Infostart.hu
eur:
357.91
usd:
313.98
bux:
140351.61
2026. július 8. szerda Ellák
Strasbourg, 2018. július 3.Sebastian Kurz, az Európai Unió soros elnöki tisztségét július 1-jétől betöltő Ausztria kancellárja az Európai Parlament ülésén Strasbourgban 2018. július 3-án. (MTI/AP/Jean-Francois Badias)
Nyitókép: MTI/AP/Jean-Francois Badias

Uniós reform szükségességéről beszélt Sebastian Kurz

Ursula von der Leyen jó jelölt az Európai Bizottság élére, ám az eljárás, amely során kiválasztották, hajmeresztő volt - jelentette ki Sebastian Kurz volt osztrák kancellár, az Osztrák Néppárt elnöke a Welt am Sonntag című lapnak adott, vasárnap megjelent interjúban.

"A jövőben nem születhet több ilyen, hátsó szobákban meghozott döntés, meg kell reformálni az EU döntéshozatali rendszerét. Átláthatóvá és demokratikussá kell tenni a folyamatot" - húzta alá az ex-kancellár, aki a szeptemberi választás eredményeként ismét szeretne a bécsi kormány élére kerülni.

"Az nem lehet, hogy uniós kormányfők a választás után bejelentik, hogy a győztes csúcsjelöltet nem tartják elfogadhatónak az Európai Bizottság élére" - mutatott rá Kurz, aki első sorban a szociáldemokratákat kárhoztatja azért, hogy kategorikusan elutasították Manfred Webert.

"Hogy érezzék így a választók azt, hogy nem csapták be őket?" - tette fel a kérdést az osztrák politikus, aki a hét második felében járt Berlinben. Sebastian Kurz szerint elfogadhatatlan, hogy a balközép mellett más politikai erők képviselői is a csúcsjelölt ellen fordultak. Külön kiemelte Emmanuel Macron francia elnököt mint azok egyikét, akik "el akarták ásni" a csúcsjelölti rendszert.

Kurz úgy véli, hogy nem egyeztethető össze az uniós szerződés szellemével, hogy a választók akaratát egyszerűen figyelmen kívül hagyják.

Az interjúban Kurz méltatta von der Leyent, s reményét fejezte ki, hogy nem csak a Néppárt képviselői fognak bizalmat szavazni neki az Európai Parlamentben (EP), hanem más frakciókból is kap majd szavazatokat.

"Annak örülök, hogy a tanács nem a választásokon vesztes, szociáldemokrata Frans Timmermanst jelölte"

- húzta alá a korábbi osztrák kormányfő. Kurz úgy véli, hogy Timmermansszal az Európai Bizottság, az unió legnagyobb hatalmú hatósága a versenyképesség és a migráció szempontjából veszélyes álláspontra került volna.

Kurzot a bécsi parlament mozdította el a kancellári posztról, miután az Ibiza-videóként híressé vált felvétel miatt felbomlott a jobboldali kormánykoalíció, a néppárt és a tőle jobbra álló Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) együttműködése. Az Ibizán készült videón Hans-Christian Strache, az FPÖ akkori vezetője egy magát orosz milliárdosnak kiadó nőnek anyagi támogatásért cserébe a többi között politikai előnyöket, közbeszerzési szerződéseket ígért.

Ennek ellenére Kurz az interjúban egyáltalán nem zárta ki, hogy a néppárt ismét koalícióra lépjen az FPÖ-vel.

"Koalíciókról a választás után fogunk tárgyalni. Először a választóké a döntés" - hangoztatta Ausztria valaha volt legfiatalabb kancellára a szeptemberi előrehozott választásokra utalva.

Címlapról ajánljuk
Komoly veszély fenyegeti a magyar állóvizeket

Komoly veszély fenyegeti a magyar állóvizeket

A tartós és ismétlődő extrém meleg időszakok komoly károkat okoznak a hazai állóvizekben – hangsúlyozta Bíró Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, miután újabb meleg időszak várható Európában.

Donald Trump: beteg emberek vezetik őket, vége az iráni megállapodásnak

Az Iránnal kötött, a háború befejezését célzó ideiglenes megállapodás „véget ért” – jelentette be szerdán Ankarában a NATO-csúcstalálkozón Donald Trump amerikai elnök. Megszólalt az iráni hadsereg, illetve az EU repülésbiztonsági ügynöksége.
inforadio
ARÉNA
2026.07.08. szerda, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője
Trump szerint vége az Iránnal kötött megállapodásnak - Száguld az olaj, ütik a tőzsdéket

Trump szerint vége az Iránnal kötött megállapodásnak - Száguld az olaj, ütik a tőzsdéket

Tegnap az amerikai tőzsdéken elsősorban a technológiai részvényeket adták, ezt követően Ázsiában felemás a hangulat, a dél-koreai tőzsde pedig ezúttal is látványosan alulteljesít. Mindez arra utal, hogy a technológiai szektoron tovább erősödhet az eladói nyomás világszerte. A figyelem azonban ma elsősorban a Közel-Keletre irányul: az Egyesült Államok és Irán között ismét kiéleződött a konfliktus, melynek hatására meredeken emelkedik az olaj és a földgáz ára is. A feszültség tovább erősödik délelőtt, miután Donald Trump bejelentette, hogy az elmúlt órák eseményeinek hatására az Iránnal kötött egyetértési memorandum érvényét vesztette. Gazdasági események szempontjából az Egyesült Államokban a jelzáloghitel-igénylések mellett este a Federal Reserve legutóbbi kamatülésének jegyzőkönyve érkezik, amelyből a befektetők a kamatpályával kapcsolatos új jelzéseket próbálhatják kiolvasni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×