Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Lángol a párizsi Notre Dame székesegyház tetőszerkezete 2019. április 15-én. A tűz a restaurálási munkálatokhoz felállított állványzaton keletkezett és onnan terjedt tovább.
Nyitókép: MTI/EPA/Ian Langsdon

A Notre-Dame környékén a talajon nagy mennyiségű az ólompor

A párizsi Notre-Dame áprilisi tűzvészében leomlott huszártoronyból felszabadult ólom nem jelent egészségügyi veszélyt a levegő minőségére, de "nagyon jelentős mennyiségben" található por formájában a katedrális körüli téren - közölte csütörtökön a párizsi prefektúra.

"A tűzvész óta végzett vizsgálatok azt jelzik, hogy nincsen ólomszennyezési veszély a levegő belégzésekor, de megerősítik, hogy a katedrális közvetlen környezetében ólompor található" - olvasható a tűzvész után 17 nappal kiadott jelentésben.

A levegő minőségét illetően a Cité-szigeten mért minden érték szerint az ólomkoncentráció a 0,25 ng/m3 (250 ng/m3)-ös határértéke alatt van.

A vizsgálatok azonban kimutatták, hogy a katedrális közvetlen környezetében az ólompor lerakódott "helyenként nagyon jelentős mértékben a talajon" a székesegyház előtti téren és a sétányon, amely továbbra is le van zárva.

A vizsgálatok szerint az ólompor szintje 10-20 g/kg a talajon a 0,3 g/kg-os határértékhez képest. A székesegyházra néző épületek felsőbb szintjeit már megtisztították a portól.

A hatóságok ugyanakkor azt tanácsolják a Notre-Dame körül élőknek, hogy nedves kendővel vagy még inkább porszívóval takarítsák ki a lakásaikat, rendszeresen mossanak kezet és a gyerekek játékait is mossák le rendszeresen.

A közlemény arra is emlékeztetett, hogy az ólommérgezésnek leginkább a hatévesnél fiatalabb kisgyerekek és a terhes nők vannak kitéve.

A Notre-Dame megtisztítását a Robin Hood nevű környezetvédő szervezet már a katasztrófa másnapján kérte a leomlott huszártorony és

a leégett tetőszerkezet magas ólomtartalma miatt.

A vizsgálatok - a katedrális közvetlen környezetén kívül - a Cité-szigeten és a rakpartokon sehol nem észlelték, hogy az ólom koncentrációja a talajon magasabb lenne a határértékeknél - jelezte a prefektúra.

A több mint 850 éves gótikus székesegyházban április 15-én a kora esti órákban csaptak fel a lángok, leégett a tetőszerkezet, leomlott a kúp alakú huszártorony. A Párizs szívében, a Cité-szigeten található épület a legjelentősebb európai turistalátványosság, évente 13 millióan keresik fel.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×