eur:
411.22
usd:
392.51
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

A brit külügyminisztérium a Brexitről

"Egyetlen másodperccel sem" tarthat két évnél tovább a brit EU-tagság megszűnése utáni átmenet - jelentette ki Boris Johnson külügyminiszter a The Sun című brit lapnak adott, szombaton megjelent nyilatkozatában, egy nappal a kormányzó Konzervatív Párt kongresszusa előtt.

Theresa May miniszterelnök múlt heti firenzei beszédében, amelyben a Brexit utáni időszakra szóló kormányzati elképzeléseket ismertette, közölte: a brit EU-tagság 2019 márciusára várható megszűnése után "hozzávetőleg két évig tartó" átmeneti időszakot tart indokoltnak, annak érdekében, hogy zökkenőmentesen lehessen meghonosítani az új kapcsolatrendszert megalapozó feltételrendszer elemeit.

Boris Johnson külügyminiszter azonban a The Sun című konzervatív, élesen EU-ellenes irányvonalú brit tömeglapnak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy az átmeneti időszak "legfeljebb" két évig tarthat, "és egy másodperccel sem tovább".

Johnson - aki a Brexit-párti tábor frontembere volt a brit EU-tagságról tartott, a kilépést pártolók szűk győzelmével végződött júniusi népszavazás kampányában - a kormányzó Konzervatív Párt vasárnap kezdődő éves kongresszusa elé időzített interjúban leszögezte azt is, hogy Londonnak az átmeneti időszakban el kell utasítania bármilyen új EU-jogszabály átvételét, vagy az Európai Unió Bírósága által hozott bármiféle új végzés érvényesítését.

A külügyminiszter szerint Nagy-Britanniának az átmeneti időszak lejárta után nem szabad fizetnie azért, hogy megőrizze hozzáférését az EU egységes belső piacához, és azt sem szabad vállalnia, hogy e folytatódó hozzáférés fejében továbbra is érvényesíti az uniós szabályokat.

Johnson már Theresa May firenzei beszéde előtt is komoly belpolitikai vihart kavart, ellentéteket szítva a kormányon belül is, amikor a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap által közölt cikkében megismételte azt a régóta hevesen vitatott állítását, hogy Nagy-Britannia heti 350 millió fontot (125 milliárd forintot) takaríthat meg a Brexittel.

Az EU-tagságról tartott népszavazás kampányában a Johnson által vezetett Brexit-tábor egyik központi érve volt, hogy Nagy-Britanniának heti 350 millió fontjába kerül az EU-tagság. Ez az állítás azonban már akkor támadások kereszttüzébe került.

Johnson cikkének megjelentése után a brit statisztikai hivatal független felügyeleti hatóságának vezetője nyílt levélben nevezte "hivatalos statisztikai adatokkal elkövetett visszaélésnek" a brit EU-tagság heti 350 millió fontos költségéről szóló állítás felelevenítését. Amber Rudd brit belügyminiszter pedig a BBC televíziónak nyilatkozva azzal vádolta Johnsont, hogy "a hátsó ülésről próbál vezetni".

Brit sajtóértékelések szerint Johnson saját miniszterelnöki ambícióhoz igyekszik előkészíteni a belpolitikai terepet, de a külügyminiszter ezt rendre cáfolja.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×