eur:
391.04
usd:
359.36
bux:
72517.16
2024. július 19. péntek Emília
Aktau, 2018. augusztus 12.Vlagyimir Putyin orosz elnök (b) és Gurbanguly Berdimukhammedov türkmén államfő a Kaszpi-tenger menti országok csúcstalálkozóján a kazahsztáni Aktauban 2018. augusztus 12-én. A kazah, az orosz, az iráni, az azeri és a türkmén elnök egyezményt írt alá a Kaszpi-tenger jogi státusáról. (MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Alekszej Nyikolszkij)
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Alekszej Nyikolszkij

Megállapodtak a Kaszpi-tenger jogi státusáról

Egyezményt írt alá vasárnap a Kaszpi-tenger jogi státusáról a kazah, az orosz, az iráni, az azeri és a türkmén elnök vasárnap a kazahsztáni Aktauban.

A Kaszpi-tenger menti országok által 22 évi egyeztetést követően elfogadott dokumentum értelmében a vízfelület jelentős része a felek közös használatában marad, a tengerfenék és az altalaj mélyének megosztásáról a szomszédos országok a nemzetközi jog alapján állapodnak meg. A megállapodás értelmében a felek a területi vizeiket 15 tengeri mérföldre, a halászati övezetüket pedig további 10 tengeri mérföldre terjeszthetik ki.

Az egyezmény kizárja a régión kívüli országok katonai jelenlétét a tengeren, amelynek biztonságáért és erőforrásainak kezeléséért az öt partmenti állam felelős.

Az egyezmény értelmében hajózni, halászni, tudományos kutatást folytatni és csővezetéket lefektetni a felek által egyeztetett szabályok alapján lehet. A jelentős projektek megvalósításakor figyelembe kell venni a környezetvédelmi tényezőt, a Kaszpi-tenger ökológiai rendszerében okozott kárért az összes fél felelős.

A határozatlan időre szóló egyezmény az összes részes állam parlamenti jóváhagyása és a ratifikációs okmányok letétbe helyezése nyomán lép majd érvénybe,

Vlagyimir Putyin orosz elnök a szertartáson azt hangoztatta, hogy a tenger jogi státusának rendezése alapot teremtett az öt állam együttműködésének elmélyítéséhez. Rámutatott, hogy az ehhez szükséges szabályozási keretet az egyezmény mellett további hat gazdasági, közlekedési és biztonsági szakmegállapodás biztosítja, amelyeket a felek az egyezményen kívül aláírtak.

Haszan Róháni iráni államfő arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyezmény nem állapít meg végleges elválasztó vonalakat a tengeren, ezért ezek ügyében folytatni kell a tárgyalásokat. Hangsúlyozta, hogy a dokumentum a nem kaszpi országoknak megtiltja a bázisok létrehozását, a repülőgép-hordozók, tengeralattjárók és harci repülőgépek odairányítását, valamint az idegen országok tulajdonában álló terhek szállítását is.

Róháni ki nem mondottan arra célzott, hogy Aktauban a NATO átrakodási pontot üzemeltet, miután Kazahsztán engedélyezte az Egyesült Államoknak, hogy a kikötőt felhasználja az Afganisztánba irányuló katonai szállításokhoz.

Az iráni elnök közölte, hogy a Kaszpi-tenger-menti országok támogatják az iráni nukleáris programról megkötött sokoldalú megállapodás fenntartását azt követően is, hogy az Egyesült Államok abból kilépett.

Címlapról ajánljuk
A hőség hatásai: pótolhatatlan veszteségek, brutális anyagi károk

A hőség hatásai: pótolhatatlan veszteségek, brutális anyagi károk

A 2022-es évhez hasonlóan idén is fennáll a veszélye annak, hogy a forróság akár egy százalékkal csökkentse a hazai GDP-növekedést – mondta az InfoRádióban a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Regős Gábor szerint leghamarabb október-november környékén derülhet ki, hogy az agrárium a harmadik negyedév végéig milyen mértékben járul hozzá a GDP alakulásához.

Orbán Viktor: nem úgy megy, hogy megkérjük az orosz vagy az ukrán elnököt, hogy ne bombázzon

A miniszterelnök péntek reggel hosszabb interjút adott a Kossuth rádiónak. Szerinte akár az év végére "többségbe kerülhet" a Patrióták Európáért pártcsalád, az EP jelenleg harmadik legnagyobb frakcióját adó tömörülés. A béke szerinte nem úgy érhető el, hogy az orosz vagy az ukrán elnököt megkérjük, hogy ne bombázzon.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×