Infostart.hu
eur:
364.33
usd:
311.55
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel
Strasbourg, 2018. július 4.Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2018. július 4-én. (MTI/EPA/Európai Parlament/Fred Marvaux)
Nyitókép: MTI/EPA/Európai Parlament/Fred Marvaux

Az EP aggódik a román helyzet miatt

Súlyos aggodalomra adnak okot a tervezett romániai igazságügyi és büntetőjogi reform egyes elemei, amelyek alááshatják a hatalmi ágak szétválasztását és a korrupcióellenes fellépést az országban - áll az Európai Parlament (EP) állásfoglalásában.

A strasbourgi plenáris ülésén 473:151 arányban elfogadott dokumentumban felszólították a román hatóságokat, hogy

  • biztosítsák a fékek és ellensúlyok rendszerének megőrzését, illetve
  • lépjenek fel a hivatali korrupció büntethetőségét megszüntető bármilyen intézkedés ellen.

Az EP-képviselők emellett az Európai Bizottság, a Velencei Bizottság és az Európa Tanács korrupcióellenes csoportja (GRECO) által kiadott ajánlások maradéktalan végrehajtását sürgették.

A képviselők rámutattak, hogy bizonyos új jogszabályok kedvezőtlenül befolyásolhatnák az igazságszolgáltatás függetlenségét, hatékonyságát és minőségét, ahogyan aggasztóak a büntető törvénykönyv (Btk.) és a büntetőeljárási törvénykönyv (Betk.) tervezett - jelentős részben alkotmányellenesnek talált - változtatásai is, amelyek gyengíthetnék a korrupció, az erőszakos bűncselekmények és a szervezett bűnözés elleni fellépést.

A dokumentumban arra is figyelmeztettek, hogy a civil szervezetekre vonatkozó új szabályozások "potenciálisan alkalmasak a civil társadalom megfélemlítésére, és ellentétesek lehetnek a gyülekezési szabadsághoz és a magánélethez való joggal", de problémásak a sajtó korlátozására javasolt egyes új törvények is.

Végezetül elítélték a rendőrség "erőszakos, aránytalan" fellépését az augusztusi bukaresti tiltakozások során, és átlátható, pártatlan vizsgálatot követeltek az ügyben, valamint a titkosszolgálatok parlamenti ellenőrzésének megerősítését javasolták.

Az EP emellett felszólította az Európai Bizottságot, hogy készítsen évente jelentést a korrupcióellenes fellépésről és a demokrácia, a jogállamiság tiszteletben tartásáról minden tagállam vonatkozásában.

"Bár nem lehet összehasonlítani a magyar vagy a lengyel állapotokkal, úgy tűnik, Romániában is súlyos problémák merültek fel, főként a korrupcióval kapcsolatban. Meggyőződésem, hogy ezen vádakat ki kell vizsgálni akkor is, ha a román kormány élén álló Szociáldemokrata Párt a saját politikai családomhoz tartozik. A jogállamiság megítélése ugyanis nem pártpolitikai kérdés, hanem politikai erkölcsi feladat" - írta közleményében Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció képviselője.

Ujhelyi István MSZP-s képviselő nem tudott részt venni a szavazáson, mert törölték a strasbourgi járatát, de kiemelte, hogy egyetért az állásfoglalás "pontos és korrekt" megállapításaival. Hozzátette ugyanakkor, hogy a romániai helyzet össze sem hasonlítható a magyarországival, a Sargentini-jelentés ennél "nagyságrendekkel nagyobb jogsértéseket és problémákat állapított meg az Orbán-kormány működésében".

Roberta Metsola néppárti EP-képviselő leszögezte:

noha tovább romlik a helyzet Romániában, azt biztosítani kell, hogy a közelgő román EU-elnökség ne ássa alá az uniós alapértékeket, például a jogállamiságot.

Az Európai Bizottság nemrég azt közölte, hogy egyre növekvő aggodalommal követik a romániai fejleményeket, komoly visszalépés figyelhető meg a reformfolyamatban.

Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×