Infostart.hu
eur:
363.77
usd:
312.91
bux:
147542.85
2026. szeptember 8. kedd Adrienn, Mária
Nyitókép: Heavy.com

A magyar orgonaművész szerint két hét alatt játszhatóvá tehető a Notre-Dame orgonája

A párizsi Notre-Dame székesegyház nagyorgonája 113 regiszteres, 8 ezer sípos hangszer, a világ legkülönlegesebb orgonája. Csodával határos, hogy az április 15-ei tűzvészben nem sérült meg - mondta az InfoRádiónak Pálúr János orgonaművész, Párizs Városának Nagydíjasa, a Zeneakadémia tanára.

Másfél éve üzemeltetnek egy francia nyelvű orgonás szakportált, amin múlt kedden és csütörtökön is megjelent egy-egy kommentár a Notre-Dame orgonájával kapcsolatban. Kiderült, hogy az április 15-én pusztító tűzvészben nem sérült meg ez a páratlan hangszer.

"A Notre-Dame orgonájához nagyon szorosan kapcsolódó emberek tették ezeket közzé, és valóban

a legjobb hírek érkeztek az orgona helyzetéről"

- erősítette meg a korábbi információkat az InfoRádióban Pálúr János orgonaművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem orgonaszak-vezető és improvizációtanára.

Mint elmondta, a híradások az orgona hőmérőjéről szólnak, aminek memóriaadatait leolvasták, és kiderült, hogy nagyhétfőn, vagyis a tragédia napján nem volt 17 foknál több a hangszer terében. "Ez azt jelenti, hogy

semmilyen hőhatás nem érte az orgonát, nagyon jó helyen volt a hangszer a tűzfészekhez képest"

- fűzte hozzá Pálúr János.

Igaz ugyanakkor, hogy az orgona kapott egy hihetetlen mennyiségű port az eset során, ugyanakkor nem a legtöbb tűzesetben fellelhető oxidáló hatású vagy savas por érte a hangszert.

Az orgona - mint Pálúr János a szakvéleményt idézi - elvileg két hét alatt játszhatóvá tehető, de persze meg kell tenni mindenfajta óvintézkedést azért, hogy olyan helyekre ne jusson be a vastag porréteg, ahol nagyobb bajt tud okozni.

Hogy a templom rekonstrukciójakor keletkező szennyeződéstől hogyan óvható majd meg az orgona, arról Pálúr János elmondta,

egy vízhatlan szarkofággal kell körbevenni a hangszert, így az orgona állandó hőmérsékletű és páratartalmú közegben tartható.

"Rendszeresen játszani is kell az orgonán ahhoz, hogy minden vizsgálatot el tudjanak végezni, a végleges állapotot pedig csak akkor tudják megteremteni, ha a boltozatot helyreállították" - zárta gondolatait Pálúr János.

Az orgonaművésszel készült teljes interjút alább meghallgathatják.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
7 millió haláleset évente: láthatatlan veszélyt jelent a levegő, amit belélegzünk

7 millió haláleset évente: láthatatlan veszélyt jelent a levegő, amit belélegzünk

A légszennyezés világszerte évente közel 7 millió idő előtti halálesethez járul hozzá, miközben tízből kilenc embernek a WHO ajánlásainál rosszabb minőségű levegőt kell belélegeznie. Bár a helyzet javult, a legtöbb magyar város továbbra is Európa szennyezettebb feléhez tartozik. Az ENSZ 2019-ben nyilvánította szeptember 7-ét a Tiszta levegő a kék égboltért nemzetközi napjává. A légszennyezés ugyanis még mindig az egyik legnagyobb környezet-egészségügyi kihívás. A témáról Varga Judit, a HungaroMet Zrt. levegőminőség-védelemmel foglalkozó munkatársa nyilatkozott az InfoRádióban.

Magyar Péter viszonválasza: „ne hazudjon bele az emberek szemébe”

Parlamenti viszonválaszában belügyminisztériumi számokkal szembesítette a kormányfő a KDNP-s ex-belügyminiszterhelyettest. Rétvári Bencét és Torockai Lászlót is hazudozással vádolta, és beszámolt egy szombati programjáról.
Exkluzív interjú Charles Simonyival: ez nem AI-buborék, még csak a felszínt kapargatjuk

Exkluzív interjú Charles Simonyival: ez nem AI-buborék, még csak a felszínt kapargatjuk

„Ha az AI-nak mondunk valamit, és nem vagyunk megelégedve az eredménnyel, akkor az a mi hibánk” – mondta a Portfoliónak adott exkluzív interjújában Charles Simonyi. A Microsoftnál 77 évesen is aktív programozó szerint a mesterséges intelligencia korában nem eltűnik az ember feladata, hanem átalakul: egyre fontosabbá válik majd pontosan megfogalmazni, mit is akarunk a gépektől. A korábban többek között a Word és az Excel fejlesztését is vezető szakember a gőzgépek korai korszakához hasonlította az AI jelenlegi állapotát: szerinte a technológia már működik és rendkívül hasznos, de az elméleti megértése még hiányos. Bár a biztonsági kérdéseket fontosnak tartja, úgy véli, korai lenne ezekből jelenleg fejlesztési korlátozásokat levezetni, előbb jobban meg kellene érteni, hogyan működik valójában az AI. A kétszeres űrutazóval a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen beszélgettünk, ahová az idei tanév megnyitójára érkezett előadást tartani.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×