A londoni alsóház brexit-ügyi bizottságának elnöke, az ellenzéki Munkáspártot képviselői Hilary Benn nemrégiben levélben érdeklődött Raabnál, hogy mikor tudna megjelenni a brexit-folyamatról szóló következő meghallgatáson a parlamenti testület előtt.

A miniszter egy héttel ezelőtti keltezésű, de a bizottság által csak szerdán nyilvánosságra hozott válaszlevelében úgy fogalmaz: örömmel jelenik meg a bizottság előtt, amint megvan a végleges brexit-megállapodás, és jelenlegi várakozása szerint november 21. "alkalmas időpont" lehet.

Dominic Raab levele szerint a kilépés feltételrendszeréről szóló megállapodás-tervezet és a kapcsolódó jegyzőkönyvek 95 százalékban elkészültek,

a brexit-tárgyalási folyamat vége "egyértelműen látótávolságon belül van", és bár "maradtak még akadályok, ezek leküzdése nem bizonyulhat lehetetlennek".

A brexit-ügyi miniszter elismerte, hogy mindkét félnek vannak aggályai: Londonnak az Egyesült Királyság alkotmányos és gazdasági integritásával, valamint saját egységes piacának védelmével, az Európai Uniónak pedig az uniós egységes piac és a vámunió integritásával kapcsolatban.

A nézeteltérések ellenére azonban a felek nem állnak messze a megállapodástól ezekben az ügyekben - írta az alsóházi brexit-bizottság elnökének küldött levelében a brexit-ügyi tárca vezetője.

A "gordiuszi csomó"

A brexit-tárgyalások legnagyobb horderejű megoldatlan kérdése - amely közvetlenül és egyaránt érinti az Egyesült Királyság és az EU Raab által is említett piaci és területi integritását - az, hogy miként lehet elkerülni a hosszú évek óta nem létező határellenőrzés újbóli bevezetését Észak-Írország és az Európai Unióban maradó Ír Köztársaság 499 kilométeres határszakaszán, amely a brexit után az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyetlen szárazföldi vámhatára lesz.

Az EU még februárban kidolgozott javaslata szerint ha egyéb megoldási ötlet addig nem merül fel, Észak-Írország és Írország közös vámszabályozási térséget alkotna a brit EU-tagság megszűnése után tervezett átmeneti időszak lejártával, és így a határellenőrzés visszaállítása nélkül sem sérülne az Európai Unió vámuniójának integritása.

Ezt London azonban kezdettől fogva elutasította, azzal az érvvel, hogy ez a megoldás az Egyesült Királyság integritását csorbítaná, mivel más vámszabályozási rendszer lenne érvényes Észak-Írországban, mint Nagy-Britanniában.

Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának - amely Angliából, Walesből és Skóciából áll -, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.

A brit kormány ki akar lépni az Európai Unió vámuniójából is, London megítélése szerint azonban az ír-északír határellenőrzés elkerülésére javasolt uniós megoldás Észak-Írországot gyakorlatilag a vámunióban tartaná, és így a vámhatár az Ír-tengerre, Észak-Írország és Nagy-Britannia közé kerülne át.