy véli, hogy nem egyeztethető össze az uniós szerződés szellemével, hogy a választók akaratát egyszerűen figyelmen kívül hagyják.

Az interjúban Kurz méltatta von der Leyent, s reményét fejezte ki, hogy nem csak a Néppárt képviselői fognak bizalmat szavazni neki az Európai Parlamentben (EP), hanem más frakciókból is kap majd szavazatokat.

"Annak örülök, hogy a tanács nem a választásokon vesztes, szociáldemokrata Frans Timmermanst jelölte"

- húzta alá a korábbi osztrák kormányfő. Kurz úgy véli, hogy Timmermansszal az Európai Bizottság, az unió legnagyobb hatalmú hatósága a versenyképesség és a migráció szempontjából veszélyes álláspontra került volna.

Kurzot a bécsi parlament mozdította el a kancellári posztról, miután az Ibiza-videóként híressé vált felvétel miatt felbomlott a jobboldali kormánykoalíció, a néppárt és a tőle jobbra álló Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) együttműködése. Az Ibizán készült videón Hans-Christian Strache, az FPÖ akkori vezetője egy magát orosz milliárdosnak kiadó nőnek anyagi támogatásért cserébe a többi között politikai előnyöket, közbeszerzési szerződéseket ígért.

Ennek ellenére Kurz az interjúban egyáltalán nem zárta ki, hogy a néppárt ismét koalícióra lépjen az FPÖ-vel.

"Koalíciókról a választás után fogunk tárgyalni. Először a választóké a döntés" - hangoztatta Ausztria valaha volt legfiatalabb kancellára a szeptemberi előrehozott választásokra utalva.

Címlapról ajánljuk
Ürge-Vorsatz Diána: megnyílt az esély arra, hogy ne szálljanak el végleg a hőmérsékletek, de lett egy új gond

Ürge-Vorsatz Diána: megnyílt az esély arra, hogy ne szálljanak el végleg a hőmérsékletek, de lett egy új gond

Az antalyai klímacsúccsal egy időben nyilatkozott az InfoRádiónak a klímakutató, szerinte sokat tettek a kormányok az utóbbi évtizedben, de nem szabad megállni, hátradőlni, tovább kell folytatni a kibocsátáscsökkentést és az energiamegtakarítást, utóbbinak viszont mintha akadálya lenne, hogy a klímaküzdelemhez sokat hozzátevő mesterséges intelligencia energiaközpontok rengeteget fogyasztanak, ami merőben új dilemma.

Ki veszi át az euró irányítását?

Az egyik a túlzott pénznyomtatás veszélyeire figyelmeztetett, a másik szerint a jegybankoknak néha bátrabban kell támogatniuk a gazdaságot. A holland Klaas Knot, vagy a spanyol Pablo Hernández de Cos lehet az Európai Központi Bank következő elnöke. A döntés nemcsak az euróövezet kamatainak jövőjét, hanem a forint árfolyamát és a magyar hitelek költségeit is befolyásolhatja. De vajon tényleg olyan nagy a különbség a két jelölt között, mint azt a hírnevük sugallja?
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Szétverte Trump a saját hátországát: kötélnek áll az elnök, vagy most jön még a nemulass?

Szétverte Trump a saját hátországát: kötélnek áll az elnök, vagy most jön még a nemulass?

Visszalendült a politikai inga az Egyesült Államokban, nem is kicsit. A Demokrata Párt kiütéssel győzött a múlt heti félidős választásokon, az országos szavazatarányban a Watergate-botrány utáni 1974-es választás óta nem látott különbséggel, 13 százalékponttal kerekedtek felül. A demokraták a képviselőház mellett hatalmas meglepetésre a szenátusban is kényelmes többségre tettek szert: ha Mississippit és Alaszkát is behúzzák, az eddigi 47 helyett akár 56 demokrata szenátor is ülhet a száz tagú felsőházban 2027-től. Az amerikai választók nem mérték szűken a Donald Trumpra kiszabott büntetést, a republikánusokat olyan évtizedek óta fennálló fellegváraikból is kiűzték, mint Texas, Kansas vagy Dél-Karolina. Az eredményt számos elemző az első felvonásnak tekinti a Trump-korszak hattyúdalában, de milyen kártyák lapulhatnak még az amerikai elnök kezében? A választási kudarc csak felbátoríthatja Trumpot a külpolitikában? Izraellel szakítás, Iránban pedig eszkaláció jöhet? A demokrata Kongresszus Ukrajna-pártibb irányba kormányozhatja az amerikai külpolitikát? A Portfolio külpolitikai podcastje, a Global Insight legfrissebb adásában Csizmazia Gábor Amerika-szakértővel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával elemeztük az előbbi kérdéseket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×