eur:
413.97
usd:
396.53
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólal Brüsszelben, az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) ülésén, ahol bemutatták Judith Sargentini Magyarországról készülő különjelentésének tervezetét 2018. április 26-án. Mellette Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára (j).
Nyitókép: KKM

Szijjártó Péter: "semmi szükség további hét esztendőre"

Sokkal bátrabbnak és gyorsabbnak kell lennie az Európai Uniónak a nyugat-balkáni bővítés folyamatában, még az idén meg kellene nyitni a szerb és a montenegrói csatlakozási tárgyalások összes fejezetét - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután uniós biztosokkal egyeztetett csütörtök délelőtt Brüsszelben.

Hangsúlyozta, a magyar kormány kifejezetten elégedetlen azzal, hogy az Európai Bizottság szerint legkorábban 2025-ben képzelhető el Montenegró és Szerbia csatlakozása. "Semmi szükség további hét esztendőre" - fogalmazott, rámutatva, hogy a nyugat-balkáni államok uniós integrációja egész Európának gazdasági és biztonsági érdeke.

Hozzátette, az integráció a régió stabilitását biztosítaná, ennek hiányában azonban "nagyon könnyen bekopogtathat egy újabb migrációs hullám az EU déli határán, ami jelen esetben a magyar déli határt jelenti".

"Nem értik a térséget"

Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, csalódottak Emmanuel Macron francia elnök előző heti kijelentése miatt, miszerint Párizs kizárólag az EU belső reformját követően támogatná a bővítést.

"Ez sajnos visszaigazolja, hogy Nyugat-Európában nem igazán értik a térséget. A Nyugat-Balkán okozhat komoly európai instabilitást, viszont okozhat nagyon komoly előrelépést is Európa biztonságának vonatkozásában" - emelte ki Szijjártó Péter.

Kiemelte a lassú haladást

A miniszter röviden Közép-Európa energiabiztonságáról is beszélt, amely szerinte "továbbra is megoldatlan kérdés a sok hangzatos európai megnyilatkozás és jelszó dacára".

Rámutatott, hogy Horvátország továbbra sem építi a cseppfolyós földgázt (LNG) fogadó terminált, és a magyar-horvát gázvezetéket sem kétirányúsították még. Mint mondta, a "legrealisztikuabb" jövőbeni előrelépés Romániában lehetséges: amennyiben a románok tartják magukat az elköteleződésükhöz, és hamarosan kétirányúsítják a magyar-román gázvezetéket, illetve elkezdik kitermelni a gázt a Fekete-tengeren, akkor Magyarországnak 2022-től kezdve valós reménye van a gázbeszerzési forrásainak diverzifikálására.

Szijjártó Péter egy másik téma kapcsán végezetül leszögezte, hogy az oktatás és a képzés fejlesztésével lehet jelentős előrelépést elérni Magyarországon a beruházások ösztönzése tekintetében.

A külgazdasági és külügyminiszter Navracsics Tibor kulturális és oktatási, Johannes Hahn bővítési és Arias Canete energiaügyi biztossal találkozott Brüsszelben.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×