Infostart.hu
eur:
389.27
usd:
335.69
bux:
124437.11
2026. március 25. szerda Irén, Írisz
Brüsszel, 2018. június 24.Angela Merkel német kancellár nyilatkozik a sajtó képviselőinek az informális uniós migrációs és menekültügyi munkaértekezlet után Brüsszelben 2018. június 24-én. (MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert)
Nyitókép: Geert Vanden Wijngaert

Államválságot okozhat a kormánykonfliktus Németországban

Az új osztrák kancellár markáns álláspontot képvisel a menekültválságban, mégis közvetíteni szeretne az európai országok között – mondta Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára az InfoRádió Aréna című műsorában.

Az új osztrák kormány egyfajta híd szerepére törekszik Európán belül a V4-ek és Nyugat-Európa között – mondta Kiss J. László. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára hozzátette: Ausztriának a második világháborút követően is volt egy „diplomáciai szolgáltató funkciója”, már a helsinki folyamatban is közvetítő szerepet töltött be.

Sebastian Kurz kormányprogramjában világosan megfogalmazta, hogy Ausztria továbbra is híd akar lenni – hangsúlyozta a szakértő.

„A menekültkérdésben lényeges változás történt”

– emelte ki. 2016-ban egy Kurz által – akkor még külügyminiszterként – kezdeményezett bécsi értekezletnek köszönhető, hogy lezárták a balkáni menekültutat.

Sebastian Kurz osztrák kancellár is Európán kívül szeretné a menekültekről eldönteni, hogy ki a gazdasági és ki a valódi menekült – tette hozzá a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. A politikus szerint nem a kvótára és az újraelosztásra kell fókuszálni, hanem a külső határok biztonságára.

A jelenlegi német kormányválság az egész német pártpolitikai rendszer átalakulásához vezethet – véli a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, aki szerint a CDU középbal irányba, vagyis a zöldek és a szociáldemokraták programja felé nyitott. Sokan azt mondják, hogy a konzervatív ideológiát el is hagyta Angela Merkel – tette hozzá. Így a két kormányzó párt közös alapértékek iránti elkötelezettsége már nem áll fenn. „Ebből az következne, hogy a CDU egy baloldali pártegyüttműködésbe betonozhatja be magát, míg a CSU, ha országosan indulna, akkor lényegében ő lenne az igazi, hiteles, jobboldali, keresztény alapokon álló párt” – fogalmazott Kiss J. László.

A CDU átmenne a baloldali tartományba, ha országossá válna, a CSU lehetne a meghatározó jobboldali párt,

és az Alternatíva Németországnak a jobboldalra szorulna – tette hozzá a szakértő. Koalíciós partnerei élesen bírálják Angela Merkel politikai irányváltását.

A Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint a német kormányválság legfontosabb pontja a menekültkérdés. „Ha ezt nem oldják meg, akkor egy államválság is lehet, ami azt jelenti, hogy az állam működésének zavarai is előállhatnak” – hangsúlyozta a szakértő, aki emlékeztetett arra, hogy az elmúlt három évben több kormány is megbukott a menekültválság miatt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kis benzinkutak: adócsökkentés nem lesz, állami támogatás viszont igen

Kis benzinkutak: adócsökkentés nem lesz, állami támogatás viszont igen

A kormány nem csökkenti a kis benzinkutak kiskereskedelmi adóját, kidolgoznak ugyanakkor egy támogatási rendszert a kiskutak megsegítésére – erről állapodtak meg a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Független Benzinkutak Szövetségének képviselői. Támogatásra azért van szükség, mert az árszabályozás miatt a kis kutaknak vagy egyáltalán nem, vagy csak minimális hasznuk keletkezik.

Orbán Viktor: fokozatosan leállítjuk az ukrajnai gázszállításokat

A szerdai kormányülésen előterjesztést tesz a miniszterelnök. Orbán Viktor közölte: Ukrajna 30 napja blokkolja az olajszállítást hazánk felé a Barátság kőolajvezetéken, a magyar kormány szerint Ukrajna politikai okokból nem indítja újra a korábban megtámadott létesítmény működését.
inforadio
ARÉNA
2026.03.25. szerda, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője
Véget értek az aranyévek, elszálltak a költségek, lépéskényszerben a magyar bankok

Véget értek az aranyévek, elszálltak a költségek, lépéskényszerben a magyar bankok

Értesüléseink szerint nem az OTP  az egyetlen szereplő a hazai bankszektorban, amelynél napirendre került idén a költségek visszafogása, akár az alkalmazotti létszám csökkentése árán is. Ennek hátterében egyértelmű folyamatok állnak: a magas kamatkörnyezet pozitív hatásainak fokozatos kifutásával, valamint az erősödő költségnyomás miatt romlani kezdtek a szektor – és több hitelintézet – költséghatékonysági mutatói. Mindez ráadásul akkor történik, amikor a bankszektor foglalkoztatotti létszáma történelmi csúcson van. A profitcélok teljesítése érdekében ismét előtérbe került a szigorú költségkontroll - 12 ábrán mutatjuk a helyzetet. A témával a Portfolio május 5-ei Hitelezés 2026 konferenciáján is foglalkozunk, nem érdemes lemaradni a szakmai rendezvényről!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×