A 15 százalékos infláció egyszámjegyűre csökkentése a török kormány első számú prioritása – mondta a török pénzügyminiszter. A politikus egy telefonkonferencián próbálta megnyugtatni a befektetőket, és részletezte a kormány terveit. A török líra árfolyama a konferenciahívás után erősödni kezdett.

Egeresi Zoltán szerint a következő hetek, hónapok döntik majd el, hogy ez egy pozitív trend kezdete, vagy egyelőre csak „tűzoltásról” van szó. A Törökország-kutató hozzátette: a török líra gyengülése az utóbbi néhány év fejleménye, amelyet egyrészt politikai események és ezek gazdasági hatásai okoztak.

„Törökországnak komoly gazdasági válságai is voltak”

– emelte ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa, aki hozzátette: a legutóbbi, 2001-es krízist az akkori kormányzat magának köszönheti, hiszen akkor a bankrendszer meggyengülése után a kormányfő bejelentette, hogy gazdasági válság van. „Ez nem volt teljesen igaz” – jegyezte meg Egeresi Zoltán. Ennek hatására a külföldi tőke jelentős része elmenekült az országból.

A szakértő elmondta: a 2008-2009-es válságkezelés után a külföldi hitelek jelenléte egyre inkább meghatározóvá vált a török gazdaságban. Egeresi Zoltán szerint ez okozza a jelenlegi válságot is.

Az egyre bizonytalanabbá váló nemzetközi környezetben a gazdasági kockázatok még inkább sebezhetővé teszik Törökországot és a fejlődő országokat.

Nagy kérdés, hogy a török jegybank hogyan tudja kommunikálni a gazdaság erősségét. Egeresi Zoltán szerint helyreállíthatja a Törökország iránti nemzetközi bizalmat, hogy a katari emír összesen 15 milliárd dolláros befektetést ígért az országnak.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára úgy véli, hogy a török-amerikai kapcsolatok most látható megromlása alapvetően a két ország Szíriával kapcsolatos politikájában keresendő. Egeresi Zoltán hozzátette: a törökök úgy élték meg a szíriai kurd demokratikus unió pártjának megerősödését és fegyveres csapatainak területszerzését, hogy egy olyan terrorista csoport erősödött meg a közvetlen szomszédságukban, amelyet a legfőbb NATO-szövetségesük, az Egyesült Államok fegyverez fel.

A szakértő ugyanakkor kiemelte:

Törökország és az USA egyre romló diplomáciai viszonya nem csak Szíriához köthető.

„Van egy iráni szál is, amely elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a szankciókat az Egyesült Államok újra be kívánja vezetni, ezzel szemben Törökország ezt nem támogatja” – fogalmazott.

A Törökország-kutató kiemelte: volt már példa arra, hogy a törökök kijátszottak hasonló megkötéseket. Emiatt az ország állami bankjával szemben per folyik Amerikában, „ha születik egy negatív ítélet, az megint meg fogja kavarni a piacokat, és akkor a líra megint gyengülni fog” – mondta Egeresi Zoltán.

A szakértő arról is beszélt, hogy Törökország a saját piacának védelme érdekében egy diplomáciai offenzívát kezdett. Mint mondta: sok közgazdász azt javasolja, hogy az ország állítsa vissza a török intézményekbe vetett bizalmat.

A szakértő azt is mondta, hogy a török vezetőknek több területre kiterjedő válságkezelést kell folytatniuk ahhoz, hogy stabilizálják a lírát. Egeresi Zoltán szerint azt jelenleg nem lehet tudni, hogy Erdogan török elnök belebukhat-e a válságba.

„Mindenki aggódik, de ennek még nem volt annyira átütő inflációs hatása, ami igazán megingatta volna az elnök támogatottságát”

– mondta Egeresi Zoltán, aki emlékeztetett arra, hogy Erdogant jogilag csaknem lehetetlen elmozdítani, lemondása pedig a közeljövőben szinte kizárt.