Infostart.hu
eur:
385.57
usd:
329.08
bux:
120466.52
2026. január 21. szerda Ágnes
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólal Brüsszelben, az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) ülésén, ahol bemutatták Judith Sargentini Magyarországról készülő különjelentésének tervezetét 2018. április 26-án. Mellette Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára (j).
Nyitókép: KKM

Szijjártó Péter: "semmi szükség további hét esztendőre"

Sokkal bátrabbnak és gyorsabbnak kell lennie az Európai Uniónak a nyugat-balkáni bővítés folyamatában, még az idén meg kellene nyitni a szerb és a montenegrói csatlakozási tárgyalások összes fejezetét - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután uniós biztosokkal egyeztetett csütörtök délelőtt Brüsszelben.

Hangsúlyozta, a magyar kormány kifejezetten elégedetlen azzal, hogy az Európai Bizottság szerint legkorábban 2025-ben képzelhető el Montenegró és Szerbia csatlakozása. "Semmi szükség további hét esztendőre" - fogalmazott, rámutatva, hogy a nyugat-balkáni államok uniós integrációja egész Európának gazdasági és biztonsági érdeke.

Hozzátette, az integráció a régió stabilitását biztosítaná, ennek hiányában azonban "nagyon könnyen bekopogtathat egy újabb migrációs hullám az EU déli határán, ami jelen esetben a magyar déli határt jelenti".

"Nem értik a térséget"

Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, csalódottak Emmanuel Macron francia elnök előző heti kijelentése miatt, miszerint Párizs kizárólag az EU belső reformját követően támogatná a bővítést.

"Ez sajnos visszaigazolja, hogy Nyugat-Európában nem igazán értik a térséget. A Nyugat-Balkán okozhat komoly európai instabilitást, viszont okozhat nagyon komoly előrelépést is Európa biztonságának vonatkozásában" - emelte ki Szijjártó Péter.

Kiemelte a lassú haladást

A miniszter röviden Közép-Európa energiabiztonságáról is beszélt, amely szerinte "továbbra is megoldatlan kérdés a sok hangzatos európai megnyilatkozás és jelszó dacára".

Rámutatott, hogy Horvátország továbbra sem építi a cseppfolyós földgázt (LNG) fogadó terminált, és a magyar-horvát gázvezetéket sem kétirányúsították még. Mint mondta, a "legrealisztikuabb" jövőbeni előrelépés Romániában lehetséges: amennyiben a románok tartják magukat az elköteleződésükhöz, és hamarosan kétirányúsítják a magyar-román gázvezetéket, illetve elkezdik kitermelni a gázt a Fekete-tengeren, akkor Magyarországnak 2022-től kezdve valós reménye van a gázbeszerzési forrásainak diverzifikálására.

Szijjártó Péter egy másik téma kapcsán végezetül leszögezte, hogy az oktatás és a képzés fejlesztésével lehet jelentős előrelépést elérni Magyarországon a beruházások ösztönzése tekintetében.

A külgazdasági és külügyminiszter Navracsics Tibor kulturális és oktatási, Johannes Hahn bővítési és Arias Canete energiaügyi biztossal találkozott Brüsszelben.

Címlapról ajánljuk
Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Megdöbbentő és felkavaró részleteket közölt az elmúlt hetek iráni tüntetéseiről egy brit újság – az állítva, hogy akár a 16 ezret is meghaladja a halottak száma. Sok áldozat fiatal és a szülőktől pénzt követelnek, hogy megmutassák nekik a holttesteket. Eközben lekapcsolták az internetet az országban, hogy a világ ne lássa az iszlám rezsim által elkövetett szörnyűségeket.

Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Tavaly januárhoz képest 43 százalékkal lehet magasabb itthon az átlagos földgázfogyasztás – jelentette ki egy háttérbeszélgetésen a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton kiemelte: a hideg vesztesei a fogyasztók, ezért a kormány megvizsgálja, miként lehet segíteni azokon, akiknek megnövekedett a gázszámlája.
Zsiday Viktor elmondta, milyen reformra lenne szüksége a magyar adórendszernek

Zsiday Viktor elmondta, milyen reformra lenne szüksége a magyar adórendszernek

Konstruktív szakmai diskurzus van kialakulóban a hazai adórendszer megreformálásáról, legfrissebb fejleményként Zsiday Viktor, a nemrégiben visszavonult és sokak által követett befektetési szakember reagált Bethlendi András Portfolio-n megjelent írására. Zsiday szerint Bethlendi András adatai jól rámutatnak, hogy a magyar gazdagok vagyona GDP-arányosan jelentősen nőtt, miközben nem ruháztak be többet Magyarországon. Ennek az oka Zsiday szerint az, hogy a hazai kiszámíthatatlan gazdaságpolitika mellett erre nem volt lehetőségük. A szakember szerint a megoldás a foglyul ejtett állam (state capture) kiszabadítása és átlátható, kiszámítható keretrendszer kiépítése lenne. Zsiday szerint azonban nem a vagyonadó a megfelelő eszköz a reformra, célszerűbb lenne a társasági nyereségadó, az osztalékadó vagy a megtakarításokat terhelő adók kulcsának emelése.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×