Szlovákiában szombaton az elnökválasztás második fordulóját tartják, míg Ukrajnában vasárnap első körben járulnak a szavazóurnákhoz a választók.
Szlovákia
A szlovákiai elnökválasztás szombati, második fordulójában két jelöltre adhatják le voksukat a szavazásra jogosult polgárok: az ellenzéki liberálisokéra, Zuzana Caputovára, aki az első körben a szavazatok több mint 40 százalékát szerezte meg, és a voksok csaknem 19 százalékával a második helyen végzett Maros Sefcovicra, aki a legerősebb kormánypárt, az Irány-Szociáldemokrácia támogatásával indult.
Mindkét jelölt ragaszkodik azokhoz az értékekhez, amelyeket az elnökválasztás első fordulójában is képviselt – mondta az InfoRádiónak Szarka László történész. Másként ítélik meg az orosz orientáció és a visegrádi együttműködés jelentőségét – emelte ki. Ha túl sok Caputova-szimpatizáns nem marad otthon, vagy az első fordulóban kibukott radikálisok nem állnak nagy tömegekben Sefcovic mellé, akkor a papírforma szerint előbbi nyeri a választást – vélekedett.
A szakértő elmondta: a kormánypárt által támogatott Sefcovic-ról egy jelentős, közvetlenül a párttól kapott támogatás révén egyértelműen kiderült, hogy Robert Fico korábbi miniszterelnökhöz kötődő jelölt, Caputova anyagi háttere pedig erősen megkérdőjelezhető.
Ukrajna
Ukrajnában 35 millió állampolgár választhat elnököt vasárnap. A jelöltek többsége azzal kampányol, hogy véget vet az ukrán-orosz konfliktusnak, csökkenti a megélhetés költségeit, reformokat vezet be és küzd a korrupció ellen.
A csütörtökön közzétett felmérések alapján továbbra is Volodimir Zelenszkij humorista vezeti magabiztosan a jelöltek népszerűségi listáját, a második és a harmadik helyen pedig Petro Porosenko jelenlegi államfő és Julija Timosenko, a Haza párt vezetője áll gyakorlatilag holtversenyben.
Hasonlóan más országok választásaihoz, az ukrán elnökválasztás sem szakpolitikai kérdések mentén dől el - mondta korábban az InfoRádiónak Rácz András Oroszország-szakértő, a Political Capital munkatársa. Kiemelte: az ország jövője szempontjából a mostani elnökválasztásnál lényegesen fontosabb lesz az őszi parlamenti voksolás.
A közvélemény-kutatások alapján nem valószínű, hogy már vasárnap meglesz az elnökválasztás győztese. Minden bizonnyal második fordulóra lesz szükség, így az ukránok április 21-én is az urnák elé járulhatnak.
Különleges mérkőzést hozott a 2026-os világbajnokság bronzcsatája, az első félidőben csak az angolok futballoztak, 4–0-ra vezettek. A fordulás előtt négyet cseréltek a franciák, majd három gólt szereztek, egyenlítési lehetőségeik voltak. Ám egy okkal megítélt büntető szinte lezárta a mérkőzést, bár az utolsó percekben még Dembélé és Bellingham is lőtt gólt. Bukayo Saka mesterhármast szerzett, Kylian Mbappé tíz góllal zárta a tornát. Anglia eddigi legjobb vb-szereplését produkálta a 6–4-es győzelemmel megnyert bronzzal, az 1966-os, hazai rendezésű vb-n kívül.
Jobb lett volna, ha Sulyok Tamás magától lemond – mondja a közösségi oldalára feltöltött videóban a miniszterelnök. Arról is beszélt, hogy „ősszel elindul egy olyan alkotmányozási folyamat, amelyben minden magyar ember ötleteit, javaslatait” várják.
Az elmúlt órákban több fontos belpolitikai és gazdaságpolitikai fejlemény is napvilágot látott: Magyar Péter a választójogi korhatár 16 évre csökkentését és a képviselői ciklusok korlátozását javasolja, miközben kiderült, hogy a Fidesz és a KDNP közel 1,7 milliárd forintot költött a 2026-os országgyűlési választásra. Eközben Kármán András pénzügyminiszter magyarázata szerint a parlament elé került átfogó adócsomag az adórendszer egyszerűsítését, az uniós szabályokhoz való igazodást és a befagyasztott uniós források felszabadítását célozza. Megállapodást kötött a MÁV és a Fővárosi Önkormányzat a rákosrendezői munkáslakások ügyében, így a vasúttársaság hozzájárulásával hamarosan megkezdődhetnek a bontási munkálatok a területen. Szombat estére Sulyok Tamás döntése is megszületett a 17. alaptörvény-módosításról és az államfői székből való távozásáról.
25 °C
