Alig három éve történt, hogy Tom Hanks és csapata Budapestre utazott, hogy itt forgassák le a legújabb Robert Langdon-sztorit. Az Inferno Ron Howard rendezésében 2016-ban hatalmas mozisiker lett.

A kulcsjelenetek felvételére maga Dan Brown is ellátogatott, és úgy tűnik nem kis hatással volt rá Magyarország, ugyanis új regényében, az Eredetben szentelt egy fontos történetszálat a fővárosunknak: részletes leírást ad például a Lánchídról, a Dohány utcai zsinagógáról és a bulinegyedről, a Szimpla pedig egy üldözési jelenet helyszíneként tűnik fel - írja a Könyves blog.

Az új könyv nagy része egyébként Spanyolországban játszódik. A korábbi történetekből már jól ismert szimbólumkutató, Robert Langdon professzor egy régi tanítványa meghívására utazik a bilbaói Guggenheim Múzeumba. Az egykori diák nem más, mint az elképesztően sikeres jövőkutató és techmágnás, Edmund Kirsch, aki aznap estére egy óriási jelentőségű tudományos bejelentést ígér, amely szerinte felülírja majd minden vallás alapját. A nagyszabású esemény azonban már azelőtt tragikus véget ér, mielőtt elkezdődhetne, így a nagy felfedezés rejtve marad a nyilvánosság elől. Langdon és a múzeum igazgatója, Ambra Vidal (aki nem mellesleg a spanyol trónörökös jegyese) azonban elhatározzák, megkeresik a módját annak, hogy a tudományos áttörés eljuthasson a világhoz.

Bár az Eredet megjelenését már nagyon sokan várták, s éppen ezért nagy szenzáció övezi, nem igazán váltja be a hozzá fűzött reményeket. Úgy tűnik Dan Brown ezúttal keveset kockáztatott, maradt a megszokott sémáknál: történetének középpontjában ismét a vallás és a tudomány háborúja áll, és Langdon ismét egy elérhetetlen, ám vonzó és intelligens női kísérővel veti bele magát a titkok feltárásába.

Hasonlóan a korábbi könyvekhez, az író most is nagyon sok cselekményréteget mozgatott egyszerre a feszültség fokozása érdekében. A fő szál Langdon kutatása körül forog, emellett három vallási vezető sorsát, valamint a spanyol királyi udvar zaklatott életét is végigkísérjük. A szokásokhoz híven ezúttal is beleszőtt a történetbe egy mentálisan sérült, fanatikus főgonoszt, akinek tetteit egy titokzatos Régens irányítja, de nem hagyta ki a szenzációhajhász médiát sem.

A regény problémafelvetése még izgalmasnak ígérkezik, a világhírű, modernkori prófétának tartott Edmund Kirsch felforgató tudományos felfedezése két mindenkit foglalkoztató kérdésre adná meg a választ: honnan jöttünk és hová tartunk? A tudós voltaképpen magyarázatot ígér az élet eredetére, felváltva az általa butaságnak ítélt mítoszokat és teremtéstörténeteket, és kísérletet tesz egy jóslatra is az emberiség jövőjét illetően. A bejelentés híre persze félelmet kelt a konzervatív vallási vezetőkben, akik tartanak az újabb „kopernikuszi fordulattól”, az információ birtoklása így veszélyforrássá válik.