Az amerikai elnökválasztásba beavatkozó orosz hackertámadás ügyében komoly bizonyítékok lehetnek a hatóságok kezében, ha elindult a vádemelési eljárás – mondta Sz. Bíró Zoltán történész, hozzátéve: vádat emeltek például a Trump kampány első igazgatója és munkatársai ellen is.

„Manafort ellen tizenkét vádpontot fogalmaznak meg, az első az összeesküvés az Egyesült Államok ellen, ami elég keményen hangzik és nagyon komolynak tekinthető. Valami olyasmi állhat mögötte, hogy az amerikai hatóságok olyan bizonyítékokat gyűjtöttek össze, hogy olyan érintkezés alakulhatott ki a kampánystáb bizonyos tagjai, illetve orosz, akár titkosszolgálati szereplők között, amely lényegében az amerikai demokratikus választási folyamatba vetett bizalom megingatására volt alkalmas.”

Ezek a személyek közreműködhettek, vagy legalább tudomásuk lehetett a Demokrata Párt szervereinek feltöréséről – mondta Sz. Bíró Zoltán.

„Bizonyos Hillary Clintont, az ellenjelöltet kompromittáló levelezéshez jutottak, amit nem a hatósággal osztottak meg, hanem a saját céljaikra próbálták felhasználni.”

A történész szerint ennek az ügynek a súlya az Egyesült Államokban a Watergate-botrányhoz mérhető.

Oroszország fegyverkezik

Nem lehet sokáig fenntartani Moszkva fegyverkezési fejlesztéseit – hangsúlyozta Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő.

 „Az ukrán-válság miatt egyre erőteljesebben és határozottabban katonai erő felmutatása felé fordul. Oroszország úgy érzi, akkor veszik komolyan, az erőt és a határozott külön álláspontot képviseli, és ehhez úgy érzi, hogy a katonai erőt modernizálni és erősíteni kell. Ezt a terhet tartósan nehéz lesz elviselni, feszültséget és bizalmatlanságot kelt nemcsak Ukrajnában, hanem azokban az országokban is, amelyek közvetlenül határosak Oroszországgal.”

 Sz. Bíró Zoltán kiemelte, hogy Szíria az orosz állam utolsó szövetségese az arab térségben.

 „Ott maradt meg a Szovjetunió egykori határain kívül az egyetlen katonai támaszpontja. Sokkal aktívabb politikát folytat a tengereken is. Szíria 600 kilométerre van a Kaukázustól, úgy ítélték meg, hogy ha ott totális káosz alakulna ki, az növelné a déli területek biztonsági kockázatát. Putyin nagyon rossz néven vette mindazt, ami Kadhafival történt Líbiában, azt gondolta, még egyszer nem ismétlődhet meg, hogy egy Oroszországhoz közellévő, még ha diktátori figura is, ilyen módon végezze. Sokféle megfontolás játszhatott szerepet, például az, hogy a közel-keleti térség utolsó szövetségese volt a szíriai rendszer, abból a térségből teljesen kiszorult.”

 Az Oroszország-szakértő szerint az orosz elnök legutóbbi - 2012-es - újraválasztásakor is meghatározóak voltak az arab tavasz eseményei.