Az unióhoz 2004-ben - Magyarországgal egy időben - csatlakozott Észtország először fogja ellátni a félévente tagállamról tagállamra szálló tisztet.

Tallinn már véglegesítette az elnökség programját és annak prioritásait:

az első a nyitott és innovatív gazdaság megteremtése, a második a biztonság erősítése, a harmadik az "adatok szabad áramlása" és a digitális fordulat, a negyedik pedig a "befogadó és fenntartható Európa".

Az első területen belül kiemelték az EU négy alapszabadságának - a személyek, a tőke, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgásának - biztosítását, a cégalapítás egyszerűsítését, a kereskedelmi tárgyalások előmozdítását, a bankszektor stabilizálását és az adóelkerülés elleni fellépést.

A biztonság megerősítésén belül a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre, az uniós külső határok védelmére, a migrációs válság kezelésére, a közös menekültügyi rendszer reformjára, illetve a katonai költségek növelésére és a védelmi együttműködés fokozására kívánnak fókuszálni.

Észtország ezek mellett fontosnak tartja a határokon átívelő e-kereskedelem és e-szolgáltatások, a digitális közszolgáltatások fejlesztését, valamint a munkaerő mobilitására vonatkozó szabályok korszerűsítését, az esélyegyenlőség biztosítását, továbbá a társadalmi befogadást és a fenntarthatóbb környezetet.

Jüri Ratas észt kormányfő nemrégiben Brüsszelben hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság unióból való kilépése, a Brexit miatt gyakorlatilag ez lesz az első, huszonhetes körű uniós elnökség, így már most fontos demonstrálni a bennmaradó tagországok egységét. Leszögezte azonban, hogy nem csak a szavak szintjén van szükség egységre, hanem a tettekben is.

Az elnökség nyitóeseményére a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság tagjai már csütörtökön Tallinnba látogattak, ahol az észt prioritásokról egyeztetnek.

A rotációs elnökség az EU Lisszaboni Szerződésének életbe lépése, 2009 óta valamelyest veszített korábbi jelentőségéből, főként amiatt, hogy a külügyi tanács üléseit már nem az elnöklő ország külügyminisztere, hanem az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője vezeti. A többi szakminiszteri tanácskozáson azonban továbbra is az érintett ország feladata a napirend kialakítása, az álláspontok közelítése és a kompromisszumok elérése.

Málta után eredetileg az Egyesült Királyság következett volna, az uniós kilépésre készülő ország azonban lemondott a 2017 második félévében esedékes soros uniós elnökségéről.

Magyarország 2011 első felében látta el először az Európai Unió elnökségét, és 2024-ben fog ismét sorra kerülni.