Az arány az előrejelzéseknél magasabb, szinte megegyezik az előző, 2012-es elnökválasztás első fordulójában mért részvétellel, ami 28,29 százalék volt.

Az eddig stabilnak tűnő részvételi arány elég magasnak számít Franciaországban (1981 óta a második legmagasabb), de nem éri el az tíz évvel ezelőtti rekordot. Akkor délig a jogosultak több mint 31 százaléka járult az urnákhoz, s a szavazás végén 83,77 százalékos volt a részvételi arány.

A távolmaradás 2002-ben volt a legjelentősebb,

akkor délig a választóknak csak a 21,4 százaléka voksolt, s végül a felméréseket meghazudtolva és a szocialista Lionel Jospint maga mögé utasítva Jean-Marie Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front akkori elnöke került be a második fordulóba a jobboldali Jacques Chirac oldalán.

A délelőtti részvételi adatokban nem szerepel a külképviseleteken - ahol hosszú sorok alakultak ki - és a tengerentúli francia területeken leadott szavazatok száma, ahol mintegy egymillió választópolgár már szombaton szavazott. Ez utóbbi területeken szombat este 5 óráig az ötven százalékot sem érte el a részvételi arány, ami alacsonynak számít.

Csaknem 47 millió választópolgár választja ki vasárnap a 11 jelölt közül azt a kettőt,

akik május 7-én a második fordulóban megmérkőzhetnek az államfői posztért. A szoros eredményt jelző felmérések szerint négy jelöltnek is esélye van arra, hogy bejusson a második fordulóba, s a mozgósítás a választás egyik meghatározó eleme lehet, miután a választásra jogosultak mintegy harmada az utolsó napokig a bizonytalanok táborát erősítette.

A Charlie Hebdo szatirikus hetilap ellen 2015 januárjában elkövetett merénylet óta

a köztereken járőröző 7 ezer katona mellett több mint 50 ezer járőröző rendőr is biztosítja a 66.546 ezer választóhelyiséget,

s a főbb elnökjelöltek is kiemelt rendőri biztosítást kaptak.

A francia hírtelevíziók tudósításai szerint a biztosítás régióként változó, a dél-franciaországi nagyvárosokban - például a tavalyi kamionos terrortámadás helyszínéül szolgáló Nizzában és Marseille-ben, ahol a hét elején vettek őrizetbe két radikális iszlamistát, akikről azt gyanítják, hogy az elnökválasztás alatt akartak merényletet végrehajtani - látványosabb a rendőri jelenlét a választóhelyiségek közelében, mint például Párizsban.

Három helyről, Besanconból, Strasbourgból és a Calais közeli Saint-Omerből is azt jelentették a Le Monde napilap tudósítói, hogy ki kellett üríteni a választóhelyiségeket,

mert gyanús gépkocsikat észleltek a közelben, de a helyszínre riasztott tűzszerészek végül nem találtak robbanóeszközöket.

A hagyományos pártok politikai tehetetlenségével és szétesésével szemben valamennyi jelölt a politikai rendszer megújítását ígéri, a törésvonalak pedig az Európához fűződő viszonyban mutatkoztak meg. Ennek a törésvonalnak a két ellentétesen kiemelkedő pólusa lett a magát a bal- és jobboldal fölé helyező szuverenista, bevándorlásellenes, rendpárti és Európa-ellenes 48 éves Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front elnöke és az Európa-barát, függetlenként induló 39 éves Emmanuel Macron, a szocialista kormányzat volt gazdasági minisztere.

A rendőrök ellen elkövetett csütörtöki merényletet követően készült utolsó felmérések szerint a korábbi erőviszonyok alapvetően nem változtak:

Macront a választók 23-24,5 százaléka támogatja, míg Le Pen a voksok 22-23 százalékára számíthat. Amennyiben ők ketten jutnak be a május 7-i második fordulóba, akkor a felmérések szerint a centrista jelölt lehet Franciaország következő elnöke; 65 százalékkal győzheti le a radikális jobboldali jelöltet.

Az utóbbi két hét közvélemény-kutatásai szerint azonban nem garantált egyikük helye sem a második fordulóban. A botránya miatt a favorit helyről a harmadik helyre csúszott, a szintén Európa-párti 63 éves Francois Fillon visszaszerzett valamennyit megtépázott népszerűségéből, s jelenleg a voksok 19-21 százalékára számíthat. De nem lehet leírni a radikális baloldal jelöltjét, az európai szerződések felmondását és a NATO-ból történő kilépést ígérő 65 éves Jean-Luc Mélenchont sem, akinek 18-19 százalékot prognosztizálnak a közvélemény-kutatók.

A 11 jelölt már délelőtt leadta a szavazatát

Emmanuel Macron az észak-franciaországi Le Toquet üdülőhelyen, ahol a centrista jelölt felesége egy családi ház tulajdonosa, Marine Le Pen pedig a közeli Hénin-Beaumont nevű kisvárosban, amely a radikális jobboldali jelölt székhelyének számít. Francois Fillon és Jean-Luc Mélenchon Párizsban szavazott, ahol a bejelentett lakcímük van.

Az első hivatalos eredmények a voksolás este nyolc órai befejezése után várhatók.