A Salzgitter közelében álló Konrad bányából több mint száz évig bányásztak vasércet, és 1976-os bezárásáig 1300 méter mélységig vájtak benne járatokat. A németországi bánya azonban most egészen más szerepet kap – több százezer évig tartó feladatot - számolt be a BBC honlapján. 

A tervek szerint ugyanis a Konrad járataiban öt éven belül

300 ezer köbméternyi nukleáris hulladékot fognak tárolni,

közel felét annak a hulladéknak, amely a németországi atomreaktorokban eddig összesen képződött. Mélyen a földbe temetve magára hagyatva várja majd a pusztulást.

Ám természetesen vannak, akiket ez a tény aggaszt: a helyi lakosok már azóta tiltakoznak a döntés ellen, mióta az 1970-es években először felvetődött a terv, hogy a bezárt bányában alakítsák ki a nukleáris temetőt.

A radioaktív anyagok egy része évtizedekig, míg mások évezredekig sugároznak. Hogy mi legyen az elhasznált nukleáris anyagokkal, azóta megoldatlan probléma, amióta 60 évvel ezelőtt az első atomreaktorokat megépítették. Egyelőre a legjobb megoldásnak az tűnik, ha biztonságos konténerekben eltemetik azokat a föld alá.

A Konrad bányának már számos járatát kibővítették, hogy elférjenek benne a konténereket szállító gépek, és új szellőztető rendszert is kiépítenek benne.

Hogy az első nukleáris hulladék megérkezhessen 2022-ben,

több száz bányász dolgozik napi hét órában a bezárt bányában.

Éppen 2022-re tervezi bezárni Németország a még működő atomerőműveit, erről döntött ugyanis a kormány 2011-ben, a fukushimai atomreaktorral történt baleset után.

Főként azért esett a németek választása a Konrad bányára, mert

jóval szárazabb, mint más bányák,

köszönhetően egy olyan agyagrétegnek, amely megvédi a bányát a talajvíz szivárgásától. A legnagyobb veszélyt ugyanis az jelenti a nukleáris hulladékok föld alatti tárolásánál, hogy a szivárgó víz fokozatosan megrongálhatja a konténereket, így a talajvízzel a felszínre kerülhetnek a radioaktív anyagok. Még ha évezredekkel később is történik ez, akkor is katasztrofális következményekkel járhat.

Aggodalomra adhat okot az, hogy egy kis nedvesség azért a szakértők szerint is van a bányában. A projektben résztvevő szakértők szerint azonban

legalább 300 ezer év kellene ahhoz, hogy ez a nedvesség a felszínre jusson,

akkor pedig már ártalmatlan lesz a radioaktív hulladék.

Ez azonban nem nyugtatja meg a közelben élőket. Bleckenstedt két percnyi autóútra fekszik a bánya bejáratától, és közel 600 fős lakossága kitartóan küzd a bánya nukleáris temetővé tétele ellen. Ennek ellenére a munkálatok folytatódnak a bányában.