eur:
408.02
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Strasbourg, 2018. április 17.Az ülésterem az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2018. április 17-én. (MTI/EPA/Patrick Seeger)
Nyitókép: PATRICK SEEGER

BruxInfo: mégsem lesz plenáris szavazás a Sargentini-jelentésről szerdán?

Csak hétfőn, egy jogi szakvélemény tükrében dől majd el véglegesen, hogy szerdán plenáris szavazást tart-e az Európai Parlament a Magyarországgal szemben a szerződés 7-ik cikke szerinti eljárás megindítását kezdeményező Sargentini-jelentésről. Még nincs egységes álláspont arról, hogy leadott szavazatnak számítson-e vagy sem a tartózkodás.

Antonio Tajani, házelnök javaslatára a Házbizottság csütörtökön úgy döntött, hogy hétfőig kikéri az EP jogi szolgálatának a véleményét a Magyarországról szóló jelentés szavazási rendjéről és szabályairól. Így végérvényesen csak hétfőn, közvetlenül a strasbourgi plenáris kezdete előtt dől majd el, hogy az eredetileg tervezett szerdai időpontban az EP sort keríthet-e a szavazásra, és ha igen, milyen szabályok figyelembevételével Judith Sargentini jelentéséről.

Jóllehet, az EP eljárási rendjének értelmében nagy általánosságban csak az igenek és a nemek számítanak szavazatnak, a tartózkodás viszont nem, az eljárási szabályok minősített esetben az ettől való eltérést sem zárják ki. A 7-ik cikk szerinti eljárás kezdeményezésénél – amiről története során először voksol a Parlament – ugyanakkor a szabályok nem adnak eligazítást, hogy normális vagy ettől eltérő szavazási eljárás van-e érvényben.

Biztos fogódzók híján a képviselők között vita tört ki arról, hogy a tartózkodás leadott szavazatnak számítson-e vagy sem.

A Magyarországot elmarasztaló jelentés elfogadása szempontjából egyáltalán nem mindegy, melyik megközelítés érvényesül. A 7-ik cikk szerinti eljárás kezdeményezéséhez ugyanis a jelenlévő képviselők legalább a kétharmadának a jóváhagyása szükséges úgy, hogy a kétharmad magába foglalja minimum a ház tagjainak a felét plusz egy főt (50%+1).

Ha a tartózkodás is érvényes szavazatnak számít, akkor, mivel többen voksolnak, a kétharmados küszöb átlépése is nehezebbé válik, hiszen több igent kell szerezni hozzá. Ha viszont nem számít szavazatnak, akkor az alacsonyabb küszöb mellett a jelentés elfogadásának kedvez. Mindennek azért van jelentősége, mert a Fidesz-KDNP pártcsaládjában, az Európai Néppártban várakozások szerint számos képviselő, aki nem tud vagy akar dönteni, mintegy kompromisszumként a tartózkodást választaná, azaz nem nyomná meg egyik gombot sem a voksoláson.

Judith Sargentini, a magyar jelentés holland zöldpárti szerzője és sokan mások is nagyon szoros eredményre számítanak a szerdai szavazáson, aminek tétje, hogy az EP praxisában első ízben pellengérre állít-e egy tagállamot a demokratikus értékek és jogállami elvek megsértésének „egyértelmű veszélye” miatt.

A BruxInfo úgy értesült, hogy

nem a tartózkodások kezelése az egyetlen vitatott jogi kérdés.

Egyesek szerint az sem világos, hogy tulajdonképpen egy vagy kettő szavazás lesz-e szerdán. Alapesetben a jelentésről voksolnak a képviselők (így volt ez júniusban a LIBE-bizottságban is), de néhányan úgy vélik, hogy külön kellene szavazni a jelentésről és annak konklúzióiról (tehát arról, hogy Magyarországgal szemben megindítsák-e az eljárást), hiszen ha az első tartalmával egyet is ért valaki, a következtetéseivel és a következményekkel még nem feltétlenül.

Az eredeti terv az volt, hogy hétfőn az alkotmányjogi szakbizottság (AFCO) tisztázza majd a nyitott kérdéseket, ám Antonio Tajani a gyorsabb és politikailag kevésbé befolyásolható eredmény érdekében úgy döntött, hogy a jogi szolgálatra bízza a döntést.

Brüsszelben azt is rebesgetik, hogy Jean-Claude Juncker a színfalak mögött a Sargentini-jelentés szavazásának elhalasztásáért lobbizott, mert attól tart, hogy a voksolás eltereli a figyelmet az Unió helyzetéről szóló beszédéről,

ami a napirend szerint szerda délelőtt, tehát a magyar szavazás előtt lesz. A bizottsági elnök szóvivője ugyan cáfolta ezt az értesülést, egyes nevük mellőzését kérő parlamenti források azonban megerősítették.

Juncker egyébként élénk figyelmet keltett csütörtökön azzal a kijelentésével, miszerint problémát lát a Fidesz-KDNP európai néppárti tagságában. A Bizottság elnökét az EP folyósóján szólította meg néhány olasz újságíró és tette fel neki a kérdést, amire ez volt a válasz.

Emmanuel Macron francia köztársasági elnök pedig arra szólította fel az EP tagjait, hogy szavazzák meg a Sargentini-féle jelentést.

A Házbizottság csütörtöki ülésén – amelyen Juncker is részt vett – közben tisztázták a keddi plenáris vita menetrendjét. Eszerint Orbán Viktor, magyar miniszterelnök a holland jelentéstevőhöz hasonlóan egyszeri 7 perces megszólalási lehetőséget kap majd, amelyet követően a pártok vezérszónokai következnek. A vita végén nem lesz tehát lehetőség a viszontválaszokra.

A parlamenti szavazás tétje, hogy az EP indoklással ellátott javaslatára a Tanács az érintett tagállammal folytatott egyeztetés után megállapítsa, indokolt-e vagy sem az EU működéséről szóló szerződés 7-ik cikke első bekezdésének az aktiválása hazánkkal szemben.

Formailag ez első körben annak kimondásával járna (az EP legalábbis a jelentés elfogadásával ezt indtványozná), hogy Magyarországon fennáll-e vagy sem az alapvető értékek súlyos megsértésének a nyilvánvaló veszélye. Ennek megállapításához a tagállamok négyötödének az egyetértése szükséges úgy, hogy az érintett ország szavazata nem számít.

A Tanács – amely jelenleg már ilyen párbeszédet folytat Lengyelországgal – a későbbiek során ajánlásokkal is fordulhat a szóban forgó országhoz, és csak ha ennek nincs foganatja, mérlegelhet konkrét szankciókat, így legsúlyosabbként a tagállam szavazati jogának a felfüggesztését a Tanácsban.

Ez azonban elemzők szerint inkább csak elméleti lehetőség, hiszen mindenféle szankció előtt csak az állam- és kormányfők (Európai Tanács) egyhangú döntése nyithatná meg az utat.

Brüsszel Magyarország esetében nem látja megérettnek a helyzetet, mert nem lát rendszerszintű fenyegetést a jogállamra nézve. Judith Sargentini, zöldpárti képviselő jelentése viszont éppen arra a következtetésre jutott, hogy Magyarországon rendszerszintű problémák vannak, és ezért elkerülhetetlen az EU beavatkozása.

A magyar kormány a jelentés számos állítását vitatja és boszorkányüldözésről beszél, aminek valódi okát a migrációt érintő, Brüsszelétől nagyon eltérő magyar politikai irányvonalban véli felfedezni.

Címlapról ajánljuk
Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×