Szlovákiában szombaton az elnökválasztás második fordulóját tartják, míg Ukrajnában vasárnap első körben járulnak a szavazóurnákhoz a választók.
Szlovákia
A szlovákiai elnökválasztás szombati, második fordulójában két jelöltre adhatják le voksukat a szavazásra jogosult polgárok: az ellenzéki liberálisokéra, Zuzana Caputovára, aki az első körben a szavazatok több mint 40 százalékát szerezte meg, és a voksok csaknem 19 százalékával a második helyen végzett Maros Sefcovicra, aki a legerősebb kormánypárt, az Irány-Szociáldemokrácia támogatásával indult.
Mindkét jelölt ragaszkodik azokhoz az értékekhez, amelyeket az elnökválasztás első fordulójában is képviselt – mondta az InfoRádiónak Szarka László történész. Másként ítélik meg az orosz orientáció és a visegrádi együttműködés jelentőségét – emelte ki. Ha túl sok Caputova-szimpatizáns nem marad otthon, vagy az első fordulóban kibukott radikálisok nem állnak nagy tömegekben Sefcovic mellé, akkor a papírforma szerint előbbi nyeri a választást – vélekedett.
A szakértő elmondta: a kormánypárt által támogatott Sefcovic-ról egy jelentős, közvetlenül a párttól kapott támogatás révén egyértelműen kiderült, hogy Robert Fico korábbi miniszterelnökhöz kötődő jelölt, Caputova anyagi háttere pedig erősen megkérdőjelezhető.
Ukrajna
Ukrajnában 35 millió állampolgár választhat elnököt vasárnap. A jelöltek többsége azzal kampányol, hogy véget vet az ukrán-orosz konfliktusnak, csökkenti a megélhetés költségeit, reformokat vezet be és küzd a korrupció ellen.
A csütörtökön közzétett felmérések alapján továbbra is Volodimir Zelenszkij humorista vezeti magabiztosan a jelöltek népszerűségi listáját, a második és a harmadik helyen pedig Petro Porosenko jelenlegi államfő és Julija Timosenko, a Haza párt vezetője áll gyakorlatilag holtversenyben.
Hasonlóan más országok választásaihoz, az ukrán elnökválasztás sem szakpolitikai kérdések mentén dől el - mondta korábban az InfoRádiónak Rácz András Oroszország-szakértő, a Political Capital munkatársa. Kiemelte: az ország jövője szempontjából a mostani elnökválasztásnál lényegesen fontosabb lesz az őszi parlamenti voksolás.
A közvélemény-kutatások alapján nem valószínű, hogy már vasárnap meglesz az elnökválasztás győztese. Minden bizonnyal második fordulóra lesz szükség, így az ukránok április 21-én is az urnák elé járulhatnak.
KAPCSOLÓDÓ HANG
KezdőlapKülföldElnökválasztások hétvégéje: Szlovákia és Ukrajna is vezetőjéről dönt
Az amerikai elnök 60 országot hívott meg a gázai béketanácsba, de állandó tagságot csak bizonyos feltételekkel lehet kapni. A kazah, az üzbég és a fehérorosz elnök mellett Orbán Viktor is üdvözölte a kezdeményezést, Oroszország, Lengyelország és Izrael még kivár, a francia államfő viszont egyértelműen közölte, hogy a jelenlegi feltételekkel nem csatlakoznak a testülethez.
Megállapodás született a Mol és az orosz Gazpromnyefty között a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban lévő, többségi orosz tulajdonrész megvásárlásáról. Az üzlet jelentőségéről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjét kérdezük.
A Grönland sorsát övező geopolitikai ellentétek miatt ismét kiéleződtek a vámháborús feszültségek az Amerikai Egyesült Államok és Európa között, ami a tőke- és pénzpiacokon is komoly változásokat indíthat el. Az elmúlt napokban több másik globális kockázat (költségvetések helyzete és infláció) is hirtelen a felszínre tört, az üzenetet pedig az amerikai és japán kötvénypiac közvetíti. A kockázatokra az amerikai és a japán eszközök eladásával reagáltak a befektetők, ami a dollár és a jen gyengülését okozta az euróval, illetve a régiós devizákkal szemben is. A piaci átrendeződésből főként az euró profitál, ami jelentős erősödésben van a többi vezető tartalékvaluta ellenében.
-8 °C
