Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Juan Guaidó (k) nyilatkozik a sajtónak a támogatói körében a Nicolás Maduro hivatalban levő venezuelai elnök elleni tüntetésen Caracasban 2019. január 30-án, egy héttel az utéán, hogy az ellenzékhez tartozó Juan Guaidó parlamenti elnök ideiglenes államfővé nyilvánította magát. Az Egyesült Államok, valamint több térségbeli ország elismerte őt venezuelai elnökként.
Nyitókép: MTI/AP/Ariana Cubillos

Donald Trump: megkezdődött a harc a szabadságért

Tovább élesedett a helyzet Venezuelában. Juan Guaidó venezuelai ellenzéki vezető, a nemzetgyűlés elnöke, akit több ország ideiglenes államfőnek tekint, a New York Timesban, Donald Trump amerikai elnök a Twitteren üzent.

Donald Trump szerda este Twitteren erősítette meg, hogy délután telefonon beszélt Juan Guaidó ellenzéki vezetővel, a nemzetgyűlés alelnökével, az Egyesült Államok által ideiglenes államfőként elismert politikussal. Guaidó ezt már szerdán délután bejelentette Caracasban.

Mikroblog-bejegyzésében az amerikai elnök "történelminek" nevezte Guaidó várható elnökségét és megerősítette, hogy az Egyesült Államok "erőteljesen támogatja Venezuela harcát a demokráciája visszanyeréséért". Egy következő bejegyzésben pedig - utalva a szerdai Nicolás Maduro hivatalban lévő elnök elleni, több tízezer főt számláló venezuelai tüntetésekre - kijelentette:

"megkezdődött a harc a szabadságért".

Elliott Abrams, az amerikai külügyminiszter napokban kinevezett venezuelai különmegbízottja eközben közölte: az Egyesült Államok megőrzött bizonyos kommunikációs csatornákat Nicolás Maduro elnök kormányzatával. "Azért tartjuk a kapcsolatot, mert aggasztanak bennünket egyes kérdések, így a Venezuelában lévő amerikaiak biztonsága is" - mondta Abrams. "Hosszú idő óta tartunk fenn kapcsolatot több olyan országgal is, amelyet diplomáciailag nem ismerünk el" - tette hozzá, hangsúlyozva az amerikai érdekek elsődlegességét.

Abrams úgy vélte, hogy a venezuelai hadseregben és a biztonsági erők körében nagy a megosztottság, miközben az ellenzék folyamatosan arra szólítja fel őket, hogy szakítsanak Maduróval.

Egy ábra arról, melyik ország kit támogat Venezuelában
Egy ábra arról, melyik ország kit támogat Venezuelában. Időközben csütörtökön kiderült, hogy az Európai Parlament is elismerte az ideiglenes venezuelai elnököt. A brüsszeli plenáris ülésen nagy többséggel jóváhagyott határozatában a képviselőtestület arra szólította fel az Európai Unió intézményeit és tagállamait, hogy járjanak el hasonlóképpen, s ismerjék el Guaidót a dél-amerikai ország egyetlen legitim elnökeként, amíg ki nem írnak szabad, átlátható és tisztességes választásokat.

Juan Guaidó The New York Times című amerikai lapban írt véleménycikkében bejelentette, hogy

tárgyalásban állnak a hadsereg és a biztonsági szolgálatok képviselőivel.

Guaidó a demokrácia helyreállítását, ideiglenes kormány létrehozását ígérte és szabad választásokat. Ehhez szükség van a hadsereg kulcsfontosságú vezetőinek támogatására - szögezte le, és közölte, hogy titokban többször találkoztak a hadsereg és a biztonsági szolgálatok vezetőivel. "Amnesztiát ajánlottunk mindenkinek, aki nem követett el emberiesség elleni bűncselekményt" - fogalmazott.

Az ellenzéki vezető az 1958-ban megbuktatott Marcos Pérez Jiménez diktátoréhoz hasonlította Nicolás Maduro államfő helyzetét. Leszögezte, hogy Maduro 2018. május 20-i újraválasztása törvénytelen volt, és ezt a tényt azóta a nemzetközi közösség nagy része is elismerte.

