eur:
393.67
usd:
364.6
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta
Brüsszel, 2018. július 11.Donald Trump amerikai elnök (b) és Recep Tayyip Erdogan török elnök a NATO kétnapos brüsszeli csúcsértekezletének első napján, 2018. július 11-én. (MTI/EPA/Ian Langsdon)
Nyitókép: Ian Langsdon

Egeresi Zoltán: diplomáciai offenzívával védik piacukat a törökök

Helyreállíthatja a Törökország iránti nemzetközi bizalmat, hogy a katari emír 15 milliárd dolláros befektetést ígért az országnak a török államfővel szervezett ankarai találkozóján – vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Egeresi Zoltán Törökország-kutató.

A 15 százalékos infláció egyszámjegyűre csökkentése a török kormány első számú prioritása – mondta a török pénzügyminiszter. A politikus egy telefonkonferencián próbálta megnyugtatni a befektetőket, és részletezte a kormány terveit. A török líra árfolyama a konferenciahívás után erősödni kezdett.

Egeresi Zoltán szerint a következő hetek, hónapok döntik majd el, hogy ez egy pozitív trend kezdete, vagy egyelőre csak „tűzoltásról” van szó. A Törökország-kutató hozzátette: a török líra gyengülése az utóbbi néhány év fejleménye, amelyet egyrészt politikai események és ezek gazdasági hatásai okoztak.

„Törökországnak komoly gazdasági válságai is voltak”

– emelte ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa, aki hozzátette: a legutóbbi, 2001-es krízist az akkori kormányzat magának köszönheti, hiszen akkor a bankrendszer meggyengülése után a kormányfő bejelentette, hogy gazdasági válság van. „Ez nem volt teljesen igaz” – jegyezte meg Egeresi Zoltán. Ennek hatására a külföldi tőke jelentős része elmenekült az országból.

A szakértő elmondta: a 2008-2009-es válságkezelés után a külföldi hitelek jelenléte egyre inkább meghatározóvá vált a török gazdaságban. Egeresi Zoltán szerint ez okozza a jelenlegi válságot is.

Az egyre bizonytalanabbá váló nemzetközi környezetben a gazdasági kockázatok még inkább sebezhetővé teszik Törökországot és a fejlődő országokat.

Nagy kérdés, hogy a török jegybank hogyan tudja kommunikálni a gazdaság erősségét. Egeresi Zoltán szerint helyreállíthatja a Törökország iránti nemzetközi bizalmat, hogy a katari emír összesen 15 milliárd dolláros befektetést ígért az országnak.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára úgy véli, hogy a török-amerikai kapcsolatok most látható megromlása alapvetően a két ország Szíriával kapcsolatos politikájában keresendő. Egeresi Zoltán hozzátette: a törökök úgy élték meg a szíriai kurd demokratikus unió pártjának megerősödését és fegyveres csapatainak területszerzését, hogy egy olyan terrorista csoport erősödött meg a közvetlen szomszédságukban, amelyet a legfőbb NATO-szövetségesük, az Egyesült Államok fegyverez fel.

A szakértő ugyanakkor kiemelte:

Törökország és az USA egyre romló diplomáciai viszonya nem csak Szíriához köthető.

„Van egy iráni szál is, amely elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a szankciókat az Egyesült Államok újra be kívánja vezetni, ezzel szemben Törökország ezt nem támogatja” – fogalmazott.

A Törökország-kutató kiemelte: volt már példa arra, hogy a törökök kijátszottak hasonló megkötéseket. Emiatt az ország állami bankjával szemben per folyik Amerikában, „ha születik egy negatív ítélet, az megint meg fogja kavarni a piacokat, és akkor a líra megint gyengülni fog” – mondta Egeresi Zoltán.

A szakértő arról is beszélt, hogy Törökország a saját piacának védelme érdekében egy diplomáciai offenzívát kezdett. Mint mondta: sok közgazdász azt javasolja, hogy az ország állítsa vissza a török intézményekbe vetett bizalmat.

A szakértő azt is mondta, hogy a török vezetőknek több területre kiterjedő válságkezelést kell folytatniuk ahhoz, hogy stabilizálják a lírát. Egeresi Zoltán szerint azt jelenleg nem lehet tudni, hogy Erdogan török elnök belebukhat-e a válságba.

„Mindenki aggódik, de ennek még nem volt annyira átütő inflációs hatása, ami igazán megingatta volna az elnök támogatottságát”

– mondta Egeresi Zoltán, aki emlékeztetett arra, hogy Erdogant jogilag csaknem lehetetlen elmozdítani, lemondása pedig a közeljövőben szinte kizárt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A 300 eurót is meghaladhatják az idei húsvéti költségek Szlovákiában

A 300 eurót is meghaladhatják az idei húsvéti költségek Szlovákiában

300 eurónál is többe kerülhet az idei húsvéti bevásárlás Szlovákiában. A Partners piackutató vállalat számításai szerint, 5 százalékkal kénytelenek többet költeni erre az emberek, mint tavaly. Az élelmiszer drágább, a húsvéti díszítés kicsit olcsóbb lett. Egyre több ünnepi asztalon jelenik meg a bárányhús.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Spanyol szupervonat-gyártót vennének magyarok - Miért izgalmas ennyire a Talgo?

Spanyol szupervonat-gyártót vennének magyarok - Miért izgalmas ennyire a Talgo?

Pár hónapja már voltak pletykák, március elején pedig hivatalossá vált, hogy spanyol vonatgyártót venne egy magyar befektetői csoport, több mint 200 milliárd forintért. A hírek szerint a spanyol kormány igyekszik keresztbe tenni a Talgo nevű cég felvásárlásának, és nemrégiben felbukkanhatott egy újabb potenciális vevő is, így korántsem biztos a siker. Összeszedtük, hogy hol tart most a sztori, hogy mit gyárt pontosan a Talgo, és hogy miért kell ennyire a spanyol cég a magyar befektetőknek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×