Oricot és egy társát, Sabahudin Muhicot azzal vádolták, hogy 1992-ben, a boszniai háború idején a kelet-boszniai Zalazje, Lolici és Kunjerac térségében meggyilkoltak három szerb foglyot, továbbá Srebrenicában és Bratunacban is háborús bűnöket követtek el a szerb foglyok ellen.

Az eljárás két évig tartott, ezalatt több mint harminc tanút és több szakértő is meghallgattak. Az egyik védett tanú azt állította, szemtanúja volt annak, hogy Naser Oric meggyilkolta a három foglyot. A védelem viszont bizonyítani tudta, hogy a védett tanút már korábban is elítélték hamis tanúzás, csalás és visszaélés miatt, így vallomása nem tekinthető megbízhatónak - írta beszámolójában a Klix.ba.

Naser Oricot 2015 júniusában fogták el a francia-svájci határon az Interpol Szerbia által kezdeményezett nemzetközi körözése alapján. Szerbia kérése ellenére a férfit nem Belgrádnak, hanem Szarajevónak adták ki a svájci hatóságok.

Bosznia-Hercegovina szerint a kérés jogos volt, mert Szarajevó az illetékes az ügyben egy Szerbiával 2013-ban megkötött megállapodás értelmében, amely meghatározza, hogy a háborús bűnökkel vádolt személyek perét az állampolgárságuknak megfelelő országban kell lefolytatni.

Oricot 2006 júniusában a hágai Nemzetközi Törvényszék első fokon két év börtönre ítélte, mert az 1992-1995-ös boszniai háború idején körzetében nem akadályozta meg foglyul ejtett szerbek megkínzását és meggyilkolását. A fellebbviteli eljárásban a törvényszék megállapította, hogy az 1992 szeptembere és 1993 márciusa közötti időszakban - még az 1995-ös srebrenicai vérengzés előtt - minden kétséget kizáróan súlyos bűncselekményeket követtek el szerb rabok terhére az egyik rendőrőrsön, de Oric felelőssége nem bizonyítható; ezért 2008-ban felmentette.