Szankciók

John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó szintén a Twitteren jelentette be, hogy az amerikai kormány szankciókat hozott az Albanisa nicaraguai magánvállalat ellen, mert venezuelai nyersolajjal kereskedik. "A PDVSA (a legnagyobb venezuelai állami olajvállalat) szankcionálásával az Albanisát is büntető intézkedéssel sújtottuk, hiszen közös vállalata van a PDVSA-val, és ebből keni meg Daniel Ortega (nicaraguai elnök) korrupt rezsimjét" - fogalmazott Bolton.

Egy következő bejegyzésében a nemzetbiztonsági tanácsadó

azt javasolta a bankároknak, kereskedőknek és általában az üzleti élet szereplőinek, hogy sem aranyban, sem olajban, és egyáltalán semmilyen valutában vagy értékpapírban ne kereskedjenek Venezuelával, mert mindezt "a néptől lopta el a Maduro-maffia".

Kimenekítik az aranyat?

A Reuters brit hírügynökség ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a Maduro-kormánynak az olajkitermelés csökkenése, valamint a legújabb amerikai szankciók miatt komoly nehézségei vannak a Venezuelába hatalmas összegeket befektető Kína és Oroszország által nyújtott kölcsönök visszafizetésével. Erre tekintettel - vélte a Reuters - megfigyelők azt találgatják, hogy

az orosz Nordwind Airlines egy Boeing 777 típusú utasszállítójának Moszkvából Caracasba érkezése vajon annak jele-e, hogy a Maduro-kormány elkezdte az ország aranytartalékait kivinni külföldre.

Tavaly ugyanis Venezuela mintegy 900 millió dollár értékű aranyat szállított Törökországba. A hírügynökség hozzátette, hogy bár az orosz utasszállító szerdán elhagyta Venezuelát, közben érkezett egy Boeing 757-es orosz teherszállító repülőgép a caracasi repülőtérre.

Oroszország és Venezuela között nincsenek rendszeres repülőjáratok.

A Reuters a múlt héten jelentett orosz forrásokra hivatkozva arról, hogy a Kremlhez közeli orosz Wagner zsoldoshadsereg tagjai érkeztek Venezuelába, hogy megerősítsék Nicolás Maduro elnök védelmét. A források szerint a zsoldosok charter járatokkal érkeztek Caracasba. Az oroszok ezt a hírt cáfolták.

Címlapról ajánljuk

Újabb adag ónos eső jön, ipari hóval

Borult, párás, helyenként tartósan ködös idővel indult a péntek, több térségben pedig ónos eső és ónos szitálás is nehezítheti a közlekedést. Elsősorban az északi és keleti országrészben kell csúszós utakra számítani, miközben a nyugati megyékben sűrű, zúzmarás köd rontja a látási viszonyokat.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Meglepő bejelentést tett Trump - Mutatjuk a piaci reakciókat!

Meglepő bejelentést tett Trump - Mutatjuk a piaci reakciókat!

Az elmúlt napokban a geopolitikai események voltak a befektetők fókuszában, Grönland kérdése továbbra is a terítéken van, miután tegnap este európai katonák érkeztek a szigetre, Trump pedig továbbra sem állt el annak megszerzésétől. Az ázsiai tőzsdék emelkedtek, részben annak is köszönhetően, hogy az USA kereskedelmi megállapodást jelentett be Tajvannal, amely vállalta, hogy az alacsonyabb vámok érdekében jelentős mértékű beruházást fog végrehajtani az Egyesült Államokban. Európában ezzel szemben gyengébb volt a hangulat, a magyar tőzsde viszont fittyet hányt erre és új csúcsot döntött. Amerikában pedig a stagnálás volt jellemző a tőzsdéken.  Eközben Donald Trump meglepő módon visszakozott, hogy az eddigi legesélyesebb aspiránsnak gondolt Kevin Hassettet jelölje a Federal Reserve élére.  Kidurran az AI lufi, vagy mindent elsöpör a legújabb megatrend? Következő befektetői klubunkon erről lesz szó. Információ és jelentkezés

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×