eur:
411.23
usd:
392.67
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólal Brüsszelben, az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) ülésén, ahol bemutatták Judith Sargentini Magyarországról készülő különjelentésének tervezetét 2018. április 26-án. Mellette Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára (j).
Nyitókép: KKM

Szijjártó Péter: "semmi szükség további hét esztendőre"

Sokkal bátrabbnak és gyorsabbnak kell lennie az Európai Uniónak a nyugat-balkáni bővítés folyamatában, még az idén meg kellene nyitni a szerb és a montenegrói csatlakozási tárgyalások összes fejezetét - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután uniós biztosokkal egyeztetett csütörtök délelőtt Brüsszelben.

Hangsúlyozta, a magyar kormány kifejezetten elégedetlen azzal, hogy az Európai Bizottság szerint legkorábban 2025-ben képzelhető el Montenegró és Szerbia csatlakozása. "Semmi szükség további hét esztendőre" - fogalmazott, rámutatva, hogy a nyugat-balkáni államok uniós integrációja egész Európának gazdasági és biztonsági érdeke.

Hozzátette, az integráció a régió stabilitását biztosítaná, ennek hiányában azonban "nagyon könnyen bekopogtathat egy újabb migrációs hullám az EU déli határán, ami jelen esetben a magyar déli határt jelenti".

"Nem értik a térséget"

Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, csalódottak Emmanuel Macron francia elnök előző heti kijelentése miatt, miszerint Párizs kizárólag az EU belső reformját követően támogatná a bővítést.

"Ez sajnos visszaigazolja, hogy Nyugat-Európában nem igazán értik a térséget. A Nyugat-Balkán okozhat komoly európai instabilitást, viszont okozhat nagyon komoly előrelépést is Európa biztonságának vonatkozásában" - emelte ki Szijjártó Péter.

Kiemelte a lassú haladást

A miniszter röviden Közép-Európa energiabiztonságáról is beszélt, amely szerinte "továbbra is megoldatlan kérdés a sok hangzatos európai megnyilatkozás és jelszó dacára".

Rámutatott, hogy Horvátország továbbra sem építi a cseppfolyós földgázt (LNG) fogadó terminált, és a magyar-horvát gázvezetéket sem kétirányúsították még. Mint mondta, a "legrealisztikuabb" jövőbeni előrelépés Romániában lehetséges: amennyiben a románok tartják magukat az elköteleződésükhöz, és hamarosan kétirányúsítják a magyar-román gázvezetéket, illetve elkezdik kitermelni a gázt a Fekete-tengeren, akkor Magyarországnak 2022-től kezdve valós reménye van a gázbeszerzési forrásainak diverzifikálására.

Szijjártó Péter egy másik téma kapcsán végezetül leszögezte, hogy az oktatás és a képzés fejlesztésével lehet jelentős előrelépést elérni Magyarországon a beruházások ösztönzése tekintetében.

A külgazdasági és külügyminiszter Navracsics Tibor kulturális és oktatási, Johannes Hahn bővítési és Arias Canete energiaügyi biztossal találkozott Brüsszelben.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